Mennyire nem édes Mindig is gyanakodott a „kalória nélküli édességre.” Úgy hangzott, mintha kijátszanák a természetet. És minél mélyebbre ásta magát a tudományban, annál inkább rájött, hogy az ösztöne nem volt teljesen téves – de nem is volt teljesen igaz. A mesterséges édesítők nem egyetlen történetet jelentettek. Sokfélét. Szacharin, szukralóz, aszpartám, sztívia, cukoralkoholok, mint az...
A sejtjeimnek mikrobiális frissítésre volt szükségük Évek óta érezte – azt az életébe beférkőző fáradtságot, amit semmilyen kávé nem tudott megoldani. A laborjai rendben voltak, az étrendje tiszta. De legbelül tudta, hogy valami nincs rendben. Ez nem egy bélrendszeri probléma volt. Nem igazán az öregedés. Valami sejtszintű. Ekkor kezdte összekötni a pontokat: a bélmikrobiota nem...
A körülöttem rejtőző toxinok Egykor azt hitte, hogy az egészség leginkább az étkezésről, a fittségről és a pihenésről szól. De minél mélyebbre merült a mikrobióta-kutatás világában, annál inkább rájött, hogy egy másik, láthatatlan réteg is szerepet játszik: az expozóm – a környezeti hatások összessége, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Műanyagok, szennyező anyagok, illatanyagok, tisztítószerek, nehézfémek,...
A nagy fermentációs kísérlet Korábban is evett savanyú káposztát. Néha vett kombuchát. Talán egy kevés misót is kevert levesbe. De eddig az erjesztés számára csak íz volt. Nem orvosság. Nem küldetés. Ez most megváltozni készült. Minél többet tanulmányozta a mikrobiotát, annál inkább egy igazság került előtérbe: a nagyobb mikrobiális sokféleséggel rendelkező népességek étrendjükben gyakran fogyasztanak...
Bűn és erény a bélvilágban Sokáig mondogatta, hogy az apró élvezetek ártalmatlanok. Egy pohár bor, egy erős presszó, egy-egy alkalmi fájdalomcsillapító. Nem túlzás, nem visszaélés – csak kényelem. De ahogy egyre mélyebbre merült az útján, rájött valami finom részletre: még a „kis dolgok” is üzenetek a mikrobiotának. Az alkohol például nagyobb súllyal bírt, mint várta....
A tesztosztero-bél tánc Soha nem foglalkozott különösebben a tesztoszteronnal. De ahogy közeledett az ötvenhez, észrevette, hogy dolgok változnak. Lassabban regenerálódott. Csökkent a motivációja. Az izomzat már nem épült úgy, mint régen. És ez nemcsak az edzőteremről szólt – hanem az életről is. Elgondolkodott, vajon a hormonjai nem azt suttogják-e, amit a mikrobái már régen tudtak....
Az vagy, ami rajtad nő Élete nagy részében a bőrt csak utólagos gondolatként kezelte – valamit, amit meg kell mosni, borotválni kell, bekenni, ha kiszárad. Egy funkcionális borításként tekintett rá, nem pedig aktív szervként. Ez azonban megváltozott, amikor mélyebben belemerült a mikrobiota-kutatásba. A tudomány tagadhatatlan volt: a bőr nem pusztán gát. Hanem egy élő ökoszisztéma....
A beleim és én terápiára mentünk Évekig legyintett a stresszre, mint az élet elkerülhetetlen részére. Határidők, utazások, felelősség. A munkával járt. És úgy gondolta, kezeli – legalábbis azt hitte. De mi van, ha a valódi kár nem az elmében, hanem a mikrobákban történt? A tudomány egyértelmű volt: a krónikus pszichológiai stressz csökkenti a bél keringését,...
Erős test, ellenálló bélrendszer Mindig is tisztelte az izmokat. Orvosként és egykori amatőr triatlonistaként saját szemével látta, hogy a sovány izomtömeg mindent befolyásol – a vércukorszint stabilitásától a sérülések utáni felépülésig. Most azonban, ötvenedik éve felé közeledve, másként tekintett rá. Nem pusztán páncélként – hanem mint a mikrobiális egészség termékeny talajára. A kapcsolat elsőre nem...
