A bélrendszeri mítoszok, amelyeket elengedtem A harminckettedik hétre válaszokat várt. Egy tökéletes protokollt. A tervrajzot, a térképet, a vezérlőkapcsolót. De minél tovább haladt, annál világosabbá vált: a legfontosabb felismerések közül sok nem abból született, ami működött – hanem abból, amit el kellett engednie. Évekig hordozott bél-egészség dogmákat, mint valami talizmánokat. Hogy a több fermentált étel...
Ami számít Nem azért volt ott, hogy nyerjen. Nem is azért, hogy bizonyítson bármit. Azért volt ott, hogy elvégezze és ne bevégezze. A futás első fele szinte valószerűtlennek tűnt – egyenletes, könnyű, és furcsán örömteli. De a második fele? Ott lakott az igazság. Ott tesztelődött minden, amiről azt hitte, hogy már uralja. Fájdalom, hőség, kimerülés....
Már nem ugyanaz az ember vagyok – 71 km UltraBiome-mal Nem várta, hogy a tisztánlátás futás közben érkezik meg – mégis pontosan így történt. Valahol a hajnali csend és a kavicson ritmikusan kopogó lábak között felbukkant egy gondolat: „Már nem ugyanaz az ember vagyok, aki ennek az útnak nekivágott.” A futás előtt tíz nappal kezdte...
Amit folyamatosan tenni fogok A harmincas éveiben a teljesítményt hajszolta. A negyvenes éveiben a regenerációt. De ahogy közeledett az ötvenhez, rájött, hogy maga a verseny változott meg. Többé nem arról szólt, hogyan préseljen ki többet a testéből. Inkább arról, hogyan hangolódjon össze a természet ritmusaival, a mikrobák halk jelzéseivel és a biológia egyenletes zümmögésével. Ő...
Az öregedő immunrendszerem újraindítása Élete nagy részében úgy gondolt az immunitásra, mint egy védelmi vonalra – katonákra, akik arra várnak, hogy vírusokat, kórokozókat vagy bármi idegent megtámadjanak. De ahogy az ötven felé közeledett, valami halkabb, mégis nyugtalanítóbb változást vett észre. Nem betegedett meg gyakran, viszont ha igen, a felépülés elhúzódott. Egy karcolás lassabban gyógyult. Egy...
Hangulat, memória és a mikróbák Mielőtt ebbe az utazásba kezdett volna, úgy gondolta, hogy a mentális egészség kizárólag a neurotranszmitterekről szól – szerotonin, dopamin, GABA –, egy kémiai zenekarról, amelyet az agy vezényel. De ahogy a fáradtság, az agyköd és az alacsony stressztűrés beszivárgott az életébe, a kép megváltozott. A mikrobái nem háttérzajok voltak. Ők...
Kitakarítok a bélrendszerem segítségével Évekig forgatta a szemét, amikor meghallotta a méregtelenítés szót. Úgy hangzott, mint egy marketingfogás – celebek léböjtkúrái, homályos ígéretek a „méreganyagok kiürítéséről”. Klinikusként áltudománynak tekintette. De amikor a saját rendszere kezdett akadozni – lomha energia, egyenetlen emésztés, ködös hangulat –, rájött, hogy a méregtelenítés nem hóbort. Ez biológia. És a bélrendszere...
A mikrobióta elit egységei Korábban a probiotikumokat egyszerűen csak „barátságos baktériumok” kapszuláiként utasította el, amelyek címkéi jóval nagyobb ígéreteket tettek, mint amekkora hatást valójában kifejtettek. A legtöbb törzs törékeny volt, ritkán telepedett meg, és többnyire turistaként haladt át a bélrendszeren. Aztán felfedezte az újabb osztályt: a spóraképzőket, a vajsavtermelőket, a pasztörizált metabolikus trénereket és a...
Az én mikrobiális belső köröm A mikrobiótát elmagyarázni a betegeknek mindig egyfajta egyensúlyozás volt. Az emberek egyértelmű szerepeket akartak: jók vs. rosszak, hősök vs. gonoszok. De az igazság, amit évek tapasztalatai, kísérletei és még bél-újrahuzalozás után látott meg, sokkal összetettebb volt. A bél nem csatatér. Ez egy élő háló.Csomópontok és szálak rendszere, ahol minden faj...
A csodamolekulák Az egyetemi évek alatt még leegyszerűsítve gondolt az emésztésre – bevitt kalóriák, felszívott tápanyagok, kidobott „maradék”. Csakhogy ez a „maradék” valójában egyáltalán nem volt hulladék. Az emészthetetlen rostok, amelyeket az emberi szervezet nem tud lebontani, alapanyaggá váltak valami egészen más számára: a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) számára. Apró molekulák, amelyeket a mikrobák állítanak...
