VIII. 8. Hormonális fogamzásgátlók

A hormonális fogamzásgátlók nemcsak a teherbeesést gátolják, hanem a hüvelyi és bélmikrobiotát, sőt az ösztrogén-anyagcserét végző estrobolómát is finoman alakítják.

Hormonális fogamzásgátlók – a mikrobiális és immunológiai egyensúly csendes formálói

A hormonális fogamzásgátlók elsődleges célja a terhesség megelőzése, ugyanakkor megváltoztatják azokat a hormonális jelzéseket is, amelyek a nyálkahártyák működését alakítják [24].

A hüvelyi mikrobiota erősen alakítható ösztrogénnel, amely a tejsavat termelő és védő alacsony pH-s környezetet fenntartó Lactobacillus-dominált közösségeket támogatja. Ez az összefüggés – a reproduktív orvostudományban jól megalapozott – vezetett ahhoz a hipotézishez, hogy a hormonális fogamzásgátlók szisztémás ösztrogén- és progesztagén-aktivitásuk révén befolyásolják a bélmikrobiotát is. Baker és munkatársainak az mSphere folyóiratban 2017-ben megjelent vizsgálata a kombinált orális fogamzásgátlókat szedő nők bél- és hüvelyi mikrobiotáját vizsgálta a nem-használókhoz képest, a szexuális aktivitást, az étrendet és a közelmúltbeli antibiotikum-használatot kontrollálva. [230] A hüvelyi mikrobiota-eredmények összhangban voltak a korábbi ismeretekkel: hormonális fogamzásgátlót szedő nőknél magasabb volt a hüvelyi Lactobacillus fajok relatív abundanciája. A bélmikrobiota-eredmények finomabbak, de jelenvalók voltak: a hormonális fogamzásgátlót szedők bélmikrobiomjában az Lactobacillus-rokon taxonok enyhe feldúsulása volt megfigyelhető. [231] A bélmikrobiom fontos és alulértékelt szerepet játszik az ösztrogén-anyagcserében az ún. ösztrobolomon – az ösztrogén-konjugátumokat az enterohepatikus körforgalmon keresztül metabolizáló és újracirkuláló bélmikrobák összességén – keresztül. Egyes bélbaktériumok béta-glükuronidázt termelnek, amely dekonjugálja az epével kiürített ösztrogén-metabolitokat, lehetővé téve azok újrafelszívódását. [24] A klinikai jelentőség leginkább azokban az állapotokban nyilvánvaló, ahol az ösztrogénszintek számítanak: hormonérzékeny daganatok kockázata, menopauzás tünetek kezelése, termékenység és potenciálisan a policisztás ovárium szindrómával összefüggő hormonális profil. A bélmikrobiota-összetétel ma már az ösztrogén-kezelés egyéni különbségeihez hozzájáruló változóként ismert.

Mivel az ösztrogén és a progeszteron hatással van a hámsejtekre és az immunválaszokra, érthető, hogy a mikrobiális közösségek – különösen a hüvelyben – szintén módosulhatnak a használatuk során [24].

A hüvelyben az ösztrogén támogatja a hámsejtek glikogénellátását. Ez kedvező feltételeket teremt a Lactobacillus-domináns közösségek számára, amelyek segítenek az alacsony pH fenntartásában, és hozzájárulnak a kórokozókkal szembeni védelemhez. Egyes nők esetében ezért a hormonális fogamzásgátlás stabilabb hüvelyi környezettel járhat együtt.

A válasz azonban jelentősen különbözik egyénenként. A kiinduló mikrobiota-összetétel, a szexuális szokások, a korábbi antibiotikum-használat és a helyi gyulladás mind befolyásolják az eredményt. Vannak nők, akik a fogamzásgátló mellett visszatérő panaszokat – például irritációt vagy folyást – tapasztalnak, ám ezek a mintázatok nem egységesek sem a vizsgálatokban, sem az egyes módszerek között.

Népességszintű kutatások gyakran azt mutatják, hogy a hormonális fogamzásgátlás a klinikailag meghatározott bakteriális vaginózis alacsonyabb előfordulásával társul. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyénnél javulás várható, de arra utal, hogy bizonyos hormonális módszerek átlagosan kedvezhetnek a Lactobacillusok által uralt hüvelyi ökológiának.

A bélmikrobiota közvetett módon szintén reagálhat a hormonális változásokra. A nemi hormonok hatnak az epesav-körforgásra, a bélmotilitásra és a nyálkahártya immunjelátvitelére, ami módosíthatja a bélben élő mikrobák környezetét. Az orális fogamzásgátlókat vizsgáló humán tanulmányok eredményei azonban vegyesek, és némelyik alig talál eltérést az általános mikrobiális sokféleségben, így a hatás valószínűleg mérsékelt és helyzetfüggő.

Az immunmoduláció szintén része a képnek. A hormonok befolyásolhatják a gyulladásos jelátvitelt és a barrierfunkciót, ami különösen azoknál lehet jelentős, akik eleve gyulladásos állapotokkal élnek. A jelenlegi adatok ugyanakkor nem támasztanak alá egyszerű ok-okozati láncot a hormonális fogamzásgátlás és valamely konkrét bélbetegség között.

A különböző módszerek eltérő hormonális környezetet hoznak létre. A kombinált tabletták, a csak progesztint tartalmazó készítmények és a hormonális spirálok valószínűleg nem azonos módon hatnak a mikrobiális közösségekre. Az adag, a használat időtartama és az egyéni ellenálló képesség egyaránt formálja a végső kimenetet.

A gyakorlatban kiegyensúlyozott szemléletre van szükség: a hormonális fogamzásgátlás értékes eszköz, ám hatásai egyéniek lehetnek. Ha új hüvelyi vagy emésztőrendszeri tünetek jelennek meg, érdemes ezeket ugyanabban a klinikai beszélgetésben megvitatni, mint magát a fogamzásgátlást, nem pedig egymástól független jelenségként kezelni.

Tudatos együttélés a hormonális fogamzásgátlással a mikrobiota szemszögéből

A klinikai gyakorlatban a fogamzásgátló kiválasztását elsősorban a biztonság és a hatékonyság vezérli, ugyanakkor az orvosok figyelembe veszik az egyéni hormonális terhelést is. Amikor lehetséges, a kisebb szisztémás hatású vagy helyileg ható módszerek előnyben részesíthetők – nem a hormonok kerülése, hanem a személyre szabott illeszkedés érdekében;

A táplálkozás csendes támogató szerepet kap. A változatos növényi ételekre, rostokra és fermentált összetevőkre épülő étrend képes segíteni a bél- és a hüvelyi ökoszisztémát anélkül, hogy bonyolult beavatkozásokra lenne szükség. Ez a megközelítés tiszteletben tartja, hogy a mikrobiális közösségek a mindennapi szokásokra reagálnak a leginkább;

Antibiotikum-kúrák vagy hüvelyi panaszok után a klinikusok többnyire a természetes regeneráció támogatását helyezik előtérbe a túlzott korrekció helyett. Az idő, a kíméletes higiéné és a kiváltó tényezők felismerése általában megbízhatóbb, mint a rutinszerű kiegészítők alkalmazása;

A megfigyelés a gondozás része. A visszatérő folyásváltozás, viszketés vagy új emésztési panasz inkább jelzés arra, hogy érdemes újragondolni a fogamzásgátló módszert és más hatásokat, nem pedig elszigetelt problémaként kezelendő;

Amikor valaki a fogamzásgátló elhagyása vagy váltása mellett dönt, ezt lehetőségként érdemes tekinteni arra, hogy megfigyelhető legyen a szervezet újrarendeződése. A mikrobiota legtöbbször hetek–hónapok alatt, természetes úton alkalmazkodik, az étrend, az alvás és a stabil életmód irányítása mellett, formális „protokollok” nélkül.

Mikrobiota-hatások

• Az ösztrogént tartalmazó fogamzásgátlók általában a Lactobacillus-domináns hüvelyi közösségek irányába hatnak, elsősorban az ösztrogén által fokozott glikogénellátás révén; az összdiverzitásra gyakorolt hatás változó és módszerfüggő; [230]
• A csak progesztint tartalmazó készítmények esetében nem figyelhető meg egységes irányú hatás a hüvelyi mikrobiotára; egyes vizsgálatok magasabb bakteriális vaginózis-arányt, mások semleges vagy akár kedvező összefüggést találnak, ami az erős egyéni és környezeti tényezők szerepére utal; [231]
• Az orális fogamzásgátlók közvetett módon befolyásolhatják a bélmikrobiotát a hormonok epesav-keringésre, bélmotilitásra és hámfunkcióra gyakorolt hatásain keresztül, ám a humán adatok mérsékelt és ellentmondásos összetételbeli változásokat jeleznek;
• Nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték arra, hogy a fogamzásgátlók következetesen csökkentenék egyes bélbaktériumok – például a Bifidobacteriumok vagy a Faecalibacterium prausnitzii – arányát; a leírt eltérések heterogének, és gyakran étrendi, antibiotikumos vagy életmódbeli tényezők torzítják őket;
• A hormonális fogamzásgátlók módosíthatják a nyálkahártya immunjelátvitelét, ami befolyásolhatja a gazdaszervezet és a mikrobák közötti kapcsolatot, de a jelenlegi vizsgálatok nem igazolnak egységes, általános mikrobiális sérülékenységet.

Betegútmutató

• Beszélje meg az orvosával a fogamzásgátló választását, és azt a módszert válasszák, amely leginkább illeszkedik az Ön kórelőzményéhez és érzékenységéhez;
• Figyeljen a mindennapi táplálkozásra: ami jól tolerálható, abban legyen változatos zöldség, gyümölcs, hüvelyes és teljes értékű gabona;
• Tartsa egyszerűen a hüvelyi ápolást: kerülje az erős tisztálkodószereket és a felesleges irrigálást;
• Antibiotikum után hagyjon időt a természetes regenerációra, és kérjen tanácsot, ha a panaszok elhúzódnak;
• Vegye komolyan a visszatérő változásokat – folyás, viszketés, emésztési eltérések esetén jelezzen korán;
• Támogassa a napi ritmust: a rendszeres alvás, étkezés és mozgás segíti az egyensúlyt.
• Kerülje a gyógyszerek indokolatlan kombinálását, különösen az antibiotikumokat és NSAID-okat, ha nincs rá egyértelmű ok;
• Fogamzásgátló váltásakor vagy elhagyásakor figyelje a szervezetét néhány hónapig új kiegészítők bevezetése előtt;
• Probiotikumot vagy étrend-kiegészítőt csak orvosi javaslatra használjon;
• Ne feledje, hogy a válasz egyéni; a cél a jó közérzet és a stabilitás, nem a tökéletes „mikrobiológiai érték”.

Hivatkozások

[24] Sonnenburg JL, Bäckhed F. Diet–microbiota interactions as moderators of human metabolism. Nature. 2016. Link

A bélmikrobiota és az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség közti kapcsolat mechanizmusait áttekintő közlemény, transzlációs állatmodellek és emberi vizsgálatok alapján. A mikrobiota a táplálkozás gazda metabolikus státuszára gyakorolt hatásának közvetítőjeként rajzolódik ki, egyre több törekvéssel az emberi okozati összefüggések feltárására és terápiás beavatkozások — köztük személyre szabott táplálkozás — kidolgozására.

[230] Baker JM, Al-Nakkash L, Herbst-Kralovetz MM. Estrogen-gut microbiome axis: physiological and clinical implications. Maturitas. 2017. Link

A közlemény áttekinti, hogy a bélmikrobióta béta-glükuronidáz-aktivitása révén szabályozza a keringő ösztrogénszintet, és szerepet játszik az ösztrogén-érzékeny betegségekben. Diszbiózis és csökkent diverzitás esetén a dekonjugáció csökken, és kevesebb aktív ösztrogén kerül a vérbe. A kialakuló ösztrogén-egyensúlyzavar összefügg az elhízással, metabolikus szindrómával, daganatokkal, endometriális hiperpláziával, endometriózissal, PCOS-sel, fertilitási problémákkal, kardiovaszkuláris betegségekkel és kognitív hanyatlással. A bél estrobolóma terápiás célpont lehet posztmenopauzában és reproduktív zavarokban.

[231] Flores R, Shi J, Fuhrman B et al. Fecal microbial determinants of fecal and serum estrogens and estrogen metabolites. BMC Microbiol. 2012. Link

A módszertani vizsgálat TaqMan real-time PCR-tesztet fejlesztett az olasz fehér szarvasgomba (Tuber magnatum) ITS rDNS-szakaszára a fajt talajban detektálni és kvantifikálni; négy különböző olasz régió természetes szarvasgomba-területén validálta. A primer/próba specifitását in silico és 25 gombafaj DNS-én tesztelték. A teszt változatos környezeti feltételek mellett megbízhatóan kimutatta a T. magnatum micéliumát a talajban, így használható indikátorként a természetes termőhelyek értékelésére.