Bűn és erény a bélvilágban
Sokáig mondogatta, hogy az apró élvezetek ártalmatlanok. Egy pohár bor, egy erős presszó, egy-egy alkalmi fájdalomcsillapító. Nem túlzás, nem visszaélés – csak kényelem. De ahogy egyre mélyebbre merült az útján, rájött valami finom részletre: még a „kis dolgok” is üzenetek a mikrobiotának.
Az alkohol például nagyobb súllyal bírt, mint várta. A tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres ivás – még mérsékelt szinten is – gyengítheti a bélgátat, és a mikrobiális egyensúlyt a gyulladást fokozó fajok felé tolhatja. De itt a finomságok számítottak: míg a krónikus fogyasztás egyértelműen káros, az alkalmi pohár bor – főleg étkezéshez – olyan polifenolokat hordozott, mint a rezveratrol, amelyek kiegyensúlyozhatták a képletet. Úgy döntött, legyen szertartás, ne rutin – heti egy pohár, soha nem több, mindig étellel.
A kávé nehezebb ügynek bizonyult. Polifenolokban gazdag, és valójában táplálhatja az olyan jótékony mikrobákat, mint a Bifidobacterium. De amikor túlzásba vitte – túl sok csésze, üres gyomorra, vagy stresszes időszakban, szinte mindig – már nem segített, hanem felerősítette a kortizolt és a savasságot. Nem hagyta el; inkább újradefiniálta. Egy kipihent reggel megérdemelte a kávét. Egy kialvatlan után? A cikóriagyökér végezte el a feladatot. A változás nem lemondás volt – hanem összehangolás.
A fájdalomcsillapítók is tiszteletet követeltek. Tudta a szakirodalomból, hogy az NSAID-ok károsíthatják a bélfalat és megváltoztathatják a mikrobiális sokféleséget. Nem voltak tiltottak, de nem is lehettek hétköznapiak. Most, ha szüksége volt rájuk, a dózist hidratálással, rosttal és kollagénnel egészítette ki – apró lépések, talán nem teljesen bizonyítottak, de tudatosak.
A változások nem voltak drámaiak. Inkább csendesek. Nyugodtabb alvás. Békésebb gyomor. Tisztábbnak, kevésbé érzékenynek tűnő bőr. A CRP-szintje – egy gyulladásos marker – lassan, de biztosan csökkent. Nem egyetlen dolog számított. Hanem minden, finoman hozzáigazítva, hogy az egyensúly helyrebillenjen.
Rájött, hogy az élvezetek nem ellenségek. Tanítók lettek. Egy pohár bor azt kérdezte: Ez táplálni fog vagy gyulladást okozni? A kávé azt: Elég kipihent vagyok ahhoz, hogy élvezzem? Még egy tabletta is: Valóban szükségem van erre most? A válasz nem mindig volt „nem”. Sokkal inkább arra figyelt, hogy mikor mondja ki az „igent”.
Minden korty, kapszula és falat párbeszéd volt a mikrobáival. És végre megtanulta meghallani őket.
Következő hét: „A nagy fermentációs kísérlet” — amikor a baktériumok kerülnek középpontba: fermentált ételek és a hosszú élet titka.