7. A bizonyítékok megértése: Tudományos vizsgálati típusok a mikrobiom-kutatásban
Nem minden bizonyíték egyenértékű: ez a melléklet elmagyarázza a mikrobiom-kutatás vizsgálati típusait, mit bizonyítanak és mit nem.
Ebben az útmutatóban minden állítás bizonyítékon alapul -- de nem minden bizonyíték egyenértékű. A Petri-csészében végzett vizsgálat és az ezer betegen elvégzett randomizált kontrollos vizsgálat egyaránt tudomány, mégis egészen mást mond arról, mi fog történni az Ön belében. Ez a melléklet elmagyarázza a mikrobiom- és FMT-kutatásban alkalmazott főbb bizonyítéktípusokat: mit tudnak és mit nem tudnak bizonyítani, és hogyan értelmezze a vizsgálatok azt mutatják típusú kijelentéseket megfelelő kritikával.
1. Mechanisztikus vizsgálatok – Hogyan működik elméletben?
Mi ez: A mechanisztikus vizsgálatok azt a biológiai utat írják le, amelyen keresztül egy beavatkozás vagy expozíció hathat egy rendszerre.
Mit bizonyít: Egy plausibilis biológiai mechanizmust, amely magyarázhatja a megfigyelt összefüggést.
Mit nem bizonyít: Hogy a mechanizmus valójában működik embereknél, valós körülmények között. Sok mechanisztikus hipotézis az in vitro, állatkísérleti vagy RCT-szintű vizsgálat során nem igazolódik.
Bizonyíték ereje: BIZONYÍTÉKI ERŐSSÉG: 1/5 – Csak hipotézis-generáló
Mikrobiom-példa: Az az érv, hogy az étrendi rost vajsavtermelés növelésével erősíti a bélbarriért, mechanisztikus érvelés.
Értelmezéshez: Amikor azt olvassa, hogy „a kutatás azt sugallja, hogy X az Y útvonalon keresztül hat" – ez valószínűleg mechanisztikus érvelés.
2. In vitro vizsgálatok – Mi történik a kémcsőben vagy a sejtkultúrában?
Mi ez: Az in vitro vizsgálatok sejteken, szöveteken vagy mikrobiális kultúrákon tesztelnek hatásokat, izolált, kontrollált körülmények között.
Mit bizonyít: Hogy egy anyagnak közvetlen, mérhető hatása van izolált biológiai anyagra, kontrollált körülmények között.
Mit nem bizonyít: Hogy ugyanez a hatás élő szervezetben is megjelenik.
Mikrobiom-példa: Azok a vizsgálatok, amelyek megmutatták, hogy a polifenolok patogén bakteriális növekedést gátolnak tenyészetben.
Értelmezéshez: Az X a laborban elpusztítja a C. difficile-t – ez nem jelenti azt, hogy Az X kezeli a C. difficile-fertőzést betegekben. Legalább állatkísérletes megerősítésre van szükség.
3. Állatkísérletek – Mi történik élő szervezetekben (de nem emberekben)?
Mi ez: Az állatkísérletek – leggyakrabban egerekben, patkányokban vagy csíramentes[G] rágcsáló-modellekben – kontrollált körülmények között tesztelnek biológiai hipotéziseket élő szervezeteken.
Mit bizonyít: Az alkalmazott állatmodellben fennálló ok-okozati összefüggéseket.
Mit nem bizonyít: Hogy a hatás embereknél is megjelenik. Az egerek és az emberek között alapvető biológiai különbségek vannak.
Bizonyíték ereje: BIZONYÍTÉKI ERŐSSÉG: 2/5 – Erős mechanisztikus és ok-okozati bizonyíték a modellen belül; korlátozott transzlációs értéke embereknél.
Mikrobiom-példa: A négy generációs alacsony rosttartalmú étrend egérvizsgálata (Sonnenburg, Nature 2016) meggyőző okozati bizonyítékot mutatott be.
Értelmezéshez: Az állatkísérletek, amelyek fiziológiailag plauzibilis beavatkozásokat alkalmaznak és több független laboratóriumban konzisztens eredményeket mutatnak, értelmes bizonyítékot nyújtanak. Legyen óvatos az egyetlen, nagyon nagy hatásméretű állatkísérlettel szemben.
4. Megfigyeléses emberi vizsgálatok – Milyen mintázatokat látunk embereknél, beavatkozás nélkül?
Mi ez: A megfigyeléses vizsgálatok kísérletes manipuláció nélkül mérik az expozíciók és kimenetel közötti összefüggést emberi populációkban.
Mit bizonyít: Hogy összefüggés létezik az expozíció és a kimenetel között a vizsgált populációban.
Mit nem bizonyít: Ok-okozati összefüggést. A megfigyeléses vizsgálatok alapvető korlátja a zavaró tényezők hatása.
Bizonyíték ereje: BIZONYÍTÉKI ERŐSSÉG: 3/5 – Humán relevancia megállapított; ok-okozati összefüggés nem igazolt.
Mikrobiom-példa: Az a megfigyelés, hogy a mediterrán étrend betartása korrelál a magasabb Faecalibacterium prausnitzii szintekkel.
Értelmezéshez: Konzisztens dózis-válasz összefüggéssel rendelkező nagy, jól kontrollált kohorszvizsgálatok értékesebbek.
5. Randomizált kontrollált vizsgálatok (RCT) – A kísérlet arany standardja embereknél?
Mi ez: Az RCT-ben a résztvevőket véletlenszerűen osztják be a beavatkozást vagy a kontrollt kapó csoportba.
Mit bizonyít: Ok-okozati összefüggést a vizsgált populációban: hogy a beavatkozás, nem a zavaró tényezők okozzák a különbséget.
Mit nem bizonyít: Hogy a beavatkozás minden betegnél működni fog, vagy hogy a hatásméretek más populációkra általánosíthatók.
Bizonyíték ereje: BIZONYÍTÉKI ERŐSSÉG: 4/5 – Ok-okozati bizonyíték embereknél; általánosíthatóság még nem bizonyított.
Mikrobiom-példa: Van Nood 2013-as NEJM vizsgálata (FMT vs. vankomicin rCDI-ben: 81% vs. 31%) a paradigmaváltó RCT.
Értelmezéshez: RCT értékeléseknél ellenőrizze: a mintaméret, a vakolási minőség, a kiindulási jellemzők egyensúlya.
6. Szisztematikus áttekintések és meta-analízisek – Több vizsgálaton átívelő, szintetizált bizonyíték?
Mi ez: A szisztematikus áttekintés előre meghatározott, reprodukálható keresési kritériumokat alkalmaz az összes releváns vizsgálat azonosítására.
Mit bizonyít: A bizonyítékok általános irányát és nagyságát az irodalomban.
Mit nem bizonyít: Az eredmények csak annyira megbízhatóak, mint a befoglalt vizsgálatok.
Bizonyíték ereje: BIZONYÍTÉKI ERŐSSÉG: 5/5 – Legmagasabb szint, ha a vizsgálatok magas minőségűek és konzisztensek.
Mikrobiom-példa: Az antibiotikum-asszociált hasmenésre vonatkozó 18 probiotikum RCT 2019-es Cochrane meta-analízise közepes bizonyítékot mutatott.
Értelmezéshez: Keresse a GRADE-minősítéseket a szisztematikus áttekintésekben (Magas, Közepes, Alacsony, Nagyon alacsony).
7. FMT-specifikus bizonyítékok – Egyedi bizonyítékkategória saját értelmezési szabályokkal?
Mi ez: Az FMT klinikai bizonyítékok az összes fenti kategóriában léteznek, de számos sajátosságuk speciális értelmezést igényel.
Mit bizonyít: Az rCDI-re vonatkozó FMT RCT-k a gasztroenterológia legmagasabb minőségű bizonyítékai közé tartoznak.
Mit nem bizonyít: Hogy az egyik donorból, protokollból vagy indikációból származó FMT-eredmények általánosíthatók.
Bizonyíték ereje: BIZONYÍTÉKI ERŐSSÉG: 5/5 rCDI esetén; 3/5 IBD esetén; 2/5 legtöbb más indikáció esetén.
Mikrobiom-példa: Az OpenBiome-regiszter adatai több mint 50 000 FMT-alkalmazásból rCDI esetén megerősítik a hatékonyságot.
Értelmezéshez: Különböztessen meg rCDI (ahol az RCT-bizonyíték robusztus) és egyéb indikációk között.
Az alábbi táblázat összefoglalja a bizonyítékok hierarchiáját, a legkevésbé az egyéni betegdöntésekre közvetlenül alkalmazhatótól a legjobban alkalmazhatóig.
Bizonyítékok hierarchiája
| Vizsgálati típus | Elrendezés | Bizonyít ok-okozatot? | Hum. relevancia | Bizonyíték ereje |
|---|---|---|---|---|
| Mechanisztikus | Elmélet / útvonal | Nem | Közvetett | 1/5 |
| In vitro | Sejt-/bakteriális kultúra | Nem | Alacsony | 1/5 |
| Állatkísérlet | Rágcsáló / csíramentes egér | Igen (állatban) | Közepes | 2/5 |
| Megfigyeléses (emberi) | Kohorsz / eset-kontroll | Nem | Magas | 3/5 |
| RCT (emberi) | Randomizált, kontrollált | Igen (vizsgált pop.) | Magas | 4/5 |
| Meta-analízis | Összevont vizsgálatok | Igen (ha jó a minőség) | Magas | 5/5 |
| FMT – rCDI | Több RCT + valós adatok | Igen | Nagyon magas | 5/5 |
| FMT – egyéb indikációk | Korlátozott RCT-k, pilot | Részben | Közepestől Magasig | 2/5–3/5 |
23. táblázat – Bizonyítékhierarchia-összefoglalás # A vizsgálati típusok a legalacsonyabbtól a legmagasabb megbízhatóságig rangsorolva, az egyéni betegdöntések szempontjából való alkalmazhatóság alapján
Záró megjegyzés a mikrobiom-kutatás értelmezéséről: ez egy gyorsan fejlődő terület, ahol az akár három-öt évvel ezelőtt megjelent eredményeket is rendszeresen felülírják. Az ebben az útmutatóban idézett vizsgálatokat tudományos szigorúság és relevancia alapján választottuk ki, de az olvasóknak minden mikrobiom-állítással szemben kalibrált szkepticizmussal és a revízióra való nyitottsággal kell közeledniük. A mikrobiom-tudományban a legőszintébb kijelentés még ma is: tudunk eleget ahhoz, hogy bizonyítékon alapuló ajánlásokat tegyünk, és sokkal kevesebbet tudunk, mint amennyit szeretnénk.
