A láthatatlan szerv: Ismerd meg a mikrobiótámat
Ha huszonöt évvel ezelőtt, közvetlenül az egyetem után megkérdezted volna tőle, melyik a leginkább alulértékelt szerv az emberi testben, gondolkodás nélkül rávágta volna: a fascia. Vagy az...agy. Nem! Határozottan a máj. Most? Már nem kérdés. A mikrobiota az – az a sűrű, nyüzsgő mikrobaközösség, amely főként a vastagbélben él, és lényegében egy virtuális szervként működik. Egy olyan szervként, amely nehezebb, mint az agy, többet metabolizál, mint a máj, és folyamatosan kommunikál a test minden egyes sejtjével. Folyamatosan.
Orvosként találkozott vele először, amikor olyan páciensekkel kerólt kapcsolatba, akiknél semmi más nem használt. Akik állandóan fáradtak, gyulladtak, krónikusan rosszul voltak. Néhánynál IBS-t diagnosztizáltak, másoknál olyan SIBO-t, ami valójában sosem létezett, sokan pedig semmilyen hivatalos diagnózist nem kaptak. De volt bennük valami közös: az emésztőrendszerük kibillent az egyensúlyából. És amikor sikerült helyreállítani ezt az egyensúlyt – étrenddel, életmódbeli változtatásokkal, néha pedig széklet-mikrobiota transzplantációval (FMT) – amikor ez működött, ők is jobban lettek. De éveken át csak eszközként tekintett a mikrobiotára. Mások számára. Nem szemüvegként, amin keresztül önmagát is láthatná. Nem tükörként.
Egészen mostanáig.
A mikroszkóp alatt a bélrendszer nem egy passzív cső. Hanem egy dzsungel. Baktériumok, archeák, gombák és vírusok trilliói, amelyek nemcsak az ételek megemésztésében vesznek részt, hanem az immunrendszer betanításában, a hormonok szabályozásában, neurotranszmitterek termelésében és rövid szénláncú zsírsavak előállításában, amelyek befolyásolják a sejtek közötti kommunikációt. Vannak mikrobák, amelyek képesek a mitokondriumokban géneket ki- és bekapcsolni. Nemcsak befolyásolják az egészséget. Irányítják azt.
És mégis, a modern élet kész rémálom a mikrobák számára. Feldolgozott ételek. Krónikus stressz. Alkohol. Antibiotikumok. Alvásmegvonás. Éjszakai műszakok. Dehidratáció. Minden, amit gondosan feljegyzett az "Étel és Panasznaplóban". Ezek mind felborítják azt a finom egyensúlyt, amely olyan jótékony fajok között létezik, mint az Akkermansia, a Bifidobacterium vagy a Faecalibacterium – és azok között a gyulladást keltő fajok között, amelyek a káoszból élnek.
Elméletben mindig is tudta ezt. De 49 évesen már a bőrén érezte. Nem volt beteg – de valami elkezdett kicsúszni a kezei közül. Az anyagcsere tűpontossága. A mentális tisztaság. Az az érzés, hogy bármire képes, bármennyi ideig. Az a nyugodt ellenállóképesség, amit régen a futásaira is magával vitt. Lehet, hogy a saját mikrobiotája – évtizedek hősies erőfeszítése után – már nem illeszkedik az új céljaihoz?
Úgy döntött, itt az idő. Nem csak arra, hogy hallgasson a tudományra — hanem hogy hagyja, hogy az átalakítsa őt. És hogy megírja a Mikrobiota Manipulációs Kézikönyvet, amelyben összegyűjt mindent, amit felfedezett, és mindazt, ami valóban működött.
Következő hét: „Lenyelnéd, hogy tovább élj?” – saját sportolótól-sportolónak FMT-kísérlete kulisszatitkai.
1. Lynch, S. V., & Pedersen, O. – The human intestinal microbiome in health and disease
Susan V. Lynch, Ph.D., and Oluf Pedersen, M.D., D.M.Sc., The human intestinal microbiome in health and disease, New England Journal of Medicine, 2016 Dec 15;375(24):2369-2379.
Mit talált:
Lynch és Pedersen tanulmánya mérföldkő a mikrobiota orvosi jelentőségének megértésében. A szerzők bemutatják, hogy a bélmikrobiota nem passzív résztvevője az emésztési folyamatoknak, hanem aktív szabályozója az immunrendszer fejlődésének és működésének. A korai életévekben kialakuló mikrobiális egyensúly határozza meg, hogy a gazdaszervezet immunrendszere toleranciát vagy gyulladásos reakciót alakít ki környezeti ingerekre.
A cikk külön figyelmet szentel a diszbiózisnak, vagyis a mikrobiota összetételének és működésének felborulására, amely számos modern, krónikus betegség – például metabolikus szindróma, gyulladásos bélbetegségek, autoimmun kórképek és idegrendszeri zavarok – kialakulásában központi szerepet játszik. A szerzők részletesen bemutatják, hogyan vezethet a nyugati étrend, az antibiotikumhasználat és a steril környezet a mikrobiota diverzitásának csökkenéséhez, ami megnöveli a gyulladásos betegségek kockázatát.
Kiemelik, hogy a mikrobiota nem csupán betegségkiváltó tényező, hanem terápiás célpont is. Az FMT (széklet-mikrobiota transzplantáció) és a személyre szabott diétás beavatkozások olyan eszközök, amelyekkel visszaállítható a mikrobiális egyensúly, és ezzel csökkenthető a gyulladásos folyamatok aktivitása a szervezetben.
https://doi.org/10.1056/NEJMra1600266
2. Sonnenburg, J. L., & Bäckhed, F. – Diet–Microbiota Interactions as Moderators of Human Metabolism
Justin L. Sonnenburg, Ph.D., and Fredrik Bäckhed, Ph.D., Diet–Microbiota Interactions as Moderators of Human Metabolism, Nature, 2016 Jul 7;535(7610):56-64.
Mit talált:
Sonnenburg és Bäckhed vizsgálata az étrend és a mikrobiota közötti szoros kapcsolatot tárja fel, és bemutatja, hogyan befolyásolja a mikrobiális közösség az emberi anyagcserét. A szerzők rámutatnak, hogy a mikrobiota az étrendünk által kínált tápanyagok fermentálása során rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat), például butirátot, propionátot és acetátot termel, amelyek alapvető szerepet játszanak az energia-anyagcserében és a bélbarrier integritásának fenntartásában.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a rostban gazdag étrendek – mint a hagyományos, nem iparosodott népcsoportoké – fenntartják a mikrobiota diverzitását és elősegítik a jótékony metabolikus hatásokat. Ezzel szemben a nyugati étrend, amely alacsony rosttartalmú és tele van feldolgozott élelmiszerekkel, drasztikusan csökkenti a mikrobiális sokféleséget, ami elhízáshoz, inzulinrezisztenciához és gyulladásos betegségekhez vezethet.
A cikk úttörő módon mutatja be, hogy a mikrobiota képes az anyagcsere-útvonalakat modulálni, és így az étrendi beavatkozásokkal – a mikrobiom összetételének megváltoztatásán keresztül – hatékonyan befolyásolható az egészségi állapot. A kutatók szerint a jövő táplálkozástudománya a mikrobiota személyre szabott támogatásán keresztül érheti el az optimális egészséget.
https://doi.org/10.1038/nature18846
3. Elinav, E., & Zmora, N. – Personalized Microbiome-Based Approaches to Metabolic Syndrome Management
Eran Elinav, M.D., Ph.D., and Niv Zmora, M.D., Ph.D., Personalized Microbiome-Based Approaches to Metabolic Syndrome Management, Cell, 2019 Aug 8;178(4):804-811.
Mit talált:
Elinav és Zmora tanulmánya a mikrobiota-alapú, személyre szabott orvoslás forradalmi lehetőségeit vizsgálja a metabolikus szindróma kezelésében. A kutatók klinikai vizsgálatokon keresztül mutatják be, hogy az egyéni mikrobiota-profil sokkal pontosabb előrejelzője lehet az étrendi beavatkozások (pl. glükózválasz) hatékonyságának, mint a genetikai adatok. Eredményeik szerint a különböző bélflóra-összetétellel rendelkező emberek ugyanarra az ételre teljesen eltérő vércukorszint-emelkedéssel reagálnak.
A cikk gyakorlati példákkal támasztja alá, hogy a személyre szabott diéták megtervezéséhez elengedhetetlen a mikrobiota részletes feltérképezése. A szerzők szerint a metabolikus betegségek (elhízás, cukorbetegség, zsírmáj) megelőzése és kezelése csak akkor lehet hatékony, ha az orvoslás figyelembe veszi az egyén mikrobiális ökoszisztémáját.
A tanulmány külön említést tesz arról, hogy a FMT és a probiotikus-prebiotikus intervenciók nem „egy méret mindenkire” típusú megoldások, hanem finomhangolást igényelnek a gazdaszervezet mikrobiális és metabolikus profiljához igazítva. A cikk végkövetkeztetése az, hogy a mikrobiota célzott modulációja a jövőben kulcsszerepet játszik a személyre szabott anyagcsere-terápiákban.
https://doi.org/10.1016/j.cell.2019.07.028