XVIII. 2. Irodalomjegyzék

A „MicroBiota Útmutató" teljes irodalomjegyzéke a fejezetekben szereplő hivatkozási számok által eredeti tudományos forrásokat tartalmazza.

Mi található meg az irodalomjegyzékben?

Ez a függelék a könyv teljes irodalomjegyzékét tartalmazza egy helyen: minden olyan tudományos hivatkozást, amely a kötet bármely fejezetében hivatkozásra került. A szövegtörzsben látható `[12]`, `[325]` és további sorszámok a lentebb listázott tételekre utalnak — a számozás a könyv egészén végigfut, így ugyanaz a `[N]` hivatkozási szám mindig ugyanarra a forrásra mutat. A felsorolt közlemények túlnyomó többsége peer-reviewed folyóiratban jelent meg, és indexelt adatbázisokban (PubMed/NCBI, Crossref) is megtalálható, neves szakmai kiadók gondozásában.

Miért van összefoglaló minden tétel alatt?

Minden hivatkozás alatt egy 5–6 mondatos kivonat olvasható. Ez nem a cikk hivatalos absztraktja, hanem egy rövid, közérthető összegzés, amely bemutatja a vizsgálat hátterét, a használt módszert, a fő eredményt és annak klinikai vagy gyakorlati jelentőségét. A célja, hogy az olvasó gyorsan eldönthesse: érdemes-e a teljes közleményt elolvasnia, illeszkedik-e a saját kérdéséhez vagy a beteg élethelyzetéhez. A kivonatok segítenek tájékozódni akkor is, ha nincs közvetlen hozzáférés a teljes szöveghez.

Hogyan használandó?

Minden tétel alatt megtalálod a „Hivatkozás előfordulásai" sort: az itt feltüntetett fejezetszámra kattintva vissza lehet térni a könyv azon részéhez, ahol a forrást idézzük. Az adott fejezetben a `[N]` jelölésre kattintva ide, az irodalomjegyzékhez jut el az olvasó — így mindkét irányban szabadon lehet mozogni. A „Link" által jelölt hivatkozásra kattintva a kiadó vagy az NCBI oldalán nyílik meg a közlemény, ahol — ha a cikk díjmentesen hozzáférhető (open access) — a teljes szöveget is el lehet olvasni.

Hivatkozások

[1] Sender R, Fuchs S, Milo R. Are We Really Vastly Outnumbered? Revisiting the Ratio of Bacterial to Host Cells in Humans. Cell. 2016. Link

Sender, Fuchs és Milo újraszámolta a sokat idézett 10:1 baktérium–emberi sejt arányt. Frissített adatokkal egy 70 kg-os „referencia-emberre” kb. 3,8×10^13 baktériumot és kb. 3,0×10^13 emberi sejtet becsültek — vagyis az arány inkább 1:1, mint 10:1, és egyetlen székletürítés is az emberi sejtek javára billentheti. A cikk korrigálta a mikrobiom-tudomány évtizedes tévhitét.

[2] Qin J, Li R, Raes J et al. A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature. 2010. Link

124 európai egyén székletmintáiból végzett Illumina-alapú metagenomikai szekvenálás (576,7 Gb szekvencia) 3,3 millió nem-redundáns mikrobiális gén katalógusát eredményezte, amely körülbelül 150-szer nagyobb az emberi génkészletnél. A gének nagyrészt közösek voltak az egyének között, és több mint 99\%-uk bakteriális eredetű. A kohorsz becsült 1 000–1 150 prevalens baktériumfajt hordozott, egyénenként legalább 160 fajjal. A tanulmány meghatározza a minimális bélmetagenomot és a minimális bélbaktérium-genomot az összes egyénben jelenlévő funkciók alapján. Az eredmények alapvető referenciát adnak az emberi bélmikrobiota genetikai potenciáljához.

[3] Turnbaugh PJ, Ley RE, Hamady M, Fraser-Liggett CM, Knight R, Gordon JI. The Human Microbiome Project. Nature. 2007. Link

Stratégiai keret, amely a Human Microbiome Project megközelítését vázolja az emberi genetikai és metabolikus táj mikrobiális komponenseinek jellemzésére. A kezdeményezés célja annak megállapítása, hogy a mikrobiota hogyan járul hozzá a normál fiziológiához és a betegségekre való hajlamhoz. Alapvető programadó dokumentum a nagyléptékű, populációszintű mikrobiomkutatáshoz.

[4] Lynch SV, Pedersen O. The Human Intestinal Microbiome in Health and Disease. N Engl J Med. 2016. Link

Lynch és Pedersen átfogó New England Journal of Medicine összefoglalót adnak az emberi bélmikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről. Áttekintik a felnőtt mikrobióta összetételét, stabilitását, fő törzseit (Firmicutes, Bacteroidetes, Actinobacteria, Proteobacteria), valamint a gazda-genetika, táplálkozás, antibiotikumok és szülésmód hatását. Mechanizmusként a rövid szénláncú zsírsavak termelését, epesavmetabolizmust, immunnevelést és barrierfunkciót tárgyalják. A betegségasszociációkat IBD, obesitas, 2-es típusú diabétesz, atherosclerosis, allergia és C. difficile-fertőzés kapcsán mutatják be. A mikrobiomot étrenddel, pre/probiotikumokkal és FMT-vel modulálható terápiás célpontként pozicionálják.

[5] Thaiss CA, Zmora N, Levy M, Elinav E. The microbiome and innate immunity. Nature. 2016. Link

Mechanisztikus áttekintés arról, hogy a bélmikrobiom hogyan integrálja a környezeti bemeneteket (étrend) a genetikai és immunjelekkel, befolyásolva a gazdaszervezet metabolizmusát, immunitását és fertőzésválaszát. A gazda–mikrobiom határfelületén elhelyezkedő haematopoetikus és nem-haematopoetikus veleszületett immunsejtek érzékelik a mikroorganizmusokat és metabolitjaikat, és e jeleket fiziológiai válaszokká, valamint mikrobiális ökológia-szabályozássá fordítják. E veleszületett immun–mikrobiota kommunikáció zavara komplex betegségek patogenezisében szerepet játszik. Az áttekintés a mikrobiomot a gazdavédelem és homeosztázis központi jelzőcsomópontjaként mutatja be.

[6] Lozupone CA, Stombaugh JI, Gordon JI, Jansson JK, Knight R. Diversity, stability and resilience of the human gut microbiota. Nature. 2012. Link

Konceptuális áttekintés, amely az emberi belet komplex ökológiai közösségként mutatja be: kollektív metabolikus tevékenységei és gazdaszervezet-interakciói befolyásolják a fiziológiát és a betegségekre való hajlamot. A bélmikrobiota rendkívül sokszínű, egyénenként eltér, és időben ingadozik, különösen betegség és korai fejlődés során. A szerzők szerint a hatékony mikrobiota-célzott terápiák tervezéséhez ökológiai keret szükséges, amely kezeli a diverzitást, stabilitást és reziliencit. Az áttekintés elméleti alapot ad a klinikai mikrobiom-moduláló stratégiákhoz.

[7] van Nood E, Vrieze A, Nieuwdorp M et al. Duodenal infusion of donor feces for recurrent Clostridium difficile. N Engl J Med. 2013. Link

Nyílt elrendezésű randomizált vizsgálat visszatérő C. difficile-fertőzésben, amely duodenális donor-széklet infúziót (rövid vankomicin + bélmosás után) hasonlított össze 14 napos standard vankomicinnel, bélmosással vagy anélkül. Az elsődleges végpont a 10. hétre elért hasmenés-megszűnés volt visszaesés nélkül. A vizsgálatot köztes elemzésnél leállították: az FMT-karon 16 betegből 13 (81\%) érte el a megoldást egyetlen infúzió után, lényegesen meghaladva mindkét vankomicin-kart. A vizsgálat megalapozza az FMT antibiotikum-monoterápiával szembeni fölényét visszatérő CDI-ben, és mérföldkő-bizonyítékot szolgáltat a klinikai bevezetéshez.

[8] Ianiro G, Punčochář M, Karcher N et al. Variability of strain engraftment and predictability of microbiome composition after fecal microbiota transplantation across different diseases. Nat Med. 2022. Link

226 donor–recipiens triász integrált shotgun metagenomikai meta-elemzése nyolc betegségtípusban, amely az FMT utáni mikrobiális megtelepedés dinamikáját vizsgálta. A magasabb donor-törzs megtelepedés szignifikánsan társult a klinikai sikerrel (P=0,017). A megtelepedés nagyobb volt többutas adagolásnál (kapszula + kolonoszkópia) és antibiotikummal kezelt fertőző betegségben szenvedő recipienseknél az antibiotikum-naív, nem-fertőző betegekhez képest. A Bacteroidetes és Actinobacteria (köztük a Bifidobaktériumok) jobban megtelepedtek, mint a legtöbb Firmicutes. Adathalmazok közötti gépi tanulási modell 0,77 AUROC értékkel jelezte előre az FMT utáni fajjelenlétet.

[9] Peery AF, Kelly CR, Kao D et al. AGA Clinical Practice Guideline on Fecal Microbiota-Based Therapies for Select Gastrointestinal Diseases. Gastroenterology. 2024. Link

Az AGA klinikai gyakorlati irányelve a GRADE-keretet alkalmazva foglalkozik a széklet-mikrobiota alapú terápiákkal (hagyományos FMT, fecal microbiota live-jslm, fecal microbiota spores live-brpk) felnőttekben visszatérő vagy súlyos-fulmináns Clostridioides difficile-fertőzésben, IBD/pouchitis és IBS esetén. A panel 7 ajánlást fogalmazott meg. Immunkompetens felnőtteknél visszatérő CDI-ben az AGA javasolja a széklet-mikrobiota alapú terápiák szelektív alkalmazását a standard antibiotikus kezelés után a további visszaesés megelőzésére. Az irányelv keretet biztosít az FDA-jóváhagyott készítmények és a hagyományos FMT integrálásához.

[10] Wild, C. P. Complementing the Genome with an 'Exposome': The Outstanding Challenge of Environmental Exposure Measurement in Molecular Epidemiology. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2005. Link

Wild 2005-ös, Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention-ben megjelent kommentárja bevezeti az 'exposome' fogalmát a molekuláris epidemiológiában a genom-méréshez kiegészítőként. Érvelése szerint az élethosszig tartó környezeti hatások — étrend, életmód, fertőzések, szennyezők, endogén folyamatok — legalább annyira meghatározzák a betegségkockázatot, mint a genom, de szisztematikusan alulmértek. A cikk a teljes életutat lefedő, a high-throughput genomikához hasonló érzékenységű expozíció-mérési technológiákat sürget. Wild belső, specifikus-külső és általános-külső exposome-doméneket különít el. A koncepció azóta nagy kohorszvizsgálatokat és biomarker-alapú expozícióértékelést formált, beleértve a mikrobiom-kutatást is.

[11] Rappaport SM, Smith MT. Epidemiology. Environment and Disease Risks. Science. 2010. Link

Konceptuális állásfoglalás, amely szerint új epidemiológiai paradigmára van szükség annak felméréséhez, hogy a környezeti tényezőknek való élethosszig tartó kumulatív kitettség hogyan befolyásolja a krónikus betegségek kockázatát. Egyetlen expozícióra korlátozott vizsgálati terveken túlmutató, rendszerszintű expozóm-elemzést sürget.

[12] Zmora N, Zilberman-Schapira G, Suez J et al. Personalized Gut Mucosal Colonization Resistance to Empiric Probiotics Is Associated with Unique Host and Microbiome Features. Cell. 2018. Link

Szekvenciális invazív multi-omikai vizsgálat egér- és emberi nyálkahártya-asszociált gasztrointesztinális mikrobiomon, 11-törzses probiotikum vagy placebo fogyasztása mellett azt mutatta, hogy a probiotikumok a gasztrointesztinális tractuson áthaladva életképesek maradtak, de kolonizált gazdákban kifejezett nyálkahártya-kolonizációs rezisztenciába ütköztek. Az embereknél egyén-, régió- és törzsspecifikus nyálkahártya-kolonizációs minták voltak, amelyeket a kiindulási gazda- és mikrobiom-jellemzők előrejeleztek, miközben a széklet-probiotikum-jelenlét nem volt informatív. A széklet- és nyálkahártya-mikrobiom csak részben korrelált. Az eredmények megkérdőjelezik a probiotikumok empirikus alkalmazását egészséges egyénekben.

[13] Sonnenburg JL, Gardner E. Microbiome tests: Ignore the hype. Science. 2016. Link

Sonnenburg és Gardner Science-kommentárja a 2016-os, közvetlenül fogyasztóknak árult mikrobiom-tesztek marketing-túlfűtöttsége ellen figyelmeztet. Érvelésük szerint, bár a bélmikrobióta-kutatás rohamosan halad, a kereskedelmi 16S rRNS-profilozás nem ad még klinikailag használható, személyre szabott tanácsot: nincs 'egészséges' referencia-mikrobiom, hiányoznak a longitudinális adatok, és a taxon-kimenetel kauzális kapcsolatok nem bizonyítottak. A szerzők kiemelik az egyéni variabilitást, a platformközti metodikai eltéréseket, és az asszociáció vs. intervenciós bizonyíték közti szakadékot. Szabályozást, standardizált módszertant és longitudinális kohorszvizsgálatokat sürgetnek a rutinhasználat előtt.

[15] Jovel J, Patterson J, Wang W et al. Characterization of the human gut microbiome using 16S or WGS: a comparative study on the outcome of different analysis pipelines. Front Microbiol. 2016. Link

Jovel és munkatársai 16S rRNS- és teljes-genom shotgun (WGS) metagenomikát hasonlítanak össze azonos humán bélminta-szetten, az analitikai pipeline hatását vizsgálva. Bemutatják, hogy a taxonómiai felbontás, a megfigyelt diverzitás és a differenciális abundancia-eredmények reprodukálhatósága erősen függ a variábilis régió, referencia-adatbázis, OTU/ASV klaszterezés és bioinformatikai pipeline választásától. A WGS több faj- és funkció-szintű információt nyert, de drágább. A QIIME, mothur, MG-RAST és assembly-alapú pipeline-okat hasonlítják, melyek érdemben eltérő eredményt adnak. Minden analitikai lépés átlátható dokumentálását, és az egy-pipeline-os eredmények óvatos értelmezését javasolják.

[16] Sinha R, Abu-Ali G, Vogtmann E et al. Assessment of Variation in Microbial Community Amplicon Sequencing by the Microbiome Quality Control (MBQC) Project Consortium. Nature Biotechnology. 2017. Link

A Microbiome Quality Control (MBQC) baseline tanulmány 15 laboratórium és 9 bioinformatikai protokoll taxonómiai profilozási variabilitását mérte fel vakos székletmintákon, kemosztát- és mesterséges közösségi mintákon. A variabilitás leginkább a bioanyagminta típusától és eredetétől függött, ezt követte a DNS-kivonás, a mintakezelési környezet és a bioinformatikai csővezeték. A mesterséges közösségek elemzése kvantitatív különbségeket mutatott a kivonási hatékonyságban és a bioinformatikai osztályozásban. Az eredmények kiemelik a standardizáció szükségességét a populációszintű mikrobiomvizsgálatok meta-analíziséhez.

[17] Salter SJ, Cox MJ, Turek EM et al. Reagent and Laboratory Contamination Can Critically Impact Sequence-Based Microbiome Analyses. BMC Biology. 2014. Link

A kontamináló DNS mindenütt jelen van a gyakran használt DNS-kivonó kitekben és laboratóriumi reagensekben, összetétele kitenként és gyártási tételenként jelentősen eltér. Ez a kontamináció kritikusan torzítja az alacsony mikrobiális biomasszájú minták 16S rRNS-gén-felmérésekből és shotgun-metagenomikából származó eredményeit. A szerzők kiterjedt listát adnak a lehetséges szennyező nemzetségekről és iránymutatást a hatás csökkentésére, valamint óvatosságra intenek a szekvencia-alapú technikák alkalmazásában alacsony biomasszájú környezetekben.

[18] Gloor GB, Macklaim JM, Pawlowsky-Glahn V, Egozcue JJ. Microbiome datasets are compositional: and this is not optional. Front Microbiol. 2017. Link

A 16S rRNS-amplikonok, metagenomok vagy metatranszkriptomok nagy áteresztőképességű szekvenálásával előállított mikrobiom-adatkészletek inherensen kompozícionálisak, mert a műszer önkényes összegzést kényszerít rá. A review bemutatja azokat a torzulásokat, amelyek a kompozíciós adatok nem kompozíciós módszerekkel való elemzéséből erednek, és iránymutatást ad a kompozíciós adatelemzés alkalmazására a mikrobiom-vizsgálatok teljes munkafolyamatában. A kompozíciós keret nem opcionális, hanem alapvető a valid következtetésekhez.

[19] Costea PI, Zeller G, Sunagawa S et al. Towards Standards for Human Fecal Sample Processing in Metagenomic Studies. Nature Biotechnology. 2017. Link

21 reprezentatív DNS-kivonási protokollt teszteltek azonos székletmintákon, és összevetették a könyvtárkészítés és tárolás hatásaival a biológiai egyénen belüli variációval. A DNS-kivonás bizonyult a legnagyobb technikai hatású tényezőnek a metagenomikai eredményekben. A protokollokat DNS-mennyiség, -minőség, közösségi diverzitás-torzítások és Gram-pozitív/Gram-negatív arány alapján rangsorolták. A szerzők egy standardizált, laboratóriumok közötti átvihetőséggel validált DNS-kivonási módszert javasolnak, amelyet ismert összetételű mock-közösséggel ellenőriztek emberi széklet-metagenomikához.

[21] McLaren MR, Willis AD, Callahan BJ. Consistent and Correctable Bias in Metagenomic Sequencing Experiments. eLife. 2019. Link

A marker-gén és metagenomikai szekvenálási mérések szisztematikusan torzítanak bizonyos taxonok detektálása felé, ami a különböző protokollokkal mért taxon-abundanciákat mennyiségileg összehasonlíthatatlanná és hibás biológiai következtetésekre hajlamossá teszi. A szerzők egy valós kísérleti tulajdonságokon alapuló matematikai modellt javasolnak a torzítás leírására, és definiált baktériumközösségekből származó 16S rRNS- és shotgun-metagenomikai adatokkal validálják. A modell jobban illeszkedik a kísérleti adatokra, mint a korábbi, bonyolultabb keretrendszerek, és utat kínál a torzítás korrekciójára.

[22] Sczyrba A, Hofmann P, Belmann P et al. Critical Assessment of Metagenome Interpretation -- A Benchmark of Metagenomics Software. Nature Methods. 2017. Link

A Critical Assessment of Metagenome Interpretation (CAMI) kihívás metagenomikai szoftvereket hasonlított össze ~700 újonnan szekvenált mikroorganizmusból és ~600 új vírusból és plazmidból álló, rendkívül komplex realisztikus adatkészleteken. Az assembly és binning jól teljesített egyedi genomokkal reprezentált fajoknál, de jelentősen romlott közelrokon törzsek jelenlétében. A taxonómiai profilozás és binning magas taxonómiai szinteken volt megbízható, családi szint alatt markáns teljesítményesés volt. A paraméterbeállítások erősen befolyásolták a teljesítményt, kiemelve a reprodukálhatóság jelentőségét. A CAMI útmutatást ad a szoftverválasztáshoz.

[23] Vandeputte D, Kathagen G, D'hoe K et al. Quantitative Microbiome Profiling Links Gut Community Variation to Microbial Load. Nature. 2017. Link

A hagyományos szekvenálás-alapú székletmikrobiota-elemzések csak relatív abundanciákat adnak, ami akadályozza a mikrobiom-jellemzők és a kvantitatív gazdaparaméterek összekapcsolását, ha a mikrobiális terhelés mintánként eltér. A szerzők szerint a relatív profilozás elfedheti a teljes mikrobiota-abundancia változását mint kulcsfontosságú betegségasszociált jelet, és kvantitatív mikrobiom-profilozást javasolnak, amely a relatív összetételt sejtsűrűségi adatokkal párosítja a gazda-mikrobiota interakciók valódi jellemzéséhez.

[24] Sonnenburg JL, Bäckhed F. Diet–microbiota interactions as moderators of human metabolism. Nature. 2016. Link

A bélmikrobiota és az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség közti kapcsolat mechanizmusait áttekintő közlemény, transzlációs állatmodellek és emberi vizsgálatok alapján. A mikrobiota a táplálkozás gazda metabolikus státuszára gyakorolt hatásának közvetítőjeként rajzolódik ki, egyre több törekvéssel az emberi okozati összefüggések feltárására és terápiás beavatkozások — köztük személyre szabott táplálkozás — kidolgozására.

[25] Zierer J, Jackson MA, Kastenmüller G et al. The fecal metabolome as a functional readout of the gut microbiome. Nat Genet. 2018. Link

1 116 metabolit átfogó elemzése 786 egyénen a TwinsUK populációs ikervizsgálatban azt mutatta, hogy a fekális metabolom csak mérsékelten örökölhető (H2 = 17,9%), egy replikált, NAT2-asszociált lókusszal. A fekális metabolom döntően a bélmikrobiom összetételét tükrözi, varianciájának átlagosan 67,7% (+/-18,8%) magyarázódik így, és erősen összefügg a viszcerális zsírtömeggel. Az eredmények szerint a fekális metabolomika funkcionális leolvasóként köti össze a mikrobiom-összetételt a hasi elhízással.

[26] Dahl WJ, Zhu H, Guan LL. Fecal metabolomics reveals diet-dependent microbiome changes. Curr Dev Nutr. 2020. Link

Dahl, Zhu és Guan a Current Developments in Nutrition konferencia-absztraktban összegzi a fekális metabolomika és a táplálkozás-vezérelt mikrobiom-változások kapcsolatát. Eredményeik szerint az étrendi bevitel — különösen a szénhidrátminőség és rosttípus — megváltoztatja a széklet rövid szénláncú zsírsavak, epesavak és aminosav-eredetű metabolitok koncentrációját, párhuzamos mikrobiális összetétel-változással. A fekális metabolomika hasznos köztes leolvasás, amely az étrendi beavatkozást a gazda számára releváns mikrobiális kimenetekkel köti össze. Mechanikailag a szacharolitikus vs. proteolitikus fermentáció egyensúlyára fókuszálnak. Standardizált metabolomikai módszereket sürgetnek a diéta-mikrobiom vizsgálatok közötti összehasonlításhoz.

[27] Dinan TG, Stanton C, Cryan JF. Psychobiotics: a novel class of psychotropic. Biol Psychiatry. 2013. Link

A psychobiotikum olyan élő szervezet, amely megfelelő mennyiségben elfogyasztva pszichiátriai betegekben egészségügyi előnyt nyújt. Ezek a baktériumok neuroaktív anyagokat — köztük GABA-t és szerotonint — termelnek és vagális, spinális vagy neuroendokrin útvonalakon át hatnak az agy-bél tengelyre. Preklinikai rágcsálóadatok antidepresszáns és szorongáscsökkentő aktivitásra utalnak; a klinikai bizonyítékok döntő része eddig irritábilis bél szindrómában (különösen Bifidobacterium infantis), valamint kezdődő evidencia depresszióban és krónikus fáradtság szindrómában áll rendelkezésre.

[28] Vétizou M, Pitt JM, Daillère R et al. Anticancer immunotherapy by CTLA-4 blockade relies on the gut microbiota. Science. 2015. Link

A CTLA-4 gátlás daganatellenes hatása specifikus Bacteroides fajoktól függ. Egerekben és betegekben a B. thetaiotaomicron vagy B. fragilis elleni T-sejt válaszok korreláltak a kezelés hatékonyságával. Antibiotikummal kezelt vagy csíramentes egerek nem reagáltak anti-CTLA-4-re, és a hiány B. fragilis gavázzsal, poliszacharid immunizálással vagy B. fragilis-specifikus T-sejtek transzferével pótolható volt. Emberről egérre végzett fekális mikrobiota-transzplantáció megerősítette, hogy a CTLA-4 kezelés melanómás betegekben a daganatellenes B. fragilis kinövését favorizálja.

[29] Peery AF, Kelly CR, Kao D et al. AGA Clinical Practice Guideline on Fecal Microbiota-Based Therapies for Select Gastrointestinal Diseases. Gastroenterology. 2024. Link

Áttekintés a bél–agy interakciós zavarokban (DGBI) alkalmazott betegjelentett kimeneti (PRO) mérőeszközökről, ahol a tünetértékelés a fő modalitás endoszkópos, radiológiai vagy biomarker-leletek hiányában. Az áttekintés a funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma és krónikus obstipáció PRO-it tárgyalja, összegezve a tartalmat, a klinikai gyakorlatban és kutatásban érvényes validációs státuszt, valamint a szabályozói szempontokat. Kiemeli a DGBI-állapotokra vonatkozó PRO-fejlesztés hiányosságait és jövőbeli kutatási irányait.

[30] Zuo T, Wong SH, Lam K et al. Bacteriophage transfer during faecal microbiota transplantation in Clostridium difficile infection is associated with treatment outcome. Gut. 2018. Link

Az enterális virom alterációinak vizsgálata 24 CDI-betegnél és 20 egészséges kontrollnál ultramély metagenomikai szekvenálással (vírusszerű részecskék) és 16S rRNS bakteriális profilozással. Kilenc FMT-vel és öt vankomicinnel kezelt CDI-beteg viromjának és bakteriomjának longitudinális elemzése a kezelési válasszal összefüggésben történt. Az adatok az FMT során történő vírusátvitelt — különösen a bakteriofágokét — a CDI klinikai megoldódásához kapcsolják, ami arra utal, hogy a fágátvitel a bakteriális megtelepedésen túl is hozzájárul a terápiás hatáshoz.

[31] Moayyedi P, Surette MG, Kim PT et al. Fecal Microbiota Transplantation Induces Remission in Patients With Active Ulcerative Colitis in a Randomized Controlled Trial. Gastroenterology. 2015. Link

Placebo-kontrollált, randomizált vizsgálat aktív colitis ulcerosában szenvedő, fertőzéses hasmenés nélküli betegekben. A résztvevőket FMT-re (50 mL beöntés egészséges anonim donoroktól, n=38) vagy placebo vízbeöntésre (n=37) randomizálták hetente egyszer, 6 héten át; a betegek, klinikusok és vizsgálók vakok voltak. A vizsgálat az FMT biztonságosságát és hatékonyságát értékelte remisszió-indukcióra UC-ben, és kimutatta, hogy az FMT a betegek egy részénél klinikai és endoszkópos javulást képes elérni a placebo felett. Az eredmények az FMT-t mikrobiota-moduláló opcióként támogatják aktív UC-ben, miközben kiemelik az egyéni válasz változékonyságát.

[32] Paramsothy S, Nielsen S, Kamm MA et al. Specific Bacteria and Metabolites Associated With Response to Fecal Microbiota Transplantation in Patients With Ulcerative Colitis. Gastroenterology. 2019. Link

Kettős vak RCT 81 aktív colitis ulcerosában szenvedő betegnél, akiket intenzív többdonoros FMT-re vagy placebo beöntésre randomizáltak 5 nap/hét gyakorisággal 8 héten át, az induló kolonoszkópos infúzió után. Az FMT-betegek 3–7 nem-rokon donor kevert székletét kapták; a placebo-betegek utólag nyílt címkés FMT-re voltak jogosultak. 314 székletmintát gyűjtöttek a szűrés, kezelés és a terápia utáni 8 hét során, hogy azonosítsák a válasszal társuló baktérium-taxonokat és metabolikus funkciókat. A tanulmány UC-ben az FMT-válaszra prediktív mikrobiális és metabolit-szignatúrákat azonosít, támogatva a donor-szelekciót és a válasz-stratifikációt.

[33] Porcari S, Benech N, Valles-Colomer M et al. Key determinants of success in fecal microbiota transplantation: from microbiome to clinic. Cell Host Microbe. 2023. Link

Áttekintés az FMT sikerét meghatározó tényezőkről, amelyek átfogják a donor- és recipiens-tényezőket (mikrobiom-diverzitás és -összetétel, immunstátusz, gazda-genetika) és az eljárási tényezőket (széklet-mennyiség, infúziók száma, beadási út, adjuváns kezelések). A klinikai siker szoros összefüggésben áll a donor mikrobiális megtelepedésének mértékével. A szerzők szerint a legkorszerűbb mikrobiom-technológiák integrálása felülvizsgált konceptuális keretekkel — és a labor- és klinikai munkafolyamatok szorosabb összekapcsolása — javítani fogja az FMT-protokollokat és -eredményeket a CDI-n túli indikációkban is.

[34] Smillie CS, Sauk J, Gevers D et al. Strain tracking reveals the determinants of bacterial engraftment in the human gut following fecal microbiota transplantation. Cell Host Microbe. 2018. Link

Törzsszintű elemzés visszatérő Clostridium difficile-fertőzésben végzett FMT-ről, amely bevezeti a Strain Finder módszert a törzsgenotípusok feltárására és a megtelepedés longitudinális követésére. Egy statisztikai modell a faji szintű megtelepedést nagyrészt a donor abundanciából és az FMT előtti recipiens filogenezisből jelezte előre. A donor-törzsek faji szinten „mindent vagy semmit” elven telepedtek meg, és a korábban nem észlelt törzsek gyakran kolonizálták a recipienseket. A vizsgálat meghatározza a bakteriális megtelepedés determinánsait emberi FMT-ben, és keretet ad az átültetési eredmények előrejelzéséhez.

[35] Paramsothy S, Kamm MA, Kaakoush NO et al. Multidonor intensive faecal microbiota transplantation for active ulcerative colitis: a randomised placebo-controlled trial. Lancet. 2017. Link

Paramsothy és munkatársai a FOCUS-vizsgálatot közlik a Lancet-ben (2017): többdonoros, intenzív fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) randomizált, placebokontrollált tanulmánya aktív colitis ulcerosában. 81 enyhe-mérsékelt aktív CU-s felnőtt kapott vagy poolozott donor FMT-t, vagy placebo-beöntést — kolonoszkópos indukciós infúzió után heti 5 napi beöntés 8 héten át. A 8. heti elsődleges végpont (szteroidmentes klinikai remisszió endoszkópos remisszióval/válasszal) FMT-vel 27%, placebóval 8% (p=0,021). Reagálóknál nőtt a mikrobiális diverzitás, csökkent a Fusobacterium, nőtt az Eubacterium és Roseburia. A vizsgálat a többdonoros, intenzív dózisú FMT-t hiteles CU-terápiás stratégiaként pozicionálta.

[36] Cammarota G, Ianiro G, Tilg H et al. European consensus conference on faecal microbiota transplantation in clinical practice. Gut. 2017. Link

Európai konszenzus-konferencia, amely bizonyítékalapú ajánlásokat dolgozott ki az FMT klinikai alkalmazására, 10 ország 28 szakértőjének közreműködésével, munkacsoportokban. Az állításokat bizonyítékalapú áttekintéssel készítették, elektronikus Delphi-folyamatban értékelték, és plenáris konszenzus-ülésen véglegesítették. Az ajánlások lefedik az FMT-indikációkat, a donor-szelekciót, a székletanyag előkészítését, a klinikai kezelést, a széklet-bejuttatást és az FMT-központ alapításának minimális követelményeit. A dokumentum európai standardizációs keretet ad a biztonságos és szabályozott FMT-bejuttatáshoz.

[37] Terveer EM, van Beurden YH, Goorhuis A et al. How to Establish and Run a Stool Bank. Clin Microbiol Infect. 2017. Link

A Holland Donor Széklet Bank (NDFB) működésének leírása, amelyet 2015-ben alapítottak standardizált FMT-készítmény biztosítására visszatérő CDI-ben. A dokumentum standard működési eljárásokat határoz meg a donor-toborzásra, -szelekcióra és -szűrésre, valamint a fagyasztott székletszuszpenziók előállítására, tárolására és elosztására. A protokollok jelentősen eltérőek voltak országok és intézmények között, és európai jogszabályi keretek a székletszuszpenzióra akkoriban hiányoztak. A munka referenciamodellt nyújt a nemzeti székletbank-irányításhoz.

[38] Hvas CL, Møller Dahl A, Yarandi SS et al. Efficacy of Fecal Microbiota Transplantation in 2 Randomized Controlled Trials for CDI: Bowel Preparation and Retention Time Matter. Am J Gastroenterol. 2021. Link

Hvas és munkatársai két randomizált, kontrollált fekális mikrobióta transzplantációs (FMT) vizsgálat összevont elemzését közlik visszatérő Clostridioides difficile-fertőzésben (CDI), a procedurális változókra fókuszálva. Kimutatják, hogy az FMT előtti béltisztítás és az infúzátum bevitel utáni retenciós ideje érdemben befolyásolja a gyógyulási arányt. Formális béllavázs és hosszabb retenció mellett a klinikai remisszió 90% feletti volt; előkészítés nélkül vagy gyors ürítéssel rosszabb eredmények születtek. Standardizált pre-FMT béltisztítást, definiált retenciós protokollt és harmonizált végpont-definíciókat javasolnak. A munka procedúra-szintű minőségi kritériumokat támogat a CDI-irányelvekben.

[39] Koh A, De Vadder F, Kovatcheva-Datchary P, Bäckhed F. From Dietary Fiber to Host Physiology: Short-Chain Fatty Acids as Key Bacterial Metabolites. Cell. 2016. Link

Mechanisztikus áttekintés a rövid szénláncú zsírsavakról (SCFA) — az étrendi rostok fermentációjából származó fő bakteriális metabolit-osztályról — mint az étrend, a bélmikrobiota és a gazdaszervezet fiziológiája közötti központi közvetítőkről. Az SCFA-k aktiválják a G-fehérje-kapcsolt receptorokat, gátolják a hiszton-dezacetilázokat, és energiaszubsztrátként szolgálnak, ezzel befolyásolva a metabolikus, immun- és epigenetikai folyamatokat. A szerzők összegzik a bizonyítékokat, amelyek az SCFA-mediált jelátvitelt az egészség fenntartásában és a betegségek patogenezisében is implikálják. A munka konceptuális alapot ad a rost- és mikrobiom-orientált terápiás stratégiákhoz.

[40] Tariq R, Pardi DS, Tosh PK, Marinella MA, El-Amouri SS, Khanna S. Fecal Microbiota Transplantation for Recurrent Clostridium difficile Infection Reduces Recurrent Urinary Tract Infection Frequency. Clin Infect Dis. 2017. Link

Esetmegfigyelés egy visszatérő, multirezisztens húgyúti fertőzésekben szenvedő betegről, akit egyidejű, visszatérő CDI miatt FMT-vel kezeltek. A CDI megoldódásán túl az FMT szignifikánsan csökkentette a húgyúti fertőzés visszaesésének gyakoriságát, és javította a UTI-t okozó organizmusok antibiotikum-érzékenységi profilját. Az eredmény arra utal, hogy a bélmikrobiota helyreállítása csökkentheti a rezisztens uropatogének tartályait, ami túlmutat a CDI-kezelésen az antibiotikum-vezérelt dysbiosis kezelésében.

[41] Mack I, Igna R, Unterseher L et al. Patients with Clostridium difficile Infection Show a Marked Reduction in Diverse Fecal Microbiota after Antibiotic Therapy and Subsequent Normalization after Fecal Microbiota Transplantation. Nutrients. 2018. Link

Transzlációs mechanisztikus vizsgálat a Lactobacillus plantarum 299v-ről mint a bélrendszeri vasfelszívódás módosítójáról. Voltammetriás mérések megnövekedett ferri-vas [Fe(H2O)5]^2+ szinteket mutattak L. plantarum 299v-t tartalmazó zab- és mangóitalok és kapszulás étkezések szimulált gasztrointesztinális emésztményeiben. A Caco-2/HT29 MTX humán enterocita–kehelysejt kokultúrákat a kiegészítőknek kitéve vizsgálták a vasfelvételben szerepet játszó fehérjéket (MUC5AC, DCYTB, DMT1, ferritin). Az adatok probiotikum-közvetített mechanizmust támogatnak a fokozott vas-biohozzáférhetőségre a redox-állapot modulálásán és az enterocita vasháztartási fehérjéin keresztül.

[42] Dahl WJ, Zhu H, Guan X. Dietary Fiber and Gut Microbiota in the Propagation of Short-Chain Fatty Acids. Am J Clin Nutr. 2023. Link

Elemzés a TEDDY obszervációs kohorszból (6 726 gyermek, 1-es típusú diabetes és lisztérzékenység genetikai kockázatával), amely azt vizsgálja, hogy a 2 éves kor előtti étrendi mintázatok hozzájárulnak-e a lisztérzékenység-autoimmunitáshoz (CDA) és a lisztérzékenységhez a gluténbevitel mértékétől függetlenül. A gyermekeket évente szűrték szöveti transzglutamináz autoantitestekre (tTGA) 2 éves kortól. Főkomponens-elemzéssel azonosították az étrendi mintázatokat 27 élelmiszercsoportból, 9–24 hónapos kor között 3 napos étkezési naplók alapján. A vizsgálat specifikus korai étrendi mintázatokat társít a CDA és a lisztérzékenység kockázatával, módosítható táplálkozási expozíciókat sugallva a glutén mennyiségén túl.

[43] Wallace, J. L. Prostaglandins, NSAIDs, and Gastric Mucosal Protection: Why Doesn't the Stomach Digest Itself? Physiol Rev. 2008. 2008. Link

Áttekintés a gyomor nyálkahártya-védekezési mechanizmusairól és arról, hogy az NSAID-ok hogyan bontják meg azokat, a prosztaglandin-útvonalra fókuszálva, amelyet 1971-ben fedeztek fel, amikor kimutatták, hogy az aszpirin és az NSAID-ok blokkolják a prosztaglandin-szintézist. A prosztaglandinok lényegében a nyálkahártya-védekezés minden aspektusát modulálják, és gátlásuk növeli a nyálkahártya-sérülés iránti fogékonyságot, krónikus NSAID-használat mellett klinikailag jelentős fekélybetegséget okozva. Az áttekintés két évtizednyi kutatást összegez, amely azonosította az NSAID által kiváltott eseményeket, amelyek hozzájárulnak a fekélyképződéshez és a gyógyulás zavarához, a prosztaglandin-biológiát helyezve a GI biztonsági farmakológia központjába.

[44] Zipursky JS, Sidorsky TI, Freedman CA, Sidorsky MN, Kirkland KB. Patient attitudes toward the use of fecal microbiota transplantation in the treatment of recurrent Clostridium difficile infection. Clin Infect Dis. 2012. Link

Strukturált felmérés 192 betegnél (48\%-os válaszadási arány), amely az FMT-vel kapcsolatos hajlandóságot vizsgálta visszatérő CDI esetén. A válaszadók 70\%-a nő, 59\%-a 49 év feletti volt. Csak hatékonysági adatok alapján 162 válaszadó (85\%) választotta az FMT-t és 29 (15\%) az önálló antibiotikumot. Miután megismerték az FMT széklet-jellegét, 16 válaszadó váltott antibiotikumra, de az FMT-választás aránya érdemben nem változott (154/192, 81\%; P=0,15). Az eredmények cáfolják azt a feltevést, hogy az esztétikai aggályok hajtják az alacsony FMT-elfogadottságot, és megfelelő tájékoztatás esetén támogatják a betegek nyitottságát.

[45] Kao D, Roach B, Silva M et al. Effect of Oral Capsule– vs Colonoscopy-Delivered Fecal Microbiota Transplantation on Recurrent Clostridium difficile Infection: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2017. Link

Non-inferioritási randomizált vizsgálat 116 visszatérő CDI-ben szenvedő felnőttnél három kanadai akadémiai központban, amely az orális kapszulás FMT-t a kolonoszkópián keresztül adott FMT-vel hasonlította össze (beválasztás 2014–2016; non-inferioritási küszöb 15\%). A vizsgálat azt tesztelte, hogy a kevésbé invazív kapszulás bejuttatás eléri-e a kolonoszkópiás eredményt a CDI-visszaesés megelőzésében. Az eredmények támogatják a két út klinikai egyenértékűségét, lehetővé téve az FMT szélesebb és alacsonyabb megterhelésű hozzáférhetőségét visszatérő CDI esetén.

[46] Ianiro G, Bibbo S, Scaldaferri F et al. Fecal Microbiota Transplantation in Inflammatory Bowel Disease: Beyond the Excitement. Medicine (Baltimore). 2014. Link

Szisztematikus áttekintés az FMT-ről gyulladásos bélbetegségben (IBD), amely 31 publikációt azonosított — főleg eset-jelentéseket és esetsorozatokat, valamint 8, kis kohorszokat bevonó nyílt címkés vizsgálatot. Az áttekintés idején összesen 133 IBD-beteg részesült FMT-ben. A szerzők kritikailag értékelték a hatékonyságot, biztonságosságot és eljárási paramétereket. Az eredmények heterogén, korai bizonyítékot tükröznek ígéretes, de inkonzisztens jelekkel, ami megfelelően dimenzionált, kontrollált vizsgálatok szükségességét támasztja alá az IBD rutinszerű FMT-kezelése előtt.

[47] Staley C, Khoruts A, Sadowsky MJ. Contemporary Applications of Fecal Microbiota Transplantation to Treat Intestinal Diseases in Humans. Arch Med Res. 2017. Link

Áttekintés arról, hogy a külső tényezők — étrend, higiénia, gyógyszerek és antibiotikumok — hogyan formálják az emberi bélmikrobiotát, hangsúlyozva az antibiotikum-típus és -dózis aránytalan hatását a korai életszakaszban, amikor a mikrobiota még kialakulóban van. A szerzők tárgyalják az antibiotikum-expozíció dózis–válasz és gyógyszercsoport-specifikus következményeit, az antibiotikumok túlhasználatát a hosszú távú dysbiosis kulcsfontosságú hajtóerejeként mutatva be. Az áttekintés kontextuális keretet ad az antimikrobiális őrzéshez mint mikrobiom-megőrzési stratégiához.

[48] Smith MB, Kelly C, Alm EJ. Policy: How to regulate faecal transplants. Nature. 2014. Link

Smith, Kelly és Alm 2014-es Nature-szakpolitikai cikke a fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) arányos, tudományos alapú szabályozása mellett érvel. Az FDA visszatérő CDI-re vonatkozó enforcement discretion-je nyomán vizsgálják, hogy a széklet gyógyszerként, szövetként vagy új kategóriaként szabályozandó-e. Kiemelik a túlszabályozás (a betegek nem biztonságos DIY-eljárások felé fordulnak) és az alulszabályozás (donor-szűrési hiányok, off-label terjeszkedés) kockázatait. Lépcsőzetes keretet javasolnak: enyhébb felügyelet bevett indikációkra (CDI), szigorúbb vizsgálat-alapú felügyelet kísérletes indikációkra, egységes biztonsági regiszter. Az ajánlások formálták az EU- és US-szabályozási vitát.

[49] DeFilipp Z, Bloom PP, Torres Soto M et al. Drug-Resistant E. coli Bacteremia (the presence of bacteria in the bloodstream) Transmitted by Fecal Microbiota Transplant. N Engl J Med. 2019. Link

Esetbeszámoló két betegről, akiknél független FMT-vizsgálatokat követően ESBL-termelő Escherichia coli bakterémia alakult ki; mindkét esetet ugyanahhoz a székletdonorhoz kötötték genomi szekvenálással, és az egyik beteg meghalt. A közlemény kiemeli a multirezisztens kórokozók FMT-vel történő átadásának kockázatát, és támogatja a szigorúbb donorszűrési protokollokat. A jelentés alapozza meg a szabályozói módosításokat, amelyek minden FMT-donoranyagra multirezisztens kórokozó-szűrést írnak elő.

[50] Marcella C, Cui B, Kelly CR, Ianiro G, Cammarota G, Zhang F. Systematic review: the global incidence of faecal microbiota transplantation-related adverse events from 2000 to 2020. Aliment Pharmacol Ther. 2000. Link

Az FMT-biztonság szisztematikus áttekintése 20 év alatti mellékhatások (AE) összegzésével 129 vizsgálatból, amelyekben 4 241 beteg és 5 688 FMT-ciklus szerepelt (EMBASE, MEDLINE, Cochrane, CNKI, Wanfang adatbázisok, 2000–2020). Az AE-ket adagolás-eredetűre és mikrobiota-eredetűre osztották. Az áttekintés a legnagyobb összesített FMT-biztonsági adathalmazt nyújtja, és támogatja az FMT általában kedvező biztonsági profilját visszatérő CDI-ben, miközben jelzi, hogy a szövődmények alulreportáltak lehetnek az irodalomban.

[51] Hourigan SK, Oliva-Hemker M. Fecal Microbiota Transplantation in Children: A Brief Review. Pediatr Res. 2016. Link

Áttekintés az FMT alkalmazásáról gyermekkori CDI-ben és IBD-ben, kiemelve, hogy a gyermekek fejlődő mikrobiomja eltér a viszonylag stabil felnőtt mikrobiomtól, és módosított protokollokat igényelhet. A szerzők összefoglalják a publikált gyermekgyógyászati tapasztalatot, és tárgyalják a speciális szempontokat — dozírozás, donorszűrés, beadási út, etika. Klinikai keretet ad gyermekkori FMT-döntésekhez CDI-ben és IBD-ben, ahol az adatok korlátozottak.

[52] Cook MD, Allen JM, Pence BD et al. Exercise and gut immune function: evidence of alterations in colon immune cell homeostasis and microbiome characteristics with exercise training. Immunol Cell Biol. 2016. Link

Áttekintés a rendszeres fizikai aktivitásról mint gyulladáscsökkentő tényezőről, amelynek hatásai a bélmikrobiomra is kiterjednek. A testmozgás részben a mikrobiom összetételének kedvező eltolódásán és a bél immunfunkciójának javulásán keresztül csökkentheti a gyulladásos betegségek iránti fogékonyságot. A szerzők integrálják az állatkísérletes és humán adatokat, amelyek mérsékelt testmozgást társítanak fokozott mikrobiális diverzitással és butirát-termelő taxonokkal. A munka támogatja a fizikai aktivitást a bélmikrobiota–immun tengely nem-farmakológiai modulátoraként.

[53] Cryan JF, O'Riordan KJ, Cowan CSM et al. The Microbiota-Gut-Brain Axis. Physiol Rev. 2019. Link

Áttekintés a szabad zsírsavakról (FFA) — beleértve az étrendi hosszú- és középláncú zsírsavakat, valamint a mikrobiálisan termelt rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) — mint a szabad zsírsav-receptorok (FFAR) ligandjairól; az FFAR-ok G-fehérje-kapcsolt receptorok, amelyek összekötik az anyagcserét és az immunitást. Az FFAR-ok szabályozzák a gyulladást, a peptidhormon-szekréciót és a gazdaszervezet energiamérlegét. A szerzők összefoglalják az FFAR farmakológiát és transzlációs potenciálját anyagcsere- és gyulladásos betegségek célpontjaként.

[54] Sokol H, Landman C, Seksik P et al. Fecal microbiota transplantation to maintain remission in Crohn's disease: a pilot randomized controlled study. Microbiome. 2020. Link

Randomizált, egyszeresen vak, sham-kontrollált pilot vizsgálat FMT-vel kolon vagy ileo-kolon Crohn-betegségben szenvedő felnőtteknél, szteroid-indukált klinikai remisszióban. A betegeket remisszióban randomizálták FMT-re vagy sham-transzplantációra kolonoszkópia során; a kortikoszteroidot fokozatosan csökkentették, és a 6. héten kontroll-kolonoszkópiát végeztek. A vizsgálat az első randomizált adatokat szolgáltatja FMT-vel CD-remisszió-fenntartására, szerény jelekkel, amelyek a mikrobiális megtelepedést a klinikai válasz lehetséges mozgatórugójaként mutatják be, és nagyobb megerősítő vizsgálatokat alapoznak meg.

[55] Costello EK, Lauber CL, Hamady M, Fierer N, Gordon JI, Knight R. Bacterial community variation in human body habitats across space and time. Science. 2009. Link

Az emberi mikrobiota tér- és időbeli felmérése 7–9 egészséges felnőttön legfeljebb 27 testtáji mintával, négy időpontban. A közösségi összetételt elsősorban a testtáj határozta meg; egy táj belül a személyek közötti variabilitás magas volt, míg az egyénen belüli időbeli változékonyság minimális. A bőr-tájak sokszínűbb közösségeket hordoztak, mint a bél és a száj, és különböztek a közösség-összeállási mintázatban. Az adatok lefektetik az emberi mikrobiota egészséges biogeográfiai alapvonalát, és referenciát adnak a betegségekkel társuló eltérésekhez.

[56] Arpaia N, Campbell C, Fan X et al. Metabolites produced by commensal bacteria promote peripheral regulatory T-cell generation. Nature. 2013. Link

Mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy a mikrobiális metabolikus melléktermékeket a gazdasejtek érzékelik, és modulálják a bélrendszeri regulatórikus T-sejtek (Treg) képződését. A munka összekapcsolja a kommenzális mikrobiális anyagcserét a bél-immunhomeosztázissal Foxp3+ Treg-sejteken keresztül, és azonosítja a mikrobiális jeleket a gyulladáscsökkentő T-sejt-differenciáció hajtóerejeként. Az eredmények molekuláris hidat képeznek az étrend, a mikrobiális anyagcsere és a nyálkahártya-immunszabályozás között, támogatva a gyulladásos betegségek mikrobiom-célzott stratégiáit.

[57] Furusawa Y, Obata Y, Fukuda S et al. Commensal microbe-derived butyrate induces the differentiation of colonic regulatory T cells. Nature. 2013. Link

Egéren végzett mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy a butirát — Clostridia által étrendi rost-fermentációval termelt SCFA — kolon-regulatórikus T-sejtek (Treg) differenciációját indukálja. NMR-alapú metabolomika kimutatta, hogy a lumináris SCFA-koncentrációk pozitívan korreláltak a vastagbél Treg-sejtszámával. A butirát hiszton-dezacetiláz-gátláson keresztül hatott a Foxp3 lókusz szabályozására. Az eredmény a butirátot a nyálkahártya immuntolerancia mikrobiális mediátoraként azonosítja, és támogatja a butirát-fokozó intervenciókat gyulladásos bélbetegségben.

[58] Baxter NT, Schmidt AW, Venkataraman A, Kim KS, Martens EC, Schloss PD. Dynamics of Human Gut Microbiota and Short-Chain Fatty Acids in Response to Dietary Interventions with Three Fermentable Fibers. mBio. 2019. Link

Kéthetes étrendi beavatkozás 174 egészséges fiatal felnőttnél: rezisztens burgonyakeményítő (RPS), rezisztens kukorica-keményítő (RMS), inulin vagy hozzáférhető kukoricakeményítő-kontroll. Az RPS okozta a legnagyobb teljes SCFA- és butirát-növekedést. A legtöbb mikrobiom Bifidobaktérium-növekedéssel reagált RPS-re, de a Ruminococcus bromii vagy Clostridium chartatabidum emelkedését mutató válaszolók értek el a legmagasabb butirát-koncentrációt. A vizsgálat szubsztrát- és taxon-specifikus utakat mutat ki a butirát-dúsításra, megalapozva a személyre szabott prebiotikus stratégiákat.

[59] Thaiss CA, Zeevi D, Levy M et al. Transkingdom control of microbiota diurnal oscillations promotes metabolic homeostasis. Cell. 2014. Link

Egéren és emberen végzett mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy a bélmikrobiota diurnális ingadozást mutat, amelyet az étkezési ritmus hajt, és időspecifikus összetételi és funkcionális profilokat termel. A gazdaszervezet molekuláris óra-komponenseinek károsítása vagy jet-lag rendellenes mikrobiota-ingadozást és dysbiosist okozott a sérült étkezési ritmuson keresztül. A jet-lag által indukált dysbiosis mindkét fajban glükóz-intoleranciát és elhízást váltott ki, amely FMT-vel átvihető volt csíramentes recipiensekbe. A mikrobiota–gazda cirkadián kereszt-szabályozást metabolikus betegség-mechanizmusként azonosítja.

[60] Benedict C, Vogel H, Jonas W et al. Gut microbiota and glucometabolic alterations in response to recurrent partial sleep deprivation in normal-weight young individuals. Mol Metab. 2016. Link

Randomizált, alanyon belüli keresztezett vizsgálat 9 normál testsúlyú férfinél, amely két éjszakai részleges alvásdeprivációt (PSD; 02:45–07:00) hasonlított össze két éjszakai normál alvással (22:30–07:00) standardizált laboratóriumi étkezés és testmozgás mellett. Székletmintákat gyűjtöttek, és orális glükóz-toleranciatesztet végeztek. A vizsgálat azt értékelte, hogy a rövid távú alvásmegvonás megváltoztatja-e a bélmikrobiota összetételét és metabolikus működését, korai humán bizonyítékot adva az alváskorlátozás és az akut mikrobiota-változások és inzulinrezisztencia kapcsolatára.

[61] Estaki M, Pither J, Baumeister P et al. Cardiorespiratory fitness as a predictor of intestinal microbial diversity and distinct metagenomic functions. Microbiome. 2016. Link

Nagy átbocsátóképességű szekvenálási vizsgálat 39 egészséges résztvevőnél, hasonló életkor, BMI és étrend mellett, de eltérő kardiorespiratorikus fittséggel; a széklet SCFA-mennyiségét gázkromatográfiával mérték. A csúcs oxigénfelvétel (VO2peak), a kardiorespiratorikus fittség aranystandardja, a mikrobiális taxonómiai gazdagság varianciájának több mint 20\%-át magyarázta, az egyéb tényezőktől, köztük az étrendtől függetlenül. A VO2peak nem magyarázta a béta-diverzitás varianciát. A vizsgálat összekapcsolja a fizikai fittséget a bélmikrobális alfa-diverzitással, támogatva a testmozgást mint mikrobiom-moduláló intervenciót.

[62] Clarke SF, Murphy EF, O'Sullivan O et al. Exercise and associated dietary extremes impact on gut microbial diversity. Gut. 2014. Link

Keresztmetszeti 16S rRNS-amplikon vizsgálat, amely professzionális rögbisek és testméretben, életkorban és nemben illesztett kontrollcsoportok bélmikrobiotáját hasonlította össze. A sportolóknál nagyobb mikrobiális diverzitás és eltérő közösségi szerkezet jelentkezett, mind a szélsőséges testmozgással, mind a kísérő étrendi eltérésekkel összefüggésben. A vizsgálat korai bizonyítékot ad arra, hogy az elit-szintű testmozgás és étrend együttesen formálják a bélmikrobiotát, megalapozva a testmozgás–étrend–mikrobiom triász metabolikus és immun-egészséggel kapcsolatos vizsgálatát.

[63] Ridlon JM, Kang DJ, Hylemon PB, Bajaj JS. Bile acids and the gut microbiome. Curr Opin Gastroenterol. 2014. Link

Áttekintés az epesav–bélmikrobiom tengelyről egészségben és betegségben, fókuszálva a két fő mikrobiális epesav-bontási útvonalra és az epesav-összetétel mikrobiotára és gazdaszervezet-fiziológiára gyakorolt hatására. Az epesav-poolméretet ma a mikrobiális epesav-anyagcsere függvényeként ismerik el. Az epesavak a legmagasabb taxonómiai szinteken szabályozzák a mikrobiomot, és jelátviteli hormonként hatnak; egyre több bizonyíték utal májkarcinogén szerepre. Az áttekintés az epesavakat a gazda–mikrobiom kétirányú kommunikáció közvetítőiként mutatja be.

[64] Valles-Colomer M, Falony G, Darzi Y et al. The neuroactive potential of the human gut microbiota in quality of life and depression. Nat Microbiol. 2019. Link

Nagyléptékű metagenomikai vizsgálat a Flemish Gut Flora Project-ben (n=1 054) független adathalmazokon történő ismétléssel (összesen n=1 070), amely a mikrobiom-jellemzők és a gazdaszervezet életminősége, valamint depressziója közötti korrelációkat értékelte. A butirát-termelő Faecalibacterium és Coprococcus következetesen magasabb életminőség-mutatókkal társultak, míg a Coprococcus és Dialister hiánya depresszióval, függetlenül az antidepresszáns-használattól. A vizsgálat populáció-szintű bizonyítékot ad a bélmikrobiota mentális egészséggel és depresszióval kapcsolatos szignatúrájára.

[65] Khoruts A, Sadowsky MJ. Understanding the mechanisms of faecal microbiota transplantation. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2016. Link

Mechanisztikus áttekintés az FMT-ről visszatérő C. difficile-fertőzésben, amely összefoglalja a javasolt hatásmechanizmusokat: a C. difficile és az FMT-vel bevitt kommenzálisok közötti közvetlen kompetíció, a másodlagos epesav-anyagcsere helyreállítása (amely gátolja a C. difficile spóracsírázását) és a bélbarrier helyreállítása a nyálkahártya-immunrendszer stimulálásán keresztül. Az áttekintés konszolidálja az FMT mechanisztikus alapjait CDI-ben, és transzlációs implikációkat emel ki ezeket az útvonalakat célzó tervezett mikrobiális terápiákra.

[66] Hibberd AA, Lyra A, Ouwehand AC et al. Intestinal microbiota is altered in patients with colon cancer and precancerous lesions. BMC Gastroenterol. 2017. Link

Hibberd és munkatársai a BMC Gastroenterology-ban jelzik, hogy a bélmikrobióta megváltozott colorectalis carcinomában (CRC) és preneoplasztikus elváltozásokban. Eset-kontroll vizsgálatban 16S rRNS-szekvenálással hasonlítva CRC-s, adenomás és egészséges egyéneket, csökkent butirát-termelő Firmicutes (Roseburia, Faecalibacterium) és emelkedett Fusobacterium nucleatum, valamint egyes Bacteroides taxonok jellemzik a CRC-t. Az adenomás mikrobióta köztes — progresszív diszbiózis az adenoma-karcinóma szekvencia mentén. A szerzők mikrobiális biomarkereket vetnek fel korai szűrésre és a proinflammatórikus taxonok patogenetikai szerepét tárgyalják. A munka mikrobióta-alapú CRC-szűrési kutatást támogat.

[67] Li SS, Zhu A, Benes V et al. Durable coexistence of donor and recipient strains after fecal microbiota transplantation. Science. 2016. Link

Törzsszintű monitorozási vizsgálat, amely metagenomokból származó egynukleotidos variánsokat használt egy metabolikus szindróma FMT-vizsgálatból, a donor mikrobiális megtelepedésének kvantifikálására. A donor és recipiens törzsek kiterjedt együttélését figyelték meg, amely 3 hónapig fennmaradt az FMT után. Az azonos faji törzs-megtelepedés gyakrabban sikerült, mint új faj bevitele, ez utóbbi az egészséges egyének ingadozási tartományán belül maradt. Az azonos donortól származó recipiensek korrelált megtelepedési mintázatot mutattak. Az adatok pontosítják az FMT utáni törzsdinamika megértését metabolikus betegségben.

[68] Burkitt, D. P. Epidemiology of cancer of the colon and rectum. Cancer. 1971. Link

Burkitt klasszikus 1971-es Cancer-cikke azt javasolja, hogy a colorectalis és rectalis carcinoma epidemiológiáját jelentősen az étrendi rost bevitele és a béltartalom passzázsideje határozza meg. Afrikai vidéki, magas rost-bevitelű és nyugati populációkat hasonlítva drámai különbségeket dokumentál a CRC-incidenciában és a széklettömeg/passzázsidőben. Hipotézise: az alacsony rosttartalmú nyugati étrend meghosszabbítja a karcinogének és a colon-mucosa érintkezését, növelve a CRC-kockázatot. A cikk megalapozta a rost-hipotézist a CRC-prevencióban, formálta a táplálkozási epidemiológiát, és előkészítette a mikrobiális fermentáció, rövid szénláncú zsírsavak és vastagbél-egészség kutatását.

[69] Reynolds A, Mann J, Cummings J, Winter N, Mete E, Te Morenga L. Carbohydrate quality and human health: a series of systematic reviews and meta-analyses. Lancet. 2019. Link

Reynolds és munkatársai 2019-es Lancet-sorozatban WHO-megbízásra publikált szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket közölnek a szénhidrátminőség és az egészség kapcsolatáról. 185 prospektív vizsgálat és 58 klinikai vizsgálat (>4600 résztvevő) adataiból: a magas étrendi rost (25–29 g/nap) 15–30%-os csökkenést mutat az összhalálozásban, kardiovaszkuláris mortalitásban, koszorúér-betegségben, stroke-ban, 2-es típusú diabéteszben és vastagbélrákban. A teljes kiőrlésű gabona hasonló védőhatású. Az alacsony glikémiás index/teher inkrementálisan hozzájárul. Legalább 25–29 g/nap rostbevitelt és teljes kiőrlésű gabonák prioritását javasolják populációs prevenciós stratégiaként.

[70] Flint HJ, Scott KP, Louis P, Duncan SH. The role of the gut microbiota in nutrition and health. Nat Rev Microbiol. 2012. Link

Flint, Scott, Louis és Duncan a Nature Reviews Microbiology-ban a bélmikrobióta táplálkozási és egészségügyi szerepét tekinti át. Részletezik, hogyan termel a Bacteroidetes és Firmicutes anaerob fermentációja az emészthetetlen szénhidrátokból rövid szénláncú zsírsavakat (acetát, propionát, butirát), amelyek a gazda energiájának 5–10%-át fedezik, szabályozzák az étvágyat, glükóz-homeosztázist és immunfunkciót. Kiemelik az elsődleges és másodlagos fermentálók közti cross-feedinget. A fehérje-aminosav-fermentáció kevésbé kedvező metabolitokat termel. Étrend-indukált eltolódásokat (magas rost, mediterrán, nyugati) és az obesitas, IBD, CVD, CRC kockázatra ható mechanizmusokat vázolnak.

[71] Hamer HM, Jonkers D, Venema K, Vanhoutvin S, Troost FJ, Brummer RJ. The role of butyrate on colonic function. Aliment Pharmacol Ther. 2008. Link

Narratív áttekintés a butirát — a kolon mikrobiális rost-fermentációjával termelt SCFA — biológiai aktivitásáról és az emberi kolon-működésben betöltött mechanizmusairól. A butirát a kolonociták elsődleges energiaforrása, és modulálja a gyulladást, karcinogenezist, a nyálkahártya-barrier integritását, az oxidatív stresszt, permeabilitást és jóllakottságot. Az áttekintés konszolidálja a butirátot mint a kolonhomeosztázis központi effektorát és a kolonbetegségek étrendi beavatkozásának célpontját.

[72] Gibson GR, Hutkins R, Sanders ME et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of prebiotics. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2017. Link

ISAPP szakértői konszenzus, amely a prebiotikum új definícióját adja: olyan szubsztrát, amelyet a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak egészségügyi előny biztosítása mellett. Az új definíció kiterjeszti a prebiotikumokat lehetőleg nem-szénhidrát anyagokra, a gasztrointesztinális rendszeren túli alkalmazásokra, és élelmiszeren túli kategóriákra is. A szelektív mikrobiota-mediált mechanizmusok és a dokumentált egészségügyi előny feltétele megmarad. A dokumentum a jelenlegi mérvadó prebiotikum-definíciót adja a kutatás, szabályozás és termékfejlesztés számára.

[73] Sonnenburg ED, Sonnenburg JL. Starving our microbial self: the deleterious consequences of a diet deficient in microbiota-accessible carbohydrates. Cell Metab. 2014. Link

Konceptuális áttekintés, amely azt javasolja, hogy egy egészséges nyugati ember bélmikrobiotája maga is dysbiotikus lehet, és betegségekre hajlamosítson. A viszonylag stabil emberi genom és a változékony bélmikrobiom közötti aszimmetrikus plaszticitás gyors összeillethetetlenséget eredményezhet. A mikrobiota számára elérhető szénhidrátokban (MAC) szegény nyugati étrend megváltozott mikrobiális összetételt és funkciót szelektál, az immundiszreguláció pedig összeköti ezeket az eltolódásokat a gyulladás-alapú betegségekkel. A munka a nyugati életmódot a mikrobiom-közvetített krónikus betegség hajtóerejeként mutatja be.

[74] Rooks MG, Garrett WS. Gut microbiota, metabolites and host immunity. Nat Rev Immunol. 2016. Link

Áttekintés a mikrobiota–immunitás interakciókról, amely lefedi a mikrobiom-profilozás technológiai és számítási megközelítéseit és a legújabb mechanisztikus eredményeket. A mikrobiális közösségek, metabolitjaik és komponenseik elengedhetetlenek az immunhomeosztázishoz, és befolyásolják a gazdaszervezet immun-mediált betegségekre való fogékonyságát. Az áttekintés specifikus mikrobiális metabolitokra és bakteriális komponensekre fókuszál, amelyek mikrobiota–immunrendszer mutualizmust közvetítenek. A munka szintézist nyújt a mikrobiom-területre belépő immunológusoknak.

[75] Keys A, Menotti A, Karvonen MJ et al. The diet and 15-year death rate in the Seven Countries Study. Am J Epidemiol. 1986. Link

A Seven Countries Study elemzése 15 kohorszon, 40–59 éves 11 579 férfin 15 év követés alatt (2 288 haláleset). Az életkor, vérnyomás, koleszterin és dohányzás különbségei a teljes mortalitás varianciájának 46\%-át, koszorúér-betegségnél 80\%-át, ráknál 35\%-át és stroke-nál 45\%-át magyarázták. A mortalitás pozitívan társult az étrendi energia telített zsírsav-arányával, és negatívan az egyszeresen telítetlen zsírsavakkal; a többszörösen telítetlen zsírsavakkal nem volt kapcsolat. A vizsgálat alapozza meg a telített zsír–koszorúér-mortalitás kapcsolat populációs bizonyítékát.

[76] Estruch R, Ros E, Salas-Salvadó J et al. Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet Supplemented with Extra-Virgin Olive Oil or Nuts. N Engl J Med. 2018. Link

A PREDIMED multicentrikus spanyol RCT 7 447 magas kockázatú résztvevőn (55–80 év, 57\% nő, kiinduláskor kardiovaszkuláris betegség nélkül), akiket extraszűz olívaolajjal kiegészített mediterrán étrendre, vegyes diófélékkel kiegészített mediterrán étrendre vagy alacsony zsírtartalmú kontroll étrendre randomizáltak. Az elsődleges végpont nagy kardiovaszkuláris esemény volt (szívinfarktus, stroke vagy kardiovaszkuláris halál). Mindkét mediterrán kar szignifikánsan csökkentette a nagy kardiovaszkuláris eseményeket a kontrollhoz képest, mérföldkő-bizonyítékot adva a mediterrán étrend elsődleges prevenciós szerepére.

[77] De Filippis F, Pellegrini N, Vannini L et al. High-level adherence to a Mediterranean diet beneficially impacts the gut microbiota and associated metabolome. Gut. 2016. Link

Keresztmetszeti vizsgálat 153 olasz felnőttön, amely a bélmikrobiotát és a széklet-metabolomot értékelte a szokásos étrend-követés függvényében. A magasabb mediterrán étrend-követés megnövekedett mikrobiom-eredetű metabolitokkal — köztük SCFA-kkal — és nagyobb rost-bontó taxon-abundanciával társult. Az alacsonyabb követés állati fehérje-eredetű metabolitok felé tolódó metabolommal járt. A vizsgálat a szokásos mediterrán étrendet a bélrendszeri egészséggel összhangban álló mikrobiota–metabolom profilhoz köti, és támogatja az étrend–mikrobiom kölcsönhatást mint az egészség-előnyök közvetítőjét.

[78] Selma MV, Espín JC, Tomás-Barberán FA. Interaction between phenolics and gut microbiota: role in human health. J Agric Food Chem. 2009. Link

Áttekintés az étrendi fenolos vegyületek bélmikrobiális átalakulásáról, amely gyakran szükséges a felszívódás előtt, és modulálja biológiai aktivitásukat. Bár az étrend több ezer fenolt tartalmaz, a mikrobiális lebontás kisebb számú bioaktív metabolitra konvergál. A szerzők összefoglalják a polifenol-osztályok mikrobiális lebontási útvonalait és a felelős organizmusokat, támogatva az integrált étrend–mikrobiom–farmakológia megközelítést.

[79] Koeth RA, Wang Z, Levison BS et al. Intestinal microbiota metabolism of l-carnitine, a nutrient in red meat, promotes atherosclerosis. Nat Med. 2013. Link

Mechanisztikus vizsgálat, amely kimutatja, hogy az étrendi L-karnitin (vörös húsban gazdag) bélmikrobiális anyagcseréje trimetilamint és trimetilamin-N-oxidot (TMAO) termel, és felgyorsítja az ateroszklerózist egerekben. Mindenevő emberek szignifikánsan több TMAO-t termeltek, mint a vegánok vagy vegetáriánusok L-karnitin-bevitel után, mikrobiota-függő mechanizmuson keresztül. Specifikus bakteriális taxonok korreláltak a TMAO-termeléssel. A munka megalapozza a vörös hús → mikrobiota → TMAO → ateroszklerózis transzlációs kardiovaszkuláris kockázati tengelyt.

[80] Gutiérrez-Díaz I, Fernández-Navarro T, Sánchez B, Margolles A, González S. Mediterranean diet and faecal microbiota: a transversal study. Food Funct. 2016. Link

Keresztmetszeti vizsgálat 31 felnőttön, akiknek nem volt korábbi rák, autoimmun vagy emésztőszervi betegség-diagnózisuk; a mediterrán étrend-követés (éves FFQ) és a széklet-mikrobiota összetétele közötti összefüggéseket értékelte. A magasabb követés kedvező mikrobiális profilokkal társult, az egyes MD-komponensek specifikus taxonokkal korreláltak. A vizsgálat az olívaolaj és vörösbor melletti bizonyítékot kiterjeszti, és a teljes mediterrán mintázatot mikrobiotát formáló étrendként támogatja.

[81] Meslier V, Laiola M, Roager HM et al. Mediterranean diet intervention in overweight and obese subjects lowers plasma cholesterol and causes changes in the gut microbiome and metabolome independently of energy intake. Gut. 2020. Link

Meslier és munkatársai a Gut-ban (2020) 82 túlsúlyos és obes, nem diabéteszes felnőtt mediterrán diéta intervencióját közlik: 8 hét mediterrán vs. szokásos étrend, energia-megszorítás nélkül. A mediterrán karon csökkent a plazma-koleszterin, javult az inzulinérzékenység, csökkentek a gyulladásos markerek, valamint a mikrobiom- és metabolom-összetétel a kalóriabeviteltől függetlenül elmozdult. Fő válaszadók: Faecalibacterium prausnitzii és Roseburia fajok; az epesav- és SCFA-profilok kedvezően változtak. A mediterrán étrend kardiometabolikus haszna mikrobióta-közvetített mechanizmusokon keresztül, a kalóriaegyensúlyon túl is érvényesül.

[82] Fernandez MA, Marette A. Potential Health Benefits of Combining Yogurt and Fruits Based on Their Probiotic and Prebiotic Properties. Adv Nutr. 2017. Link

Fernandez és Marette az Advances in Nutrition-ban a joghurt és gyümölcs kombinációjának egészségügyi előnyeit tekinti át, 'probiotikum-prebiotikum' szinergiaként pozicionálva. A joghurt élő tejsavbaktériumokat (Lactobacillus, Streptococcus thermophilus, esetenként Bifidobacterium) és minőségi fehérjét ad; a gyümölcs fermentálható rostot és polifenolt. Áttekintik a szokásos joghurtfogyasztás és az alacsonyabb kardiometabolikus kockázat, jobb inzulinérzékenység, súlykontroll kapcsolatát. A polifenolok támogathatják a probiotikumok túlélését és bioaktivitását. Randomizált gyümölcs-joghurt vizsgálatokat sürgetnek; az ajánlás szerint a gyümölcsös joghurt egészségtelenebb snackeket válthat ki.

[83] Gibson GR, Roberfroid MB. Dietary modulation of the human colonic microbiota: introducing the concept of prebiotics. J Nutr. 1995. Link

Áttekintés a bélmikrobiota összetételének egészségesebb közösségek irányába történő módosítását célzó stratégiákról, a Bifidobaktérium és Lactobacillus növelésére irányuló probiotikus kiegészítésre fókuszálva. A probiotikum-indukált eltolódások gyakran átmenetiek. A szerzők tárgyalják az egytörzses beavatkozások korlátait, és a tartós, közösségszintű változást célzó prebiotikus, szinbiotikus és ökológiai megközelítések melletti érvet.

[84] Bode, L. Human milk oligosaccharides: every baby needs a sugar mama. Glycobiology. 2012. Link

Áttekintés a humán tej oligoszacharidokról (HMO), egy szerkezetileg sokszínű glikán-családról, amely az anyatejben bőséges és egyedi. Eredetileg a csecsemő mikrobiotája bifidus-faktoraként azonosították; ma már ismert, hogy az HMO-k tapadásgátló antimikrobiális szerekként hatnak (oldható csali-receptorok, amelyek megakadályozzák a kórokozók kötődését), valamint immunmodulátorok és agy-fejlődési szubsztrátok. Az áttekintés konszolidálja az HMO-biológiát, és HMO-alapú beavatkozásokat támogat a csecsemőkori fertőzés-megelőzésre és mikrobiota-fejlődésre.

[85] Holscher, H. D. Dietary fiber and prebiotics and the gastrointestinal microbiota. Gut Microbes. 2017. Link

Áttekintés azokról az étrendi stratégiákról — rostok és prebiotikumok fogyasztása — amelyek a gasztrointesztinális mikrobiotát és metabolikus működését célozzák egészségügyi előny érdekében. A legtöbb komplex szénhidrátot és növényi poliszacharidot nem emésztik az emberi enzimek, hanem a bélmikrobák fermentálják SCFA-vá és egyéb bioaktív metabolitokká. Az áttekintés összefoglalja a mechanizmusokat és klinikai alkalmazásokat, és a prebiotikum-bevitelt a mikrobiom-célzott betegségmegelőzés és kezelés elsődleges eszközeként mutatja be.

[86] Deleu S, Machiels K, Raes J, Verbeke K, Vermeire S. Short chain fatty acids and its producing organisms: An overlooked therapy for IBD? EBioMedicine. 2021. 2021. Link

Áttekintés az SCFA-król (acetát, propionát, butirát) mint a bélmikrobiom és a bélrendszeri immunrendszer közös jelátviteli faktorairól gyulladásos bélbetegségben (IBD). Az SCFA-k befolyásolják a gazdaszervezet energia-anyagcseréjét, a bélbarrier integritását, az immunsejt-működést és az IBD aktivitását. Az áttekintés szerint a kereszttáplálkozási mechanizmusokról több kutatás szükséges, és az SCFA-kat IBD-ben kezelhető terápiás tengelyként mutatja be.

[87] Sonnenburg JL, Sonnenburg ED. Vulnerability of the industrialised microbiota. Science. 2019. Link

Konceptuális áttekintés, amely az emberi testet komplex mikrobiomot rejtő ökoszisztémaként mutatja be, ahol a közelmúlt életmódbeli változásai (antibiotikumok, fertőtlenítés, feldolgozott élelmiszer) jelentős és nehezen visszafordítható bélmikrobiota-eltolódásokat okoznak. Az áttekintés kiemeli, hogy a mikrobiota-eltérések ma az immun-, metabolikus és neuropszichiátriai betegségek széles spektrumához kapcsolódnak, és a mikrobiom-megőrzést népegészségügyi prioritásként tárgyalja.

[88] Deehan EC, Yang C, Perez-Muñoz ME et al. Precision Microbiome Modulation with Discrete Dietary Fiber Structures Directs Short-Chain Fatty Acid Production. Cell Host Microbe. 2020. Link

Dózis-válasz vizsgálat egészséges felnőtteknél három, IV-es típusú rezisztens keményítővel (RS4), amelyek kristályos és foszfát keresztkötésű szerkezetükben különböztek. A különböző RS4 kémiai szerkezetek eltérő és nagyon specifikus mikrobiom-eltolódásokat indukáltak, amelyek célzottan vagy a propionát-, vagy a butirát-termelést növelték. Az adatok kimutatják, hogy a rostszerkezet kiszámíthatóan formálhatja a mikrobiális metabolikus kimenetet, támogatva a precíziós prebiotikus stratégiákat a célzott SCFA-indukcióra.

[89] Metchnikoff, E. The Prolongation of Life: Optimistic Studies. London: Heinemann. 1907. Link

Metchnikoff 1907-es 'The Prolongation of Life: Optimistic Studies' monográfiája a modern probiotikum-gondolkodás alapszövege. A Nobel-díjas szerző javaslata: a káros baktériumok okozta bélrothadás ('autointoxikáció') hozzájárul az öregedéshez, és tejsavbaktériumokban gazdag fermentált tejtermékek — tipikusan bolgár joghurt — rendszeres fogyasztása kiszoríthatja a rothasztó flórát és meghosszabbíthatja az egészséges élethosszt. Megfigyeléseket dokumentál bolgár parasztok hosszú élete kapcsán. A mű bevezeti, hogy lenyelt élő baktériumok kolonizálhatják a belet és haszonnal járhatnak a gazdára — közvetlenül megelőlegezi a mai probiotikum-területet és a mikrobiom-öregedés kutatást.

[90] FAO/WHO. Health and Nutritional Properties of Probiotics in Food including Powder Milk with Live Lactic Acid Bacteria. Joint FAO/WHO Expert Consultation Report. 2001. (IV-4). 2001. Link

A 2001-es FAO/WHO Szakértői Konzultációs Jelentés ('Health and Nutritional Properties of Probiotics in Food including Powder Milk with Live Lactic Acid Bacteria') a probiotikumok alapító konszenzusa, amely az 'élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő mennyiségben adva a gazdára egészségügyi haszonnal járnak' definíciót rögzíti. Minimumkövetelményeket állapít meg az azonosításra (genus, species, törzs), biztonsági értékelésre, eltarthatóság alatti viabilitásra és az egészségi állítások RCT-alapú igazolására. Genus/species/törzs nómenklatúrát ír elő a címkékre, szabályozási keretet ad — a későbbi ISAPP- és Codex Alimentarius-iránymutatás alapja. A definíció ma is nemzetközi használatban van.

[91] Suez J, Zmora N, Segal E, Elinav E. The pros, cons, and many unknowns of probiotics. Nat Med. 2019. Link

Áttekintés a mikrobiom-informált probiotikum-értékelésről, amely tárgyalja a probiotikumok bélrendszeri megtelepedését, a törzs-szintű aktivitást, a natív mikrobiomával való kölcsönhatást, a biztonságosságot és a gazdára gyakorolt hatást. Sok törzs és formuláció ellentmondásos klinikai eredménye a megtelepedés, gazda-válasz és indikáció heterogenitását tükrözi. Az áttekintés precíziós-probiotikum paradigmát javasol, amely a törzseket fiziológiai hatásokhoz és validált orvosi indikációkhoz köti.

[92] Hill C, Guarner F, Reid G et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2014. Link

ISAPP szakértői panel konszenzusa (2013), amely megerősíti a probiotikumok FAO/WHO-definícióját: „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adva egészségügyi előnyt biztosítanak a gazdaszervezetnek”. A panel arra a következtetésre jutott, hogy ez a definíció továbbra is releváns és alkalmazkodóképes. Az állásfoglalás konszolidálja a probiotikum-azonosítás, -címkézés és -bizonyíték követelmények globális szabályozási és tudományos keretét.

[93] Goldenberg JZ, Yap C, Lytvyn L et al. Probiotics for the prevention of Clostridium difficile-associated diarrhea in adults and children. Cochrane Database Syst Rev. 2017. Link

Szisztematikus áttekintés az antibiotikumot kapó felnőtteknél a Clostridium difficile-asszociált hasmenés elsődleges megelőzésére alkalmazott probiotikumokról. Az áttekintés értékeli a hatékonyságot és biztonságosságot azzal a háttérrel, hogy az irányelvek a magas színvonalú probiotikus bizonyítékok ellenére nem javasolják a probiotikus profilaxist. A szintézis támogatja a probiotikus profilaxist mint hatékony és biztonságos beavatkozást megfelelően kiválasztott, antibiotikumon lévő, kórházi felnőtteknél.

[95] McFarland, L. V. Use of probiotics to correct dysbiosis of normal microbiota following disease or disruptive events: a systematic review. BMJ Open. 2014. Link

Szisztematikus áttekintés (1985–2013, PubMed, EMBASE, Cochrane, CINAHL, AMED, ISI Web of Science), amely azt értékelte, hogy a probiotikumok korrigálják-e a betegség vagy zavaró események által okozott dysbiosist. Három klinikai vizsgálati regisztert is átkutattak. Az áttekintés szerint a dysbiosis probiotikus korrekciójára vonatkozó közvetlen bizonyíték a legtöbb indikációban gyenge marad, és több mechanisztikus, mikrobiota-felbontású vizsgálatot sürget a dysbiosis-korrekció állítása előtt.

[96] Shen NT, Maw A, Tmanova LL et al. Timely Use of Probiotics in Hospitalized Adults Prevents Clostridium difficile Infection: A Systematic Review With Meta-Regression Analysis. Gastroenterology. 2017. Link

Frissített szisztematikus áttekintés és meta-elemzés randomizált kontrollált vizsgálatokról, amelyek probiotikumokat értékeltek a CDI megelőzésére antibiotikumot kapó kórházi felnőtteknél (MEDLINE, EMBASE, IJPP, Cochrane Library). A szintézis szignifikáns CDI-incidenciacsökkenést mutatott ki probiotikus profilaxisra. Az eredmények támogatják a rutinszerű probiotikum-használatot kiegészítő CDI-megelőzésként kiválasztott magas kockázatú kórházi felnőtteknél, és tájékoztatják az irányelv-felülvizsgálatot.

[97] Shortt, C. The probiotic century: historical and current perspectives. Trends Food Sci Technol. 1999. Link

Shortt 1999-es Trends in Food Science and Technology áttekintése a 'probiotikum-századot' rajzolja meg: Metchnikoff 1907-es joghurt-hipotézisétől a Lactobacillus és Bifidobacterium kereskedelmi tejtermékekben való felfutásán át az 1990-es évek végi funkcionális élelmiszerekig. Összegzi a bélfunkció, immunmoduláció, laktóztolerancia és antimikrobiális hatások bizonyítékait kiválasztott törzsekre, miközben hangsúlyozza a vizsgálatok heterogenitását és a megalapozatlan marketing-állításokat. Jövőbeli prioritások: törzsspecifikus mechanisztikus munka, dózis-válasz vizsgálatok, szigorú egészségi-állítás-bizonyítás. A cikk az ISAPP előtti szabályozási tájat tükrözi.

[98] Swanson KS, Gibson GR, Hutkins R et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of synbiotics. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2020. Link

ISAPP szakértői panel (2019) a szinbiotikum-definíciót frissítette: „élő mikroorganizmusokat és olyan szubsztrátum(oka)t tartalmazó keverék, amelyeket a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak, és amely egészségügyi előnyt biztosít a gazdaszervezetnek”. A panel elutasította a szinbiotikum egyszerű probiotikum + prebiotikum definícióját, és előírta, hogy a kombináció kooperatívan működjön. Az állásfoglalás strukturálja a szinbiotikus területet az innováció, szabályozás és bizonyíték-generálás számára.

[99] Schrezenmeir J, de Vrese M. Probiotics, prebiotics, and synbiotics – approaching a definition. Am J Clin Nutr. 2001. Link

Schrezenmeir és de Vrese 2001-es American Journal of Clinical Nutrition-cikke a probiotikumok, prebiotikumok és szinbiotikumok széles körben idézett, működő definícióit fogalmazza meg. A probiotikum: életképes, definiált mikroorganizmusokat elégséges mennyiségben tartalmazó készítmény vagy termék, amely megváltoztatja a gazda mikroflóráját és kedvező egészségi hatást gyakorol. A prebiotikum: emészthetetlen élelmiszer-összetevő, amely szelektíven serkenti egy vagy néhány hasznos baktérium szaporodását vagy aktivitását. A szinbiotikum a kettő kombinációja. A szerzők mérési kritériumokat, bizonyíték-követelményeket és szabályozási vonzatokat tárgyalnak — előfutára a FAO/WHO és ISAPP konszenzusoknak.

[100] Markowiak P, Śliżewska K. Effects of Probiotics, Prebiotics, and Synbiotics on Human Health. Nutrients. 2017. Link

Áttekintés, amely a gasztrointesztinális traktust komplex mikrobiális ökoszisztémaként mutatja be, amely a gazdaszervezettel szinbiotikus koevolúcióban áll. A hasznos baktériumok tápanyagokat termelnek, megakadályozzák a bélrendszeri kórokozó-fertőzéseket és modulálják a normális immunválaszokat. Az áttekintés összefoglalja a stratégiákat — étrend, prebiotikumok, probiotikumok, FMT — a bélmikrobiota módosítására kedvező ökológiai egyensúly elérése, helyreállítása és fenntartása érdekében.

[101] Kukkonen K, Savilahti E, Haahtela T et al. Probiotics and prebiotic galacto-oligosaccharides in the prevention of allergic diseases: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J Allergy Clin Immunol. 2007. Link

Randomizált vizsgálat 1 223 magas kockázatú gyermeket váró terhes nőnél, amely egy 4-törzses probiotikum + galakto-oligoszacharid kombinációt hasonlított össze placebóval. Az anyák a szülés előtt 2–4 hétig kapták a készítményt; a csecsemők ugyanezt a probiotikumot és prebiotikumot kapták. A beavatkozás az allergiás betegségek megelőzését értékelte az utódoknál. A vizsgálat magas színvonalú bizonyítékot ad a perinatális probiotikum + prebiotikum-kiegészítésre allergia-megelőzés céljából genetikailag fogékony csecsemőknél.

[102] Bermudez-Brito M, Plaza-Díaz J, Muñoz-Quezada S, Gómez-Llorente C, Gil A. Probiotic mechanisms of action. Ann Nutr Metab. 2012. Link

Áttekintés a probiotikumok hatásmechanizmusairól, a tejsavbaktériumokra és bifidobaktériumokra fókuszálva. A mechanizmusok közé tartozik a bélmikrobiota módosítása, a kompetitív tapadás a nyálkahártyához és epitéliumhoz, antimikrobiális anyagok termelése, a barrier-funkció fokozása és immunmoduláció. Az áttekintés konszolidálja a probiotikumok terápiás potenciáljának mechanisztikus alapjait betegségeken átívelően, megjegyezve, hogy törzs- és indikáció-specifikus bizonyíték szükséges.

[103] Asemi Z, Zare Z, Shakeri H, Sabihi SS, Esmaillzadeh A. Effect of multispecies probiotic supplements on metabolic profiles, hs-CRP, and oxidative stress in patients with type 2 diabetes. Ann Nutr Metab. 2013. Link

Randomizált kettős-vak placebo-kontrollált vizsgálat 54 cukorbeteg, 35–70 éves betegnél, akiket többfajú probiotikum-kiegészítésre vagy placebóra osztottak. A vizsgálat értékelte a metabolikus profilt, a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét (hs-CRP) és az oxidatív stressz markereket. A többfajú probiotikum-kiegészítés szignifikáns javulást eredményezett a metabolikus és gyulladásos markerekben a placebóhoz képest, és a többfajú probiotikumokat a 2-es típusú diabetes kezelésének kiegészítő beavatkozásaként támogatja.

[104] Farnworth, E. R. Kefir – a complex probiotic. Food Sci Technol Bull Funct Foods. 2005. Link

Farnworth 2005-ös Food Science and Technology Bulletin: Functional Foods áttekintése a kefirt komplex probiotikus, fermentált tejtermékként mutatja be. Összefoglalja a kefírszemcsék mikrobiális összetételét: stabil, szimbiotikus konzorcium tejsavbaktériumokkal (Lactobacillus, Lactococcus, Leuconostoc), ecetsav-baktériumokkal és élesztőkkel (Kluyveromyces, Saccharomyces), kefirán poliszacharid mátrixba ágyazva. Állat- és humánvizsgálatokban dokumentált hatások: antimikrobiális aktivitás, immunmoduláció, laktóztolerancia, koleszterin-csökkenés, esetleges antitumorális és antiallergiás tulajdonságok. Standardizálás, törzsszintű biztonsági értékelés és szigorú klinikai vizsgálatok hiányosak. A munka ma is kulcs-referencia a kefír mikrobiológiájában.

[105] Bourrie BCT, Willing BP, Cotter PD. The Microbiota and Health Promoting Characteristics of the Fermented Beverage Kefir. Front Microbiol. 2016. Link

Áttekintés a kefirről, egy komplex erjesztett tejtermékről, amelyet a tej tejsavbaktériumok és élesztők szinbiotikus erjesztésével állítanak elő egy kefir-szemcsében. A kefir csökkent koleszterinnel és ACE-gátlással, antimikrobiális aktivitással, tumorszuppresszióval, gyorsult sebgyógyulással és immunmodulációval (köztük allergia és asztma csökkentésével) társult. Az áttekintés összegzi a kefir bioaktív komponenseire vonatkozó bizonyítékokat, és funkcionális élelmiszer-jelöltként mutatja be kardiometabolikus és immun-egészségre.

[106] Wastyk HC, Fragiadakis GK, Perelman D et al. Gut-microbiota-targeted diets modulate human immune status. Cell. 2021. Link

17 hetes randomizált prospektív vizsgálat (n=18/kar) egészséges felnőtteknél, amely magas rost- és magas erjesztett-élelmiszer étrendet hasonlított össze multi-omikai mikrobiom- és gazda-immunprofilozással. A magas rosttartalmú étrend növelte a mikrobiom-kódolt glikán-bontó CAZymeket, miközben a diverzitás stabil maradt. A magas erjesztett-élelmiszeres étrend növelte a mikrobiom-diverzitást, és csökkentette több gyulladásos marker szintjét. Az eredmények étrend-specifikus mikrobiom–immun hatásokat mutatnak ki, és az erjesztett élelmiszereket a bél–immun tengely erős, diverzitást fokozó modulátoraként támogatják.

[107] Marco ML, Heeney D, Binda S et al. Health benefits of fermented foods: microbiota and beyond. Curr Opin Biotechnol. 2017. Link

Áttekintés az erjesztett élelmiszerekről, amelyek az emberi étrend első feldolgozott élelmiszerei közé tartoznak (joghurt, savanyított tej, bor, sör, savanyú káposzta, kimchi, erjesztett kolbász). Eredetileg eltarthatóságuk és íztulajdonságaik miatt értékelték őket; ma már elismert, hogy a szubsztrátum-átalakulás és bioaktív végtermék-képződés révén fokozott táplálkozási és funkcionális tulajdonságokkal rendelkeznek. Sok erjesztett élelmiszer élő mikroorganizmusokat tartalmaz potenciális egészség-hatással. Az áttekintés az erjesztett élelmiszereket mikrobiom-releváns étrendi kategóriaként konszolidálja.

[108] Dimidi E, Cox SR, Rossi M, Whelan K. Fermented Foods: Definitions and Characteristics, Impact on the Gut Microbiota and Effects on Gastrointestinal Health and Disease. Nutrients. 2019. Link

Áttekintés, amely az erjesztett élelmiszereket kontrollált mikrobiális növekedés és enzimatikus szubsztrátum-átalakítás termékeiként definiálja, és jellemzi a gyakoribb termékeket (kefir, kombucha, savanyú káposzta, tempeh, natto, miso, kimchi, kovászos kenyér) és javasolt mechanizmusaikat — beleértve a mikrobiotára gyakorolt hatást. Az áttekintés összegzi az erjesztett élelmiszerek emberi gasztrointesztinális egészségre és betegségre gyakorolt hatásának bizonyítékát, és támogatja szelektív beépítésüket az egészséget elősegítő étrendi mintázatokba.

[109] O'Sullivan O, Coakley M, Lakshminarayanan B et al. Alterations in intestinal microbiota of elderly Irish subjects post-antibiotic therapy. J Antimicrob Chemother. 2013. Link

Keresztmetszeti vizsgálat 185 idős ír alanyon (≥65 év), akik közül 42 a széklet-mikrobiota-profilozás előtt 1 hónapon belül kapott antibiotikumot. Az alanyok hosszú távú ápolási otthon, rehabilitációs osztály, nappali ellátás és otthon élő helyzetből származtak. Az antibiotikum-expozíció szignifikáns összetételi eltolódásokkal társult az életkori változásokon felül, az ellátási típus pedig módosította a zavar mértékét. Az adatok kvantifikálják az antibiotikum-vezérelt dysbiosist idős kohorszokban és az ellátási környezet szerepét a mikrobiota rezilienciájában.

[110] Pasteur, L. Mémoire sur la fermentation appelée lactique. Mémoires de la Société des Sciences de l'Agriculture et des Arts de Lille. 1857. Link

Pasteur 1857-es 'Mémoire sur la fermentation appelée lactique' a mikrobiális fermentáció tudományának alapító dolgozata. Egy specifikus, a savanyú tejben lévő tejsavas fermentációért felelős mikroorganizmus izolálásával Pasteur megdöntötte a Liebig és Berzelius által képviselt kémiai-bomlási fermentációs elméletet, és bizonyította: a fermentáció élő mikrobák által hajtott biológiai folyamat. A módszertan — steril átoltás, definiált tápközeg, mikroszkópos azonosítás — az orvosi mikrobiológia sablonja lett. A munka közvetlenül megalapozza a modern probiotikum- és élelmiszer-fermentáció tudományát.

[111] Geison, G. L. The Private Science of Louis Pasteur. Princeton: Princeton University Press. 1995. Link

Geison 1995-ös 'The Private Science of Louis Pasteur' monográfiája (Princeton University Press) Pasteur tudományos pályafutását újraértékeli a személyes laboratóriumi jegyzetfüzetek alapján. Geison feszültségeket dokumentál Pasteur publikált állításai és tényleges kísérletes gyakorlata között, különösen a selyemhernyó-munkában, az anthrax-vakcinációban és a veszettség-vizsgálatokban. A könyv átkeretezi a hős-Pasteur narratívát mint gondosan szerkesztett nyilvános tudomány történetét, és történeti kontextust ad a mikrobiológia, fermentáció-tudomány, vakcináció és csírabetegség-elmélet alapításához. Kulcsreferencia az orvostörténetben és a laboratóriumi tudomány társadalmi epistemológiájában.

[112] Marsh AJ, O'Sullivan O, Hill C, Ross RP, Cotter PD. Sequence-based analysis of the bacterial and fungal compositions of multiple kombucha (tea fungus) samples. Food Microbiol. 2014. Link

Áttekintés a kombucháról, egy édesített teáról, amelyet baktériumok és élesztők szinbiózisa erjeszt cellulóz-pellikulában, etanolt, szén-dioxidot, szerves savakat (glükonsav, ecetsav, tejsav) és bioaktív metabolitokat termelve. A mikrobiális összetétel régóta vizsgálat fókuszában áll. Az áttekintés összegzi a kombucha mikrobiális ökológiájára és javasolt egészséghatásaira vonatkozó jelenlegi bizonyítékot, és olyan erjesztett italként mutatja be, amelynek funkcionális tulajdonságai plauzibilisek, de nem teljesen jellemzettek.

[113] Renaud S, de Lorgeril M. Wine, alcohol, platelets, and the French paradox for coronary heart disease. Lancet. 1992. Link

Renaud és de Lorgeril 1992-es Lancet-cikke vezette be a 'francia paradoxont': Franciaországban viszonylag alacsony a koszorúér-betegség halálozása a magas telített zsírbevitel ellenére. A szerzők szerint a mérsékelt vörösbor-fogyasztás — és a kapcsolódó polifenolok (resveratrol), az etanol trombocitaaggregáció-gátlása és a HDL-koleszterinre gyakorolt hatása — magyarázza az eltérést. Áttekintik a bor kardiovaszkuláris védőszerepét alátámasztó epidemiológiai és mechanisztikus bizonyítékokat. A cikk nagy hatást gyakorolt a táplálkozási epidemiológiára, antioxidáns-kutatásra és közegészségügyi kommunikációra, bár későbbi munka megkérdőjelezte az okozati értelmezést és a mediterrán étrend zavaró hatását emelte ki.

[114] Novelle MG, Wahl D, Diéguez C, Bernier M, de Cabo R. Resveratrol supplementation: Where are we now and where should we go? Ageing Res Rev. 2015. 2015. Link

Konceptuális áttekintés a neuroinflammációról mint a neurodegeneratív folyamatok integráns komponenséről, amely a neuroinflammáció és neurodegeneráció kapcsolatát önfenntartó ördögi körként mutatja be. Az áttekintés a károsodás-asszociált molekuláris mintázatokra (DAMP) mint e ciklus kulcskapcsolatára fókuszál. Konszolidálja a DAMP-biológiát mint a neurodegeneratív állapotokat egyesítő mechanizmust és terápiás célpontjelöltet.

[115] Espín JC, González-Sarrías A, Tomás-Barberán FA. The gut microbiota: A key factor in the therapeutic effects of (poly)phenols. Biochem Pharmacol. 2017. Link

Áttekintés a (poli)fenolokról (PP), egy kémiailag sokszínű fitokémiai családról, amely a növényi eredetű nutracevtikumok és gyógynövény-készítmények aktív komponenseit adja. A PP-k jellemzően alacsony biohozzáférhetőséggel rendelkeznek, és nagyrészt változatlanul jutnak el a vastagbélig, ahol kétirányú kapcsolatba lépnek a bélmikrobiotával: a PP-k modulálják a mikrobiális összetételt, a bélmikrobák pedig bioaktív metabolitokká bontják a PP-ket. Az áttekintés konszolidálja a PP–mikrobiota interakciókat mint a farmakológiai aktivitás és a nagy egyének közötti változékonyság központi elemét.

[116] Dueñas M, Muñoz-González I, Cueva C et al. A survey of modulation of gut microbiota by dietary polyphenols. Biomed Res Int. 2015. Link

Áttekintés a polifenolok bélmikrobiotát moduláló hatásáról kísérleti elrendezés szerint: batch-tenyészetek, gasztrointesztinális szimulátorok, állatmodellek és humán beavatkozási vizsgálatok. A bizonyítékok következetes, polifenol-vezérelt eltolódást mutatnak hasznos taxonok (Bifidobaktérium, Lactobacillus) felé és a bioaktív polifenol-metabolitok mikrobiota-függő képződését. Az áttekintés strukturált szintézist nyújt a polifenol–mikrobiota területről, támogatva a transzlációs kutatást és étrendi ajánlásokat.

[117] Singh RK, Chang HW, Yan D et al. Influence of diet on the gut microbiota and implications for human health. J Transl Med. 2017. Link

Szisztematikus áttekintés arról, hogyan formálják a gyakori táplálkozási összetevők a bélmikrobiotát, hatással a gyulladásos bélbetegségre, elhízásra, 2-es típusú cukorbetegségre, kardiovaszkuláris betegségre és daganatra. A táplálkozási változtatások 24 órán belül nagyléptékű mikrobiális eltolódásokat válthatnak ki. Bizonyos élelmiszertípusok fogyasztása előrejelezhető eltolódásokat okoz a gazda bakteriális nemzetségeiben, és ezek identitása befolyásolja a gazda immun- és metabolikus paramétereit. A szerzők kiemelik a táplálkozáson keresztüli mikrobiota-moduláció terápiás potenciálját.

[118] Bang HO, Dyerberg J, Sinclair HM. The composition of the Eskimo food in north western Greenland. Am J Clin Nutr. 1980. Link

50 északnyugat-grönlandi felnőtt (egyenlő nemi arány) duplikált étkezési mintáit elemezték víz-, hamu-, fehérje-, zsír-, zsírsav-, koleszterin- és szénhidráttartalomra 1976-ban, majd összevetették tipikus dán étrenddel. A főbb élelmiszer a fóka és a hal volt. Az eszkimó étrend feltűnően gazdagabb volt többszörösen telítetlen zsírsavakban, a többszörösen telítetlen/telített zsírsav arány 0,84 volt szemben a dánok 0,24-ével. Az eredmények dokumentálják azt a tengeri zsírdomináns táplálkozási profilt, amely a populáció történelmileg alacsony kardiovaszkuláris betegség-arányának hátterében áll.

[119] Dyerberg J, Bang HO, Stoffersen E, Moncada S, Vane JR. Eicosapentaenoic acid and prevention of thrombosis and atherosclerosis? Lancet. 1978. 1978. Link

Dyerberg, Bang, Stoffersen, Moncada és Vane 1978-as Lancet-cikke szerint a tengeri étrend eikozapentaénsava (EPA) megelőzi a trombózist és atheroszklerózist. A grönlandi inuitok alacsony iszkémiás szívbetegség-incidenciájára alapozva — a magas zsírbevitel ellenére — bemutatják, hogy az EPA versenyez az arachidonsavval a trombocita-eikozanoid-útvonalakban, kevesebb proaggregatorikus tromboxánt és több vazodilatatórikus, prosztaciklin-szerű vegyületet termel. A munka mechanisztikus alapot adott az omega-3 kardiovaszkuláris hipotézisnek, évtizedes halolaj-kiegészítés és halfogyasztás klinikai vizsgálatait motiválva. A táplálkozási kardiológia citation-classic műve.

[120] Calder, P. C. Omega-3 fatty acids and inflammatory processes: from molecules to man. Biochem Soc Trans. 2017. Link

Az omega-6 és omega-3 zsírsavak gyulladásban betöltött szerepét áttekintő közlemény. Az olajos halból vagy halolaj-kiegészítőkből származó EPA és DHA részben gátolja a leukocita-kemotaxist, az adhéziós molekulák expresszióját, a leukocita-endotél interakciókat, valamint az arachidonsav-eredetű eikozanoidok és proinflammatórikus citokinek termelését. Az EPA-ból származó eikozanoidok jellemzően gyengébbek, mint az arachidonsavból származók, és az EPA/DHA gyulladáscsökkentő és gyulladásmegoldó mediátorokat (resolvinok, protektinok, marezinek) ad, ami alátámasztja alkalmazásukat gyulladásos állapotokban.

[121] Simopoulos, A. P. An Increase in the Omega-6/Omega-3 Fatty Acid Ratio Increases the Risk for Obesity. Nutrients. 2016. Link

A nyugati étrendek omega-6/omega-3 aránya a humán evolúció során jellemző 1:1-ről napjainkra 20:1-re vagy magasabbra tolódott, párhuzamosan az elhízás prevalenciájának növekedésével. Kísérleti vizsgálatok eltérő hatást mutattak az omega-6 és omega-3 között az adipogenezisben, a zsírszövet barnulásában, a lipid-homeosztázisban, az agy-bél-zsírszövet tengelyben és a szisztémás gyulladásban. Prospektív vizsgálatok megerősítik, hogy a magasabb omega-6 és a magasabb omega-6/omega-3 arány a vörösvértest-membrán foszfolipidjeiben növeli az elhízás kockázatát, míg a magas omega-3 csökkenti. A kiegyensúlyozott arány fenntartása fontos az elhízás megelőzésében és kezelésében.

[122] Costantini L, Molinari R, Farinon B, Merendino N. Impact of Omega-3 Fatty Acids on the Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2017. Link

A hosszú távú táplálkozási szokások gazdaspecifikus bélmikrobiotát alakítanak ki, de az étkezési zsírok hatása kevésbé jellemzett, mint a szénhidrátoké. A néhány felnőtt humán omega-3 PUFA-szupplementációs vizsgálat konzisztens változásokat mutat: csökkent Faecalibacterium, megnövekedett Bacteroidetes és butirátot termelő Lachnospiraceae. Mivel ezeknek a taxonoknak a diszbiózisa megfigyelhető gyulladásos bélbetegségben, az omega-3 PUFA-k kedvező hatásukat a mikrobiom-összetétel helyreállításával és a gyulladáscsökkentő rövidláncú zsírsavak termelésének fokozásával fejthetik ki.

[123] Noriega BS, Sanchez-Gonzalez MA, Salyakina D, Coffman J. Understanding the impact of omega-3 rich diet on the gut microbiota. Case Rep Med. 2016. Link

Az omega-3-ban gazdag étrendre adott bélmikrobiota-változások vizsgálata, abban a tágabb felismerésben, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak javítják a kardiometabolikus, gyulladásos és onkológiai zavarokat. Az előnyök jelentős részben az étrend indukálta bélmikrobiota-összetétel változásain keresztül érvényesülhetnek. A bélmikrobiomot formáló külső tényezők közül a táplálkozás hatása tűnik a legnagyobbnak.

[124] Cani PD, Amar J, Iglesias MA et al. Metabolic endotoxemia initiates obesity and insulin resistance. Diabetes. 2007. Link

A bakteriális lipopoliszacharid (LPS) inzulinrezisztenciát, elhízást és diabéteszt kiváltó tényezőként azonosított. A plazma LPS étkezés/böjt függvényében ingadozik, és 4 hetes magas zsírtartalmú étrend krónikusan 2-3-szorosára emelte ("metabolikus endotoxémia"), miközben növelte az LPS-tartalmú bélmikrobiota arányát. Egerekben folyamatos szubkután LPS-infúzióval 4 hét alatt indukált hasonló metabolikus endotoxémia reprodukálta a magas zsírtartalmú étrend fenotípusát: megemelkedett éhgyomri vércukor és inzulin, súlygyarapodás, zsírszöveti F4/80+ gyulladás és máj-trigliceridfelhalmozódás.

[125] O'Keefe SJD, Li JV, Lahti L et al. Fat, fibre and cancer risk in African Americans and rural Africans. Nat Commun. 2015. Link

A vastagbélrák előfordulása afroamerikaiakban (65/100 000) körülbelül 13-szor magasabb, mint vidéki dél-afrikaiakban (<5/100 000), és a különbség az állati fehérjéhez és zsírhoz, alacsony rosttartalomhoz, magasabb vastagbéli szekunder epesavakhoz és alacsonyabb rövidláncú zsírsavakhoz kötődik. Középkorú önkéntesek 2 hetes kontrollált étrendcseréje mindkét populációban kölcsönös változásokat eredményezett a nyálkahártya daganatkockázati biomarkereiben, mikrobiotában és metabolomban: az afroamerikaiaknál a magas rosttartalmú afrikai étrenden megnőtt a szacharolitikus fermentáció és butirátképzés, miközben elnyomódott a szekunder epesav-szintézis.

[126] Topping DL, Clifton PM. Short-chain fatty acids and human colonic function: roles of resistant starch and nonstarch polysaccharides. Physiol Rev. 2001. Link

A rezisztens keményítő (RS) és a nem-keményítő poliszacharidok (NSP), az étkezési rost fő összetevői, az emberi vastagbél baktériumai által rövidláncú zsírsavakká — főként acetáttá, propionáttá és butiráttá — fermentálódnak. Az SCFA-k serkentik a vastagbél véráramlását és folyadék-elektrolit felvételét; a butirát a kolonociták preferált szubsztrátja és támogatja a normál kolonocita-fenotípust. Egyes RS-típusok fermentációja preferenciálisan butirátképzést favorizál, mechanisztikus alapot adva a rostgazdag étrend vastagbél-egészségre gyakorolt hatásainak.

[127] Flint HJ, Scott KP, Duncan SH, Louis P, Forano E. Microbial degradation of complex carbohydrates in the gut. Gut Microbes. 2012. Link

A bélbaktériumok jóval nagyobb lebontó-enzim repertoárt hordoznak, mint az emberi gazda, különösen szénhidrátaktív enzimek tekintetében. A domináns Bacteroidetes — például a B. thetaiotaomicron — több száz glikozid-hidrolázzal rendelkezik és rugalmasan vált energiaforrást. Ugyanakkor a Firmicutes, Actinobacteria és Verrucomicrobia specializált elsődleges lebontói kritikusnak tűnnek a növényi sejtfalak, keményítőszemcsék és mucin bontásának megindításában. Az áttekintés bemutatja, hogyan fejtik ki egészségügyi hatásukat a prebiotikumok és egyéb étkezési szénhidrátok a táplálkozás-mikrobiota-metabolit hármas összjátékán keresztül.

[128] Ze X, Duncan SH, Louis P, Flint HJ. Ruminococcus bromii is a keystone species for the degradation of resistant starch in the human colon. ISME J. 2012. Link

Négy domináns amilolitikus vastagbél-baktérium közül a Ruminococcus bromii bizonyult kulcsfajnak (keystone) a rezisztens keményítő (RS2 és RS3) elsődleges lebontásában. Az E. rectale és a B. thetaiotaomicron korlátozottan hasznosította az RS-t, míg a B. adolescentis és az R. bromii hatékonyabb volt. Co-kultúrában az R. bromii egyedülállóan serkentette a többi faj RS-hasznosítását, még olyan közegben is, amely nem támogatta saját növekedését. R. bromii-szupplementáció hiányos egyének székletkultúráiba jelentősen fokozta az RS3 in vitro fermentációját, alátámasztva az R. bromii központi szerepét a vastagbéli RS-fermentációban.

[130] Snow, J. On the Mode of Communication of Cholera. 2nd ed. London: John Churchill. 1965. Link

Snow 'On the Mode of Communication of Cholera' című műve (2. kiadás, John Churchill, London, 1855; 1965-ös reprint) a modern epidemiológia és a víz közvetítette betegség-elmélet alapszövege. A londoni Soho kolera-haláleseteit térképezve és egy szennyezett Broad Street-i közkútra visszavezetve Snow bizonyította: a kolera nem 'miazma', hanem széklettel szennyezett víz lenyelése útján terjed. A szivattyúkar eltávolítása a környezeti epidemiológia kanonikus esete. A munka közvetlenül megalapozza a fekális-orális betegségátvitel megértését, a higiéniai beavatkozásokat, és a víz- és élelmiszer-biztonság szerepét a mikrobiális közegészségügyben.

[131] Koch, R. Ueber die Cholerabacterien. Dtsch Med Wochenschr. 1884. Link

Koch 1884-es 'Ueber die Cholerabacterien' című cikke a Deutsche Medizinische Wochenschrift-ben a Vibrio cholerae izolálását, mikroszkópos és tenyésztéses jellemzését közli egyiptomi és indiai kolerás betegekből. Koch a vesszőszerű bacilust következetesen megtalálja az érintettek bélnedvében, kontrollokban nem — saját postulátumait alkalmazva az okozati kapcsolat bizonyítására. A cikk megalapozta a kolera mikrobiális etiológiáját, kiegészítve Snow vízútján-terjedés-epidemiológiai bizonyítékát a kórokozó laboratóriumi azonosításával. A csírabetegség-elmélet alapdokumentuma.

[132] Johansson ME, Sjövall H, Hansson GC. The gastrointestinal mucus system in health and disease. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2013. Link

A mucinok nagy, erősen glikozilált fehérjék, amelyek védik a gasztrointesztinális lument. Az enterociták apikális transzmembrán mucinokat hordoznak, míg a kehelysejtek gélképző mucinokat szekretálnak. A vékonybélben egyetlen, le nem tapadt mucus-réteg van, amely cisztás fibrózisban kórosan letapadttá válik. A gyomor és a vastagbél kétrétegű mucus-rendszerrel rendelkezik; a vastagbélben a külső réteg a kommenzális baktériumok élőhelye, míg a belső letapadt réteg baktériumok számára átjárhatatlan és óránként megújul a felszíni kehelysejtek által, kritikus gátat képezve a mikrobiota és az epitél között.

[133] Cotillard A, Kennedy SP, Kong LC et al. Dietary intervention impact on gut microbial gene richness. Nature. 2013. Link

Étrendi súlyvesztési és súlystabilizációs beavatkozás 38 elhízott és 11 túlsúlyos egyénen kimutatta, hogy az alacsony mikrobiális génrichness-szel rendelkezőknek (a kohorsz 40%-a) kifejezettebb diszmetabolizmusuk és alacsony fokú gyulladásuk volt. Az étrendi beavatkozás javította a génrichness-t és a klinikai fenotípusokat, de a gyulladásra kevésbé hatott alacsonyabb richness-szel rendelkezőknél. Az eredmények szerint a bélmikrobiális génrichness olyan kiindulási biomarker, amely az elhízott betegeket metabolikus rizikó és étrendi-beavatkozási válasz szerint rétegzi.

[134] Turnbaugh PJ, Hamady M, Yatsunenko T et al. A core gut microbiota in obese and lean twins. Nature. 2009. Link

Soványságra vagy elhízásra konkordáns felnőtt női monozigóta és dizigóta ikerpárok (és anyjuk) székletmikrobiom-elemzése 9 920 csaknem teljes hosszúságú 16S rRNS-szekvenciát és 2,14 Gb metagenomikai adatot adott 154 egyéntől. A családtagok osztoznak a bélmikrobiomon, de az egyes baktérium-vonalak konkrét összetétele egyénenként eltér; a kovariáció hasonló volt monozigóta és dizigóta ikerpárokban, ami arra utal, hogy a közös környezet és a gazda genotípusa együttesen formálja a bélmikrobiomot.

[135] Mowat AM, Agace WW. Regional specialization within the intestinal immune system. Nat Rev Immunol. 2014. Link

A bélrendszer mentén kialakuló regionális immunspecializációt áttekintő közlemény. A bél a legnagyobb immunkompartment, és folyamatos kontaktusban van táplálkozási és mikrobiota-eredetű antigénekkel. A vékony- és vastagbél közötti anatómiai és fiziológiai különbségek alapozzák meg a veleszületett, adaptív és veleszületett-szerű immunsejt-eloszlás sokféleségét. A közlemény tárgyalja a környezeti befolyásokat és a bélgyulladásos betegségekre gyakorolt hatásokat; a bél-immunfolyamatok egyre inkább szerepet kapnak az extraintesztinális betegségek szabályozásában is.

[136] Fraser, G. E. Associations between diet and cancer, ischemic heart disease, and all-cause mortality in non-Hispanic white California Seventh-day Adventists. Am J Clin Nutr. 1999. Link

34 192 kaliforniai hetednapos adventista kohorszvizsgálata az étrend és krónikus betegségek közti összefüggéseket elemezte. Körülbelül 50%-uk hetente <1 alkalommal evett húst; a vegetáriánusok több paradicsomot, hüvelyest, diófélét és gyümölcsöt fogyasztottak. A heti >=3 alkalommal történő marhahús-fogyasztás férfiakban növelte a fatális iszkémiás szívbetegség (IHD) kockázatát (RR = 2,31 vs. vegetáriánusok); a heti >=5 dió-fogyasztás megfelezte az IHD kockázatát (RR ~0,5). Az IHD-élettartam kockázat ~31%-kal csökkent gyakori dióval és ~37%-kal férfi vegetáriánusoknál. A vastagbél- és prosztatarák kockázata magasabb volt nem-vegetáriánusokban (RR 1,88 és 1,54), és a gyakori marhahúsevőknél magasabb volt a hólyagrák-kockázat is.

[137] Orlich MJ, Singh PN, Sabaté J et al. Vegetarian dietary patterns and mortality in Adventist Health Study 2. JAMA Intern Med. 2013. Link

Az Adventist Health Study 2 prospektív kohorsz 96 469 hetednapos adventistát követett (elemzési minta 73 308) és öt étrendi minta szerinti mortalitást értékelt: nem-vegetáriánus, szemi-vegetáriánus, pesco-vegetáriánus, lakto-ovo-vegetáriánus és vegán. Cox-arányos hazard regresszió kontrollálta a demográfiai és életmódbeli zavaró tényezőket. Az eredmények szerint a vegetáriánus étrendi minták összefüggnek az összmortalitás csökkenésével, legmarkánsabb jellel a pesco-vegetáriánus és vegán csoportokban, az észak-amerikai növényi étrend-kimenetelek egyik legnagyobb adatbázisát adva.

[138] Conlon MA, Bird AR. The impact of diet and lifestyle on gut microbiota and human health. Nutrients. 2015. Link

Narratív áttekintés az étrend és más környezeti tényezők szerepéről a bélmikrobiota összetételének és metabolikus aktivitásának modulálásában, és ennek egészségügyi következményeiről. Molekuláris technológiák feltárták a bélmikrobiális közösségek komplexitását és egyéni variációját. A makrotápanyagok — különösen a szénhidrátok — erősen formálják a mikrobiota-összetételt, de számos kérdés tisztázatlan a konkrét szénhidrát-hatásokat illetően, és az étkezési zsírok és fehérjék hatása kevésbé jellemzett.

[139] Russell WR, Gratz SW, Duncan SH et al. High-protein, reduced-carbohydrate weight-loss diets promote metabolite profiles likely to be detrimental to colonic health. Am J Clin Nutr. 2011. Link

Keresztezett elrendezésű vizsgálat 17 elhízott férfin egy magas fehérjetartalmú/mérsékelt szénhidrátú (HPMC) és egy magas fehérjetartalmú/alacsony szénhidrátú (HPLC) étrendet hasonlított össze (4-4 hét) egy fenntartó étrendhez képest (7 nap). Mindkét magas fehérjetartalmú étrend növelte az elágazó szénláncú zsírsavak arányát és a fenil-ecetsav, valamint N-nitrozo-vegyületek széklet-koncentrációját — olyan mikrobiális metabolitokat, amelyek hosszú távon a vastagbél egészségére kedvezőtlenek. Az eredmények szerint a magas fehérjetartalmú, csökkentett szénhidrátú fogyókúrás étrendek a vastagbéli metabolit-profilt a kolorektális betegségkockázat markerei felé tolják.

[140] Flint HJ, Duncan SH, Scott KP, Louis P. Links between diet, gut microbiota composition and gut metabolism. Proc Nutr Soc. 2015. Link

Az étrend által vezérelt bélmikrobiota-összetétel változásokat és metabolikus kimeneteket áttekintő közlemény. A fajösszetétel étrendi változásra a szubsztrátkompetíción és a bélkörülmények tolerálásán keresztül reagál, és a metabolikus kimenetek — például az SCFA-k — egyrészt az étkezési szubsztrát-ellátástól, másrészt az étrend-mediálta összetétel-eltolódásoktól függnek. A fő metabolitok útvonalainak filogenetikai eloszlása előrehaladt: a butirát és a propionát különálló baktériumcsoportokhoz rendelhető, a propionát alternatív útvonalakon dezoxi-cukorból és laktátból is képződhet. Az egyes Firmicutes-ek laktát-keresztetetése (cross-feeding) támogatja a közösség stabilitását.

[141] David LA, Maurice CF, Carmody RN et al. Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. Nature. 2014. Link

Tisztán állati vagy növényi termékekből álló étrend rövid távú fogyasztása drámai, reprodukálható eltolódásokat váltott ki az emberi bélmikrobiális közösség szerkezetében, amelyek elnyomták az egyének közti különbségeket. Az állati étrend növelte az epesav-toleráns mikrobákat (Alistipes, Bilophila, Bacteroides) és csökkentette a növényi poliszacharidokat fermentáló Firmicutes-eket (Roseburia, E. rectale, R. bromii), tükrözve a növényevő-húsevő mintázatokat. A Bilophila wadsworthia kivirágzott az állati étrenden, mechanisztikusan összekapcsolva az étkezési zsírt, az epesavakat és a gyulladásos bélbetegséget kiváltani képes mikrobák kinövését.

[142] Burr ML, Fehily AM, Gilbert JF et al. Effects of changes in fat, fish, and fibre intakes on death and myocardial reinfarction: diet and reinfarction trial (DART). Lancet. 1989. Link

Burr és munkatársai DART-vizsgálata (Diet and Reinfarction Trial, Lancet 1989) mérföldkő randomizált vizsgálat 2033 brit férfin miokardiális infarktus után. A résztvevők tanácsot kaptak a zsír-, olajos hal- vagy gabonarost-bevitel módosítására 2×2×2 faktoriális kialakításban. Két év után a hal-tanácsadó csoportban 29%-os összhalálozás-csökkenés volt a hal-tanácstól mentes csoporthoz képest; a zsír- vagy rost-változás önmagában nem befolyásolta a halálozást. A vizsgálat korai szekunder-prevenciós bizonyítékot adott az olajos hal (omega-3) infarktus utáni szerepére, és formálta a kardiológiai étrendi ajánlásokat.

[143] Tremaroli V, Bäckhed F. Functional interactions between the gut microbiota and host metabolism. Nature. 2012. Link

A bélmikrobiota gazda anyagcserére gyakorolt hatásmechanizmusait áttekintő közlemény az elhízás, kardiovaszkuláris betegségek és metabolikus szindrómák — köztük a 2-es típusú cukorbetegség — vonatkozásában. A mikrobiota modulálja a gazda metabolikus útvonalait a táplálékból nyert energia hatékonyságának javításával, valamint az étkezési és gazdaeredetű vegyületek bioaktivitásának módosításával. A mechanizmusok jobb megértése elősegíti a mikrobiotát célzó metabolikus betegségek kezelésének fejlesztését.

[144] Cani PD, Amar J, Iglesias MA et al. Metabolic endotoxemia initiates obesity and insulin resistance. Diabetes. 2007. Link

Cani és munkatársai 2007-es Diabetes-cikke vezette be a 'metabolikus endotoxémia' fogalmát mint mikrobióta-vezérelt obesitas- és inzulinrezisztencia-trigger. Egerekben kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú étrend növeli a bélpermeabilitást és a keringő lipopoliszacharid (LPS) szintet, ami TLR4-CD14-jelátvitelt aktivál és alacsony fokú gyulladást indukál zsírszövetben, májban és izomban. Krónikus szubkután LPS-infúzió önmagában reprodukálta a diéta-indukált obesitast, inzulinrezisztenciát és máj-steatosist. CD14-knockout egerek védettek voltak. A cikk megalapozta a bélmikrobióta–barrierfunkció–metabolikus betegség mechanisztikus tengelyét.

[145] Key TJ, Appleby PN, Rosell MS. Health effects of vegetarian and vegan diets. Proc Nutr Soc. 2006. Link

A vegetáriánus (hús, baromfi, hal nélküli) és vegán (tej és tojás nélküli) étrendet áttekintő közlemény, főleg jól képzett nyugati populációkban. Az étrend jellemzően magas gabona-, hüvelyes-, dió-, gyümölcs-, zöldség-, rost-, karotinoid-, folát-, C-, E-vitamin- és Mg-tartalmú, és alacsonyabb fehérje-, telített zsír-, hosszú láncú n-3 zsírsav-, retinol-, B12- és Zn-tartalmú (a vegánoknál különösen alacsony a B12 és a Ca). Keresztmetszeti adatok alacsonyabb BMI-t és plazma koleszterint, de magasabb homociszteint mutatnak; kohorsztanulmányok mérsékelt IHD-mortalitás csökkenést, de más fő halálokokban kis eltérést jeleznek az egészségtudatos nem-vegetáriánusokhoz képest.

[146] Tong TYN, Appleby PN, Bradbury KE et al. Risks of ischaemic heart disease and stroke in meat eaters, fish eaters, and vegetarians over 18 years of follow-up: results from the prospective EPIC-Oxford study. BMJ. 2019. Link

Az EPIC-Oxford prospektív kohorszba 48 188 kardiovaszkulárisan tünetmentes brit felnőttet (24 428 húsevő, 7 506 halevő, 16 254 vegetáriánus/vegán) vontak be és 18,1 évig követték. 2 820 iszkémiás szívbetegség és 1 072 stroke (519 iszkémiás, 300 vérzéses) eset került rögzítésre. Az eredmények az IHD és stroke kockázatát hasonlítják össze az étrendi csoportok között; a vizsgálat a vegetáriánus étrendi minták és kardiovaszkuláris kimenetelek nyugati populáción végzett legnagyobb prospektív értékelései közé tartozik.

[147] Tomova A, Bukovsky I, Rembert E et al. The Effects of Vegetarian and Vegan Diets on Gut Microbiota. Front Nutr. 2019. Link

A vegán/vegetáriánus és mindenevő egyének közti bélmikrobiota-összetételi különbségeket áttekintő közlemény. A növényi étrend változatosabb és stabilabb mikrobiális közösségekkel és bizonyos Bacteroidetes operatív taxonómiai egységek (OTU) magasabb előfordulásával jár. A rost konzisztensen növeli a tejsavbaktériumokat (Ruminococcus, E. rectale, Roseburia) és csökkenti a Clostridium és Enterococcus arányát. A polifenolok növelik a Bifidobacterium és Lactobacillus mennyiségét antipatogén, gyulladáscsökkentő és kardiovaszkuláris előnyökkel, miközben a magas rosttartalom hajtja a rövidláncú zsírsavak (acetát, propionát, butirát) termelését.

[148] Tap J, Furet JP, Bensaada M et al. Gut microbiota richness promotes its stability upon increased dietary fibre intake in healthy adults. Environ Microbiol. 2015. Link

6 hetes táplálkozási vizsgálat 19 egészséges felnőtton, akik napi 10 vagy 40 g étkezési rostot kaptak 5 napon át, 15 napos kimosási időszakokkal. A székletmintákat 16S piroszekvenálással, bélgenotoxicitási teszttel, metatranszkriptomikával és SCFA-analízissel vizsgálták. A rövid távú rostváltozások nem egyformán érintettek minden egyént, de egyénen belül szignifikáns nemzetség-szintű eltolódásokat okoztak. A magasabb kiindulási mikrobiota-richness magasabb stabilitással járt megnövelt rostbevitelnél, ami alátámasztja a richness mint étrendi-válasz determináns szerepét.

[149] Ridaura VK, Faith JJ, Rey FE et al. Gut microbiota from twins discordant for obesity modulate metabolism in mice. Science. 2013. Link

Elhízásra diszkordáns felnőtt női ikerpárok székletmikrobiotáját csíramentes egerekbe transzplantálták egér-tápot és USA-tipikus étrendet adva. A megnövekedett testtömeg, zsírtömeg és elhízás-asszociált metabolikus fenotípusok átvihetők voltak nyers és tenyésztett székletközösségekkel egyaránt. Az elhízott-mikrobiotás és a sovány-mikrobiotás egerek együtt-tartása megelőzte az elhízás kialakulását; a mentés a sovány mikrobiotából származó specifikus Bacteroidetes invázióján alapult. A hatás étrend-függő volt, és gyors, átvihető és módosítható étrend-mikrobiota interakciókat tár fel a testösszetételben.

[150] Zinöcker MK, Lindseth IA. The Western Diet–Microbiome-Host Interaction and Its Role in Metabolic Disease. Nutrients. 2018. Link

A nyugati étrendet áttekintő közlemény amellett érvel, hogy az étrendi minta a bélmikrobiom szerkezeti és viselkedésbeli változásain keresztül serkenti a gyulladást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek által teremtett környezet egyedi szelekciós teret biztosít a gyulladásos betegségeket előmozdító mikrobák számára. A teljes értékű élelmiszereken alapuló étrend közös nevezőként jelenik meg az alacsony betegségelőfordulású populációkban. A mikrobiom étrend-betegség kapcsolatban betöltött szerepének felismerése kihatással van a kutatásra, étrendi ajánlásokra és élelmiszeripari gyakorlatra, az ultrafeldolgozás mikrobiomra gyakorolt hatása pedig kulcsfontosságú jövőbeni vizsgálati cél.

[151] Hehemann JH, Correc G, Barbeyron T et al. Transfer of carbohydrate-active enzymes from marine bacteria to Japanese gut microbiota. Nature. 2010. Link

A Bacteroides thetaiotaomicron 261 glikozid-hidrolázzal és poliszacharid-liázzal, valamint 208 SusC/SusD-homológgal rendelkezik, ami a bélbaktériumok szénhidrátaktív enzim (CAZyme) repertoárjának sokszínűségét illusztrálja — ezek az enzimek hiányoznak az emberi genomból. A vizsgálat jellemzi az első porphyranázokat a tengeri Zobellia galactanivorans baktériumból, amelyek a Porphyra vörösalga porphyranjára aktívak, és kimutatja, hogy az ezeket az enzimeket kódoló gének horizontális génátvitellel kerültek japán egyének Bacteroides plebeius bélbaktériumába, kiterjesztve a CAZyme-repertoárt tengeri eredetű gének felvételével.

[152] O'Sullivan L, Murphy B, McLoughlin P et al. Prebiotics from marine macroalgae for human and animal health applications. Mar Drugs. 2010. Link

A tengeri makroalgák (hínárok) poliszacharidjait potenciális prebiotikus funkcionális összetevőként áttekintő közlemény humán- és állategészségügyi alkalmazásban. A prebiotikumok nem emészthető, szelektíven fermentált vegyületek, amelyek serkentik a jótékony bélmikrobiotát és egészségügyi előnyt nyújtanak a gazdának. Az áttekintés bemutatja a tengeri makroalga-poliszacharidok kémiáját és összegyűjti az in vitro és in vivo adatokat prebiotikus alkalmazásukra, a tengeri makroalgákat a bioaktív vegyületek alulhasznosított forrásaként pozicionálva.

[153] Devkota S, Wang Y, Musch MW et al. Dietary-fat-induced taurocholic acid promotes pathobiont expansion and colitis in Il10-/- mice. Nature. 2012. Link

Telített (tejből származó) magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek — de nem többszörösen telítetlen (sáfrányolaj) magas zsírtartalmú étrenden tartottak — a szulfit-redukáló patobiont Bilophila wadsworthia expanzióját mutatták, Th1 immunválasszal és fokozott colitisszel együtt genetikailag fogékony Il10-/- egerekben. A mechanizmus a tejzsír által vezérelt hepatikus epesav-taurinkonjugáción alapul, ami növeli a szerves kén elérhetőségét. Tauro-kólsav-szupplementáció — de glikó-kólsav nem — reprodukálta a B. wadsworthia kivirágzást és colitist. Az étkezési zsír tehát módosítja az epesav-összetételt és a mikrobiális környezetet, megzavarva az immun-homeosztázist.

[154] Suez J, Korem T, Zeevi D et al. Artificial sweeteners induce glucose intolerance by altering the gut microbiota. Nature. 2014. Link

A kalóriamentes mesterséges édesítőszerek (NAS) glükózintoleranciát indukáltak egerekben és emberekben a bélmikrobiota összetételi és funkcionális megváltoztatása révén. Antibiotikum-kezelés eltüntette a káros metabolikus hatásokat, és csíramentes egerek, amelyek NAS-fogyasztó egerek székletét (vagy NAS-szal inkubált mikrobiotát) kaptak transzplantátumként, glükózintoleranciát alakítottak ki. A NAS-módosított mikrobiális metabolikus útvonalak metabolikus betegségfogékonysággal álltak kapcsolatban, és hasonló diszbiózis és glükózintolerancia jelent meg egészséges humán résztvevőkben is. Az eredmények a tömeges NAS-használat újraértékelésére szólítanak fel.

[155] Turnbaugh PJ, Ley RE, Mahowald MA, Magrini V, Mardis ER, Gordon JI. An obesity-associated gut microbiome with increased capacity for energy harvest. Nature. 2006. Link

Genetikailag elhízott és sovány alomtárs egerek, valamint elhízott és sovány emberi önkéntesek disztális bélmikrobiotájának összehasonlítása kimutatta, hogy az elhízás a Bacteroidetes/Firmicutes arányok eltolódásával jár. Metagenomikai és biokémiai elemzések szerint az elhízott mikrobiom megnövekedett energiakitermelési kapacitással rendelkezik a táplálékból. A tulajdonság átvihető: csíramentes egerek elhízott mikrobiotával történő kolonizációja szignifikánsan nagyobb testzsír-gyarapodást eredményezett, mint sovány mikrobiotával — a bélmikrobiota tehát hozzájáruló tényező az elhízás patofiziológiájában.

[156] Wang Z, Klipfell E, Bennett BJ et al. Gut flora metabolism of phosphatidylcholine promotes cardiovascular disease. Nature. 2011. Link

Plazma-metabolomikai vizsgálat három étkezési foszfatidil-kolin-eredetű metabolitot — kolin, trimetilamin-N-oxid (TMAO) és betain — azonosított, amelyek kardiovaszkuláris betegség (CVD) kockázatát jelezték előre egy független, nagy klinikai kohorszban. Kolinnal, TMAO-val vagy betainnal történő étrendi szupplementáció egerekben több atherosclerosishoz kötött makrofág scavenger-receptort upregulált; a kolin és TMAO előmozdította az atherosclerosist. Csíramentes egér vizsgálatok megerősítették, hogy az étrendi kolin és a bélflóra kulcsfontosságú a TMAO termelésében, a makrofág-koleszterin felhalmozódásának fokozásában és a habsejt-képződésben.

[157] Tang WH, Hazen SL. The contributory role of gut microbiota in cardiovascular disease. J Clin Invest. 2014. Link

A trimetilamin (TMA)-tartalmú étkezési tápanyagok — kolin/foszfatidil-kolin és L-karnitin — meta-organizmális útvonalon vesznek részt az atheroszklerotikus szívbetegségben, amely bélmikrobiota-függő TMA-képzést és máj flavin-monooxigenáz 3 (FMO3)-függő TMAO-konverziót foglal magában. A TMAO-szint mechanisztikusan kötődik az atherosclerosishoz és erősen korrelál a kardiovaszkuláris betegség kockázatával. A tápanyag-prekurzorok, a bélmikrobiota és a gazda enzimei ezen az útvonalon új célpontokat kínálnak a CVD megelőzésére és kezelésére.

[158] World Cancer Research Fund / American Institute for Cancer Research. Diet, Nutrition, Physical Activity and Cancer: a Global Perspective. Continuous Update Project Expert Report 2018. (IV-19). 2018. Link

A 2018-as World Cancer Research Fund / American Institute for Cancer Research Continuous Update Project Expert Report ('Diet, Nutrition, Physical Activity and Cancer: a Global Perspective') a vezető bizonyíték-alapú konszenzus az életmód-rákmegelőzés területén. Több mint 50 rákhely-szisztematikus áttekintést szintetizálva a szakértői panel bizonyíték-szinteket állapít meg az étrend, testzsír, fizikai aktivitás és rákkockázat kapcsolatára. Erős bizonyíték: obesitas, alkohol, feldolgozott és vörös hús (CRC); valamint a teljes gabona/rost védőhatása. Tíz prevenciós ajánlás (egészséges testsúly, mozgás, teljes gabona, zöldség-gyümölcs, gyors-étkezés, vörös/feldolgozott hús, cukros italok és alkohol korlátozása; ne számítson kiegészítőkre; szoptasson; diagnózis után is tartsa be). A globális rákmegelőzés szakpolitikai forrása.

[159] Chassaing B, Koren O, Goodrich JK et al. Dietary emulsifiers impact the mouse gut microbiota promoting colitis and metabolic syndrome. Nature. 2015. Link

Vad típusú egerekben két, mindenütt jelen lévő emulgeálószer — a karboximetil-cellulóz (CMC) és a poliszorbát-80 (P80) — viszonylag alacsony koncentrációja alacsony fokú gyulladást és elhízás/metabolikus szindrómát indukált, és kifejezett colitist váltott ki arra hajlamosított egerekben. A mucus-védőgát és a mikrobiota-összetétel megsérült. Az eredmények arra utalnak, hogy a feldolgozott élelmiszerek ubikvitárius emulgeálószerei összefügghetnek a 20. század közepe óta tapasztalt gyulladásos bélbetegség- és metabolikus zavar-növekedéssel.

[160] Chassaing B, Van de Wiele T, De Bodt J, Marzorati M, Gewirtz AT. Dietary emulsifiers directly alter human microbiota composition and gene expression ex vivo potentiating intestinal inflammation. Gut. 2017. Link

A M-SHIME ex vivo emberi mikrobiota-modell — amely kizárja a gazda-gyulladást zavaró tényezőként — alkalmazásával mind a karboximetil-cellulóz (CMC), mind a poliszorbát-80 (P80) közvetlenül hatott az emberi mikrobiotára, növelve annak proinflammatórikus potenciálját, amit a bioaktív flagellin emelkedése jelzett. A CMC által kiváltott flagellin-emelkedés gyors volt (1 nap) és megváltozott mikrobiális génexpresszió hajtotta. Az eredmények bizonyítják, hogy ezek az étkezési emulgeálószerek közvetlen, gazdától független proinflammatórikus hatást fejtenek ki az emberi bélmikrobiotára.

[161] Desai MS, Seekatz AM, Koropatkin NM et al. A dietary fiber-deprived gut microbiota degrades the colonic mucus barrier and enhances pathogen susceptibility. Cell. 2016. Link

Gnobiotikus, szintetikus emberi bélmikrobiotával kolonizált egerekben krónikus vagy intermittáló étrendi rostmegvonás arra késztette a mikrobiotát, hogy a gazda által szekretált mucus-glikoproteineket használja tápanyagforrásként, erodálva a vastagbél nyálkahártya-gátját. A rostmegvonás és a nyálkahártya-eroziós mikrobiota együttesen nagyobb epitéliumhoz való hozzáférést és letális colitist tett lehetővé a Citrobacter rodentium nyálkahártya-patogén által. Az eredmények összekapcsolják a táplálkozást, mikrobiomot és a bélnyálkahártya-gát diszfunkcióját, és kiemelik az étkezési rostot mint kulcsfontosságú, terápiásan kihasználható gát-védő tényezőt.

[162] Suez J, Cohen Y, Valdés-Mas R et al. Personalized microbiome-driven effects of non-nutritive sweeteners on human glucose tolerance. Cell. 2022. Link

Randomizált kontrollált vizsgálat 120 egészséges felnőttön, akik szacharint, szukralózt, aszpartámot vagy steviát kaptak (az elfogadható napi bevitel alatti dózisban) vs. glükóz-vivőanyag vagy szupplementáció nélküli kontroll 2 héten át. Mind a négy nem-tápláló édesítőszer eltérően módosította a széklet- és szájmikrobiomot, valamint a plazma metabolomot; a szacharin és a szukralóz szignifikánsan rontotta a glikémiás választ. A humán top- és bottom-válaszadók mikrobiomjával kolonizált gnobiotikus egerek donor-specifikus glikémiás válaszokat reprodukáltak, kimutatva, hogy a nem-tápláló édesítőszerek személyre szabott, mikrobiom-függő glikémiás változásokat indukálhatnak.

[163] Zmora N, Suez J, Elinav E. You are what you eat: diet, health and the gut microbiota. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2019. Link

A táplálkozást mint a bélmikrobiota közösségi szerkezetének és funkciójának döntő meghatározóját áttekintő közlemény. Az étrendi jelek belépnek a gazda-mikrobiota nexusába és vagy fenntartják a homeosztázist, vagy hozzájárulnak a betegség-fogékonysághoz. Az áttekintés összegzi a táplálkozás-mikrobiota crosstalk főbb koncepcióit, az interakciók egészségügyi előnyeit és káros következményeit, valamint a mikrobiom-adatok személyre szabott étrendi tervezésbe való integrálásának ígéreteit és kihívásait.

[164] Ruiz-Ojeda FJ, Plaza-Díaz J, Sáez-Lara MJ, Gil A. Effects of Sweeteners on the Gut Microbiota: A Review of Experimental Studies and Clinical Trials. Adv Nutr. 2019. Link

Áttekintés a nem-tápláló édesítőszerek (NNS) — szintetikus (aceszulfám-K, aszpartám, ciklamát, szacharin, neotám, advantám, szukralóz) és természetes (taumatin, steviol-glikozidok, monellin, neohesperidin DC, glicirrizin) — és tápláló poliol-édesítőszerek emberi bélmikrobiotára gyakorolt hatásairól. Csak a szacharin, a szukralóz (szintetikus NNS) és a stevia (természetes NS) változtatta meg egyértelműen a bélmikrobiotát. Egyes poliolok (izomaltóz, maltitol, laktitol, xilitol) elérik a vastagbelet és növelik a bifidobaktériumok számát, ami részleges prebiotikus hatásra utal.

[165] McCann D, Barrett A, Cooper A et al. Food additives and hyperactive behaviour in 3-year-old and 8/9-year-old children in the community: a randomised, double-blinded, placebo-controlled trial. Lancet. 2007. Link

McCann és munkatársai 2007-es Lancet-vizsgálata (Southampton-tanulmány) randomizált, kettős-vak, placebokontrollált próba: mesterséges élelmiszerszínezékek és nátrium-benzoát hatása a hiperaktivitásra 153 háromévesnél és 144 nyolc-kilenc évesnél a közösségből. A gyerekek két aktív azo-festék + nátrium-benzoát mixet vagy placebót kaptak naponta keresztezett dizájnban. A magatartási értékelések szignifikáns hiperaktivitás-pontszám-növekedést mutattak az aktív mixre mindkét korcsoportban. A vizsgálat közvetlenül befolyásolta az EFSA élelmiszerszínezék-újraértékelését, és az EU-ban kötelező figyelmeztető címkét eredményezett az érintett adalékokat tartalmazó termékeken.

[166] European Food Safety Authority (EFSA). Scientific Opinion on the re-evaluation of six food colours. EFSA Journal. 2009. Link

Az EFSA 2009-es 'Scientific Opinion on the re-evaluation of six food colours' tudományos véleménye újraértékelte hat azo-festék — Kinolinsárga, Narancssárga sárga (Sunset Yellow), Tartrazin, Azorubin, Ponceau 4R, Allura Red — biztonságosságát és megengedhető napi bevitelét (ADI), melyek a Southampton-vizsgálatban (McCann 2007) hiperaktivitással kerültek összefüggésbe. Az EFSA élelmiszer-adalékanyag panelje több szín ADI-ját csökkentette, tükrözve a gyermekkori magatartási hatások korlátozott bizonyítékát. A vélemény adta a tudományos alapot az EU-szabályozáshoz: kötelező figyelmeztető címkék ('károsan befolyásolhatja a gyermekek aktivitását és figyelmét') ezeket a festékeket tartalmazó élelmiszereken.

[167] Duan Y, Llorente C, Lang S et al. Bacteriophage targeting of gut bacterium attenuates alcoholic liver disease. Nature. 2019. Link

A citolizin, az Enterococcus faecalis által szekretált két alegységből álló exotoxin, hepatocita-pusztulást és májkárosodást okoz alkoholos hepatitisben. Az alkoholos hepatitises betegek széklet-E. faecalis-száma magasabb volt, mint nem-alkoholfogyasztó egyéneknél vagy hepatitis nélküli alkohol-felhasználási zavarban szenvedőknél; a citolizin-pozitív (citolitikus) E. faecalis jelenléte korrelált a májbetegség súlyosságával és mortalitással. Az eredmények a mikrobaeredetű virulencia-faktort az alkoholos hepatitis súlyosságát hajtó tényezőként és potenciális terápiás célpontként azonosítják.

[168] Szabo, G. Gut-liver axis in alcoholic liver disease. Gastroenterology. 2015. Link

Az alkoholos májbetegség (ALD) bél-máj tengelyét áttekintő közlemény. A megemelkedett portális endotoxinszint, a bélgát-zavar és a fokozott bélpermeabilitás központi szerepet játszik az ALD-ben. A lipopoliszacharid (LPS) Toll-like receptor 4-en keresztül serkenti a gyulladást. Az alkohol indukálta diszbiózis — a patobiont és kommenzális szervezetek egyensúlyzavara — hozzájárul a kóros bél-máj tengelyhez. A bakteriális dekontamináció javítja az ALD-t emberi és állatkísérleti modellekben, alátámasztva a mikrobiota mint terápiás célpont jelentőségét.

[169] Leclercq S, Matamoros S, Cani PD et al. Intestinal permeability, gut-bacterial dysbiosis, and behavioral markers of alcohol-dependence severity. Proc Natl Acad Sci USA. 2014. Link

Alkoholfüggő alanyokat vizsgálva azt elemezték, hogy a bélpermeabilitás változásai összefüggnek-e a bélmikrobiota összetételével és aktivitásával, valamint hogy a bél-diszfunkció pszichológiai tünetekkel és visszaesés-kockázattal jár-e. Néhányan — de nem mindenki — bélszivárgást fejlesztettek ki, ami 3 hetes absztinencia után magasabb depresszió-, szorongás- és sóvárgáspontszámokkal korrelált. Az eredmények szerint a bél-diszfunkció pszichobiológiai tényező az alkoholfüggőség súlyosságában és a potenciális visszaesésben.

[170] Bishehsari F, Magno E, Swanson G et al. Alcohol and Gut-Derived Inflammation. Alcohol Res. 2017. Link

Bishehsari és munkatársai 2017-es Alcohol Research áttekintése a bélből származó szisztémás gyulladás és az alkohol kapcsolatát szintetizálja. Krónikus etanol-expozíció növeli a bélpermeabilitást ('szivárgó bél'), a mikrobiótát diszbiózis felé tolja (csökkent Lactobacillus, emelkedett Proteobacteria), és emeli a portális és szisztémás endotoxin- (LPS-) szintet. Ez Kupffer-sejt- és makrofág-aktivációhoz vezet, hozzájárulva alkoholos májbetegséghez, kardiovaszkuláris betegséghez, neuroinflammációhoz és daganatokhoz. Mechanizmusok: tight junction-bomlás (zonulin), epesav-eltérés, acetaldehid-mediált DNS-károsodás. Terápiás stratégiák: probiotikumok, prebiotikumok, cink, barrierprotektív szerek. Az alkohol mikrobiom-módosító expozíciójának szisztémás következményeit hangsúlyozzák.

[171] Yan AW, Fouts DE, Brandl J et al. Enteric dysbiosis associated with a mouse model of alcoholic liver disease. Hepatology. 2011. Link

Folyamatos intragasztrikus alkoholos vagy izokalorikus táplálású egér-modellben a bakteriális transzlokáció megelőzte a bélmikrobiom változásait. A vékony- és vastagbél-mikroflóra kvantitatív tenyésztéses elemzése alkoholos májbetegséghez asszociált diszbiózist dokumentált. Az eredmények szerint a bakteriális transzlokáció a bélgáton keresztül korai esemény az ALD-ben, és mérhető mikrobiota-összetétel-eltolódás előtt zajlik le; a nyálkahártya antimikrobiális fehérjéi szabályozzák ezt a folyamatot.

[172] Halmos EP, Power VA, Shepherd SJ, Gibson PR, Muir JG. A diet low in FODMAPs reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Gastroenterology. 2014. Link

Randomizált, egyszeresen vak, keresztezett vizsgálat 30 IBS-betegen és 8 kontrollon összehasonlított egy alacsony FODMAP-tartalmú étrendet (<0,5 g/étkezés) egy tipikus ausztrál étrenddel 21-21 napon át (>=21 napos kimosási idővel). Csaknem minden ételt biztosítottak. Az alacsony FODMAP-os kar szignifikánsan nagyobb IBS-tünetcsökkenést eredményezett 0-100 mm-es vizuális analóg skálán mérve, alátámasztva az alacsony FODMAP étrendet mint a tünetkontroll hatékony beavatkozását IBS-ben a standard nyugati étrendhez képest.

[173] Staudacher HM, Whelan K, Irving PM, Lomer MC. Comparison of symptom response following advice for a diet low in fermentable carbohydrates (FODMAPs) versus standard dietary advice in patients with irritable bowel syndrome. J Hum Nutr Diet. 2011. Link

Az alacsony FODMAP étrendi tanácsadást (n=43) hasonlították össze a standard brit NICE-irányelv szerinti tanácsadással (n=39) követőviziten megjelent IBS-betegeknél. Az alacsony FODMAP-os csoportban több beteg számolt be elégedettségről a tünetekre adott válaszával (76%), mint a standard tanácsadási csoportban (54%, p=0,038). Az eredmények alátámasztják az alacsony FODMAP-os étrendi tanácsadás fölényét a standard NICE-alapú útmutatással szemben az IBS tünetkezelésében.

[174] Halmos EP, Christophersen CT, Bird AR, Shepherd SJ, Gibson PR, Muir JG. Diets that differ in their FODMAP content alter the colonic luminal microenvironment. Gut. 2015. Link

Egyszeresen vak, randomizált, keresztezett vizsgálat 27 IBS- és 6 egészséges alanyon összevetett egy alacsony FODMAP (3,05 g/nap) és egy tipikus ausztrál (23,7 g/nap) étrendet 21-21 napon át. Az alacsony FODMAP étrend magasabb széklet pH-t (7,37 vs. 7,16, p=0,001), hasonló SCFA-koncentrációkat, nagyobb mikrobiális diverzitást, de csökkent összes baktérium-abundanciát (9,63 vs. 9,83 log10 kópia/g, p<0,001) eredményezett. Az eredmények szerint az alacsony FODMAP étrend bár tünetenyhítő, módosítja a vastagbél luminális mikrokörnyezetét olyan módon, amelynek lehetséges hosszú távú következményei vannak.

[175] Gibson PR, Shepherd SJ. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach. J Gastroenterol Hepatol. 2010. Link

A FODMAP-megszorítás evidenciabázisát áttekintő közlemény funkcionális gasztrointesztinális tünetekben. A FODMAP-ok (fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok) közé tartozik a fruktóz, laktóz, fruktánok, galaktánok és poliolok. Az étrendben széles körben elterjedtek, könnyen fermentálható szubsztrátot és vizet juttatnak a disztális vékonybélbe és a proximális vastagbélbe, és luminális tágulást és funkcionális béltüneteket okoznak. Az áttekintés bemutatja a FODMAP-ok természetét, tünetkiváltó mechanizmusát, klinikai vizsgálati eredményeket és az étrend gyakorlati alkalmazását.

[176] Staudacher HM, Lomer MCE, Anderson JL et al. Fermentable carbohydrate restriction reduces luminal bifidobacteria and gastrointestinal symptoms in patients with irritable bowel syndrome. J Nutr. 2012. Link

Egyszeresen vak kontrollált vizsgálat 23 egészséges felnőtton: 2 napos B6-vitamin-megfelelő bevezető étrend után 28 napos alacsony B6-vitamin-tartalmú étrend. A plazma HDL, LDL, szabad zsírsavak, valamint vörösvértest- és PBMC-membrán zsírsav-összetétel nem változott szignifikánsan. Azonban a plazma arachidonsav, EPA és DHA jelentősen csökkent 548+/-96-ról 490+/-94 mikromol/L-re, 37+/-13-ról 32+/-13 mikromol/L-re, illetve 121+/-28-ról 109+/-28 mikromol/L-re (pFDR p<0,05), kimutatva, hogy a marginális B6-hiány embereknél rontja az n-6 és n-3 hosszú láncú PUFA-státuszt.

[177] De Palma G, Nadal I, Collado MC, Sanz Y. Effects of a gluten-free diet on gut microbiota and immune function in healthy adult volunteers. Br J Nutr. 2009. Link

Egy hónapos gluténmentes étrend (GFD) beavatkozás tíz egészséges felnőtton (átlagéletkor 30,3 év) kimutatta, hogy a GFD csökkentette a poliszacharid-bevitelt (p=0,001), egyéb táplálkozási különbség nélkül. FISH és kvantitatív PCR-rel profilált székletmikrobiota és ELISA-val mért PBMC-citokinválasz a GFD-nek tulajdonítható mikrobiom- és immunfunkció-eltolódást mutatott. Az eredmények szerint a gluténkivonás megváltoztatja a bélmikrobiotát és immunparamétereket nem-cöliákiás, egészséges egyénekben is.

[178] Sanz Y, De Palma G. Gut microbiota, diet and chronic metabolic diseases. In: Proceedings of the Nutrition Society. 2009. Link

Sanz és De Palma 2009-es Proceedings of the Nutrition Society-cikke a bélmikrobióta, étrend és krónikus metabolikus betegségek interakcióját tekinti át. Bizonyítékokat összegez arról, hogy obesitas, 2-es típusú diabétesz és metabolikus szindróma diszbiózissal jár (módosult Firmicutes/Bacteroidetes-arány, csökkent Akkermansia muciniphila, csökkent mikrobiális diverzitás), és az étrendi minták (nyugati, mediterrán, növényi alapú) hajtják ezeket az eltolódásokat. Mechanizmusok: fokozott energianyeredet, LPS-közvetített alacsony fokú gyulladás, módosult SCFA- és epesav-jelátvitel, bél-eredetű hormonok (GLP-1, PYY) modulációja. Probiotikumok, prebiotikumok és étrendi rost mikrobióta-célzott beavatkozások — az áttekintés megelőzi és előrejelzi a következő évtized transzlációs kutatását.

[179] Nistal E, Caminero A, Herrán AR et al. Differences of small intestinal bacteria populations in adults and children with/without celiac disease. Influence of age, gluten diet, and disease. Inflamm Bowel Dis. 2012. Link

Felnőttek (egészségesek, kezeletlen cöliákia, gluténmentes étrenddel kezelt) és gyermekek (egészségesek, kezeletlen CD) felső vékonybél-baktériumközösségeinek összehasonlítása duodenum-biopsziákból végzett 16S rRNS-szekvenálással. A közösségeket Firmicutes, Proteobacteria és Bacteroidetes uralta, 89 nemzetséget azonosítottak felnőttekben és 46-ot gyermekekben. A baktérium-richness szignifikánsan alacsonyabb volt gyermekekben, mint felnőttekben, ami a vékonybél mikrobiális összetételének életkor- és betegségfüggő eltéréseit dokumentálja a cöliákia patogenezise szempontjából.

[180] Setchell KDR, Brown NM, Lydeking-Olsen E. The clinical importance of the metabolite equol – a clue to the effectiveness of soy and its isoflavones. J Nutr. 2002. Link

Az equol, egy nem szteroid ösztrogén, amely kizárólag a szója-izoflavon daidzein bélbakteriális metabolizmusából képződik, mindkét ösztrogénreceptor iránti affinitással és kiemelkedő antioxidáns aktivitással rendelkezik. Nem minden egészséges felnőtt termeli, még szója vagy daidzein-bevitel mellett sem. Étrendi beavatkozási vizsgálatok szerint a szójafehérjére adott maximális klinikai válasz az "equol-termelőknél" jelentkezik, ami azt sugallja, hogy az equol-termelés szerinti bakterio-tipizálás előrejelezheti a szója-alapú beavatkozások hatékonyságát hormonfüggő állapotokban.

[181] Decroos K, Vanhemmens S, Cattoir S, Boon N, Verstraete W. Isolation and characterisation of an equol-producing mixed microbial culture from a human faecal sample. Arch Microbiol. 2005. Link

Négy egyén székletmintáinak in vitro daidzein-metabolizmusát vizsgálták. Az egyik kultúra dihidrodaidzeint és O-dezmetilangolenzint, egy másik dihidrodaidzeint és equolt termelt. Az equol-termelő mintából stabil, átvihető vegyes kultúrát nyertek, amely daidzeint equollá alakít. DGGE molekuláris ujjlenyomat-analízis négy baktériumfajt mutatott ki, amelyek közül hármat tiszta tenyészetbe vontak, előrelépést hozva az emberi equol-termelésért felelős mikrobiális konzorcium jellemzésében.

[182] Frankenfeld CL, Atkinson C, Wahala K, Lampe JW. Obesity prevalence in relation to gut microbial environments capable of producing equol or O-desmethylangolensin from the isoflavone daidzein. Eur J Clin Nutr. 2012. Link

Webalapú, önkitöltős étrendi gyakorisági kérdőív (web-FFQ) validitási és reprodukálhatósági vizsgálata 74 egészséges québeci alanyon (34 férfi, 40 nő), validált interjúalapú FFQ-val (IA-FFQ) és 3 napos étrendi feljegyzéssel (3-day FR) összevetve. A 22-ből 17 tápanyag átlagos bevitele nem különbözött szignifikánsan a web-FFQ és a 3-day FR között (<10%-os eltérés, p>=0,11). A korrigált Pearson-korrelációk 0,12-0,98 (átlag R=0,55) voltak a 3-day FR-rel és 0,34-0,98 (átlag R=0,59) az IA-FFQ-val. Az alanyok 77%-a azonos vagy szomszédos kvartilisbe került a web-FFQ és a 3-day FR alapján.

[183] Wrangham, R. Catching Fire: How Cooking Made Us Human. New York: Basic Books. 2009. Link

Wrangham 2009-es 'Catching Fire: How Cooking Made Us Human' antropológiai monográfiája (Basic Books) szerint a tűz kontrollja és az étel főzése volt az evolúciós fordulópont, amely a Homo erectust az korábbi hominidáktól megkülönböztette. Wrangham szerint a főzés drasztikusan növelte a növényi és állati ételek biológiailag hozzáférhető energiáját, csökkentette a rágási és emésztési időt, kisebb belet és állcsontot, és lehetővé tette az energiaigényes agy expanzióját. A könyv a főzést a két lábon járás és eszközhasználat melletti koevolúciós jegyként pozicionálja. Nagy hatású emberi evolúciós, táplálkozástudományi, és mikrobiom-szemléletű 'főtt étel' emésztési résmunkákra.

[184] Carmody RN, Wrangham RW. Cooking and the human commitment to a high-quality diet. Cold Spring Harb Symp Quant Biol. 2009. Link

Az emberek magasabb energiafelhasználást és kisebb rágási, emésztési struktúrákat mutatnak a csimpánzokhoz képest, ami magas minőségű étrendhez való alkalmazkodásra utal. Önmagában a húsevés nem elegendő ezeknek a vonásoknak a kialakulásához, mivel a modern emberek rosszul boldogulnak nyers húsos étrenden. A szerzők szerint a főzés olyan fizikai és kémiai előnyöket nyújt, amelyek illeszkednek a megfigyelt emberi alkalmazkodásokhoz: könnyíti a rágást, növeli az emészthetőséget és javítja a növényi és állati ételek nettó energiaértékét. A főzés feltételezésük szerint több mint 250 000 éve elfogadottá vált, ami elegendő idő a javasolt evolúciós adaptációhoz.

[185] Carmody RN, Gerber GK, Luevano JM et al. Diet dominates host genotype in shaping the murine gut microbiota. Cell Host Microbe. 2015. Link

Étrendi beavatkozások bélmikrobiotára gyakorolt hatását öt beltenyésztett egértörzsön, MyD88-, NOD2-, ob/ob- és Rag1-deficiens egereken és >200 kültenyésztett egéren vizsgálták. Magas zsír- és cukortartalmú étrend reprodukálhatóan módosította a bélmikrobiotát a gazdagenotípusok között; a mikrobiota lineáris dózisválaszt mutatott átlagosan 3,5 nap új steady-state idővel az étrend-érzékeny baktériumcsoportoknál. A legtöbb változás reverzibilis volt étrendváltáskor, bár egyes baktériumok korábbi fogyasztástól függtek. Az étrend dominánsabb a gazdagenotípusnál a mikrobiota egyének közti variációjának alakításában.

[186] Lichtenberg SS, Sivaganesan M, Shanks OC. Microbiome methods to assess produce quality and safety. mSphere. 2021. Link

A Sulfitobacter pontiacus tengeri baktériumban a mobil genetikai elemek (MGE-k) közti kölcsönhatásokat vizsgálták, két rokon törzsön (CB-D és CB-A) fókuszálva, amelyek rokon profágokat hordoznak nagy szekvenciaazonossággal és közös integrációs hellyel, de különböznek spontán profágindukcióban (SPI) és gazdafitneszben. A teljes genom-zárás feltárta, hogy a CB-A-ból hiányzik a CB-D négy nagy, alacsony kópiaszámú plazmidja közül kettő, megvilágítva, hogy az MGE-kombinációk hogyan alakítják a természetes mikrobiális rendszerek baktérium-fitneszét és profágindukcióját.

[187] Pham ND, Kim HJ, Kim IH et al. The impact of production system on microbiome and safety of fresh-cut vegetables. Front Microbiol. 2021. Link

Pham és munkatársai 2021-es Frontiers in Microbiology-tanulmánya azt vizsgálja, hogyan formálja a termesztési rendszer (hagyományos talaj, organikus, hidroponikus, vertikális farm) a friss zöldségek mikrobiomját és mikrobiális biztonságát. 16S rRNS-szekvenálással és kórokozó-célzott tenyésztéssel hasonlítják a diverzitást, taxonómiai összetételt és humán kórokozók (E. coli, Salmonella, Listeria) jelenlétét. A hidroponikus és beltéri zöldségek alacsonyabb mikrobiális diverzitást és kevesebb hasznos környezeti mikrobiótát mutatnak, de alacsonyabb kórokozóterhet is. A talajban nőtt zöldségek gazdagabb mikrobiomot, de változékonyabb kórokozóterhet hordoznak. Élelmiszer-biztonsági, érzékszervi és mikrobiom-expozíciós kompromisszumokat tárgyalnak.

[188] Hoagland DR, Arnon DI. The water-culture method for growing plants without soil. Calif Agric Exp Stn Circ. 1950. Link

Hoagland és Arnon 1950-es California Agricultural Experiment Station Circular ('The water-culture method for growing plants without soil') a hidroponika alapító kézikönyve. Teljes oldatos tápanyag-formulációt ('Hoagland-oldat') definiálnak növények talaj nélküli, vízkultúrás termesztésére, megadva a makro- és mikrotápanyag-koncentrációkat, pH-t, levegőztetést és cserélési menetrendet. A munka standardizálta a kutatási léptékű hidroponikát a növényi táplálkozás-vizsgálatokhoz, és gyakorlati alapot adott a kereskedelmi talaj nélküli mezőgazdaságnak, beleértve a modern vertikális farmokat és beltéri termesztést. A Hoagland-oldat ma is széles körben használt referencia-táptalaj.

[189] Tassinari E, Cavani L, Farneselli M, Tittarelli F. Hydroponic systems and nutrient use efficiency: a review. Agronomy. 2022. Link

Tassinari és munkatársai 2022-es Agronomy áttekintése a hidroponikus rendszereket és a tápanyag-felhasználási hatékonyságot vizsgálja. A szerzők hasonlítják a NFT (nutrient film technique), mély vizes kultúra, aeroponika, csepegtetéses és ebb-and-flow rendszereket a víz- és tápanyag-fogyasztás, hozam és erőforrás-hatékonyság szempontjából a talajos termesztéshez képest. A hidroponika 70–90%-os vízmegtakarítást és 50–60%-os műtrágya-csökkenést ér el egységnyi hozamra, zárt körű tápanyag-újrahasznosítás lehetőségével. Kihívások: energiaigény, növénypatogén-kontroll, mikrobiom-különbségek a talajos termékhez képest. A hidroponikát fenntartható mezőgazdasági, élelmiszerbiztonsági és városi-gazdálkodási policy-kontextusba helyezik.

[190] Leone V, Gibbons SM, Martinez K et al. Effects of diurnal variation of gut microbes and high-fat feeding on host circadian clock function and metabolism. Cell Host Microbe. 2015. Link

Csíramentes, alacsony vagy magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek kifejezetten károsodott központi és hepatikus cirkadián óra-gén expressziót mutattak és nem híztak a hagyományosan tartott egerekhez képest, annak ellenére, hogy a fény-sötét jelek érintetlenek voltak. A hagyományos egerekben az étrend-függő diurnális variáció megjelent a bélmikrobiom szerkezetében és funkciójában. A mikrobiális eredetű rövidláncú zsírsavak — de nem a hidrogén-szulfid — közvetlenül modulálták a hepatocita cirkadián óra-gének expresszióját. Az eredmények szerint a bélmikrobiom és metabolitjai a gazda cirkadián ritmusának és a nyugatias étrend metabolikus hatásainak kulcsfontosságú szabályozói.

[191] Liang X, FitzGerald GA. Timing the Microbes: The Circadian Rhythm of the Gut Microbiome. J Biol Rhythms. 2017. Link

A bélmikrobiom cirkadián szerveződését áttekintő közlemény. Az emlős cirkadián rendszer (mester- és perifériás órák) külső jelek — például a fény-sötét ciklus — alapján koordinálja a biológiai folyamatokat, de a prokarióta kronobiológia a cianobaktériumokon kívül kevéssé jellemzett. Az áttekintés bemutatja a bélmikrobiota napszakfüggő összetétel- és funkciószerkezetét, ennek gazda általi szabályozását, valamint a bélmikrobiom és a gazda cirkadián rendszere közti kölcsönös hatást.

[192] Chaix A, Zarrinpar A, Miu P, Panda S. Time-restricted feeding is a preventative and therapeutic intervention against diverse nutritional challenges. Cell Metab. 2014. Link

Az időkorlátozott táplálkozást (TRF; 8-9 óra étkezési ablak az aktív fázisban) többféle obezogén étrenden tartott egereken vizsgálták. A TRF mérsékelte a metabolikus betegséget a változatos obezogén étrendek mellett, és a hatás arányos volt a böjtidő hosszával. A védő hatás megmaradt akkor is, ha hétvégi ad libitum hozzáférés megszakította a TRF-et — ez a humán életmódhoz közeli rendszer. A TRF stabilizálta és visszafordította a metabolikus betegséget már fennálló elhízásban és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő egerekben is, alátámasztva a TRF megelőző és terápiás alkalmazását.

[193] Zarrinpar A, Chaix A, Yooseph S, Panda S. Diet and feeding pattern affect the diurnal dynamics of the gut microbiome. Cell Metab. 2014. Link

A bélmikrobiom napi ciklikus összetétel-ingadozást mutat, amelyet az étkezési/böjti ciklus hajt. Az étrend indukálta elhízás csillapítja a napi étkezés/böjt ritmust és tompítja a mikrobiom ciklikus ingadozásait. Az időkorlátozott táplálkozás (TRF), amely egerekben az étkezést az éjszakai fázisra szűkíti, részben helyreállítja a ciklikus ingadozásokat, és véd az elhízástól és a metabolikus betegségektől. A TRF preferenciálisan a gazda anyagcseréjét befolyásoló baktériumokra hat, összekapcsolva az étkezési ritmust, a mikrobiom-dinamikát és a metabolikus kimeneteleket.

[194] Tian S, Li J, Li L et al. Intermittent fasting modulates the gut microbiota during Ramadan. Nature Commun. 2020. Link

Tian és munkatársai 2020-as vizsgálata (Gut Microbes; Nature Communications-ként hivatkozva) a Ramadan-i intermittáló böjt humán bélmikrobiótára gyakorolt hatását vizsgálja. Egészséges felnőttek kohorszában a 30 napos hajnal-naplemente Ramadan-böjt előtt, alatt és után végzett 16S rRNS-szekvenálás szignifikáns Lachnospiraceae-, Akkermansia muciniphila- és Bacteroides fragilis-növekedést, valamint proinflammatórikus taxonok csökkenését mutatta. A mikrobiális változások a Ramadan vége után nagyrészt visszaálltak — reverzibilis, étrend-/időablak-vezérelt plaszticitás. Metabolikus markerek (glükóz, lipidprofil) átmenetileg javultak. A munka az időkorlátos étkezés és a mikrobióta-közvetített egészséghatások kutatásához kapcsolódik.

[195] Li L, Su Y, Li F et al. The effects of daily fasting hours on shaping gut microbiota in mice. BMC Microbiol. 2020. Link

Hím C57BL/6J egereket napi 12, 16 vagy 20 órás böjtnek vetettek alá 1 hónapig, majd 1 hónapos ad libitum etetés követte. A kumulatív táplálékfelvétel változatlan volt 12 órás böjt mellett, de szignifikánsan csökkent 16 és 20 órás böjt mellett. A bélmikrobiota összetétele minden intermittáló böjtprotokoll esetén megváltozott, és a böjt időtartama meghatározta a kalóriabevitel csökkenését és a mikrobiota modulációját. Az eredmények szerint a napi böjtidő érdemben formálja mind az energiabevitelt, mind a bélmikrobiota összetételét.

[196] McCay CM, Crowell MF, Maynard LA. The effect of retarded growth upon the length of life span and upon the ultimate body size. J Nutr. 1935. Link

McCay, Crowell és Maynard 1935-ös Journal of Nutrition-cikke a kalóriarestrikció (CR) és élethossz alapító kísérleti tanulmánya. A szerzők kimutatták, hogy elválasztástól kalóriarestriktált, de mikrotápanyag-megfelelő étrenden tartott patkányoknak szignifikánsan hosszabb az élethossza, alacsonyabb a felnőtt testméretük, késik a reprodukciós érésük, és csökken a korral járó betegség az ad libitum kontrollokhoz képest. A munka megalapozta a CR-t mint a leghatékonyabb élethossz-növelő beavatkozást fajok között, és évtizedes egér-, főemlős- és humán-kutatást motivált (CALERIE-vizsgálat). A táplálkozás-gerontológia és élethossz-tudomány alapidézete.

[197] Fontana L, Partridge L. Promoting health and longevity through diet: from model organisms to humans. Cell. 2015. Link

Az étkezés egészséges élettartamot és élettartamot moduláló hatásait áttekintő közlemény modellszervezetekben és emberekben. A táplálékbevitel csökkentése malnutríció nélkül enyhíti az öregedést és az életkorral járó betegségeket. Az étkezési időzítés — intermittáló böjt és módosított napi étkezési ritmus — a teljes bevitel mennyiségétől függetlenül javítja az egészséget. Specifikus tápanyagok (különösen a fehérje és egyes aminosavak) csökkentett bevitele kulcsfontosságú, és a mikrobiom modulációja is releváns. Az étrend hosszú távú, akár generációkon átívelő hatású; az új beavatkozások célja, hogy elérhetővé tegyék az étrendi megszorítás előnyeit, amelyeket az emberek nehezen tartanak fenn önkéntes alapon.

[198] Ma X, Hua J, Li Z. Probiotics improve high fat diet-induced hepatic steatosis and insulin resistance by increasing hepatic NKT cells. J Hepatol. 2008. Link

Vad típusú C57BL/6 egereket magas zsírtartalmú étrenden VSL#3 probiotikummal kezeltek. A magas zsírtartalmú étrend elszegényítette a hepatikus NKT-sejteket, inzulinrezisztenciát és steatosist okozva. A probiotikum-szupplementáció helyreállította a hepatikus NKT-sejteket és javította az inzulinérzékenységet és steatosist, kimutatva, hogy a VSL#3 a hepatikus NKT-sejt-populációk fokozásával és a downstream gyulladásos jelátvitel modulálásával enyhíti az étrend indukálta hepatikus steatosist és inzulinrezisztenciát.

[199] Thaiss CA, Levy M, Korem T et al. Microbiota diurnal rhythmicity programs host transcriptome oscillations. Cell. 2016. Link

Integrált multi-omikai és képalkotás egerekben kimutatta, hogy a bélmikrobiota oszcilláló biogeográfiai lokalizációval és metabolom-mintázattal rendelkezik, ami ritmikusan különböző baktériumfajoknak és metabolitoknak teszi ki a bélepitéliumot a nap folyamán. Ez a diurnális mikrobiális viselkedés programozza a gazda cirkadián transzkripciós, epigenetikus és metabolit oszcillációit. A mikrobiom-ritmus megzavarása megszüntette a normál gazda kromatin- és transzkripciós oszcillációkat és genom-szintű de novo oszcillációkat indított a bélben és a májban, kihatva a diurnális fiziológiára és a betegség-fogékonyságra.

[200] Cheung SG, Goldenthal AR, Uhlemann AC, Mann JJ, Miller JM, Sublette ME. Systematic review of gut microbiota and major depression. Front Psychiatry. 2019. Link

Szisztematikus áttekintés humán eset-kontroll vizsgálatokról, amelyek a major depressziós zavar (MDD) és egészséges kontrollok bélmikrobiota-összetételét hasonlítják össze. MDD-betegekből rágcsálókba végzett baktériumtranszplantáció depresszióhoz hasonló viselkedést vált ki, ami támogatja a mikrobiota okozati szerepét. Az áttekintés PubMed-indexált, MDD- és kontrollszéklet-mikrobiotát kvantifikáló vizsgálatokat értékelt, és azonosította az MDD és egészségesek között eltérő baktériumtaxonokat, lefektetve a depresszió mikrobiom-célzott megközelítéseinek alapját.

[201] Irwin MR, Opp MR. Sleep health: reciprocal regulation of sleep and innate immunity. Neuropsychopharmacology. 2017. Link

A közlemény az alvászavarok — köztük az insomnia — és a veleszületett immunrendszer kölcsönös kapcsolatát tekinti át. Az insomnia, az extrém alvástartam és a kísérletes alvásmegvonás megváltoztatja a gyulladás genomi, sejtszintű és szisztémás markereit, és hozzájárul az inflammaging folyamathoz. A gyulladásos mediátorok visszahatnak az alvás folytonosságának és makrostruktúrájának homeosztatikus szabályozására. Klinikailag az alvászavar összefügg a gyulladásos-jellegű depressziós tünetekkel, és az insomnia kezelése potenciálisan csökkenti a gyulladást is. Az alvászavar tehát módosítható gyulladásos rizikófaktor.

[202] Barton W, Penney NC, Cronin O et al. The microbiome of professional athletes differs from that of more sedentary subjects in composition and particularly at the functional metabolic level. Gut. 2018. Link

Az eset-kontroll vizsgálat hivatásos rugby-játékosokat (n=40) és ülő életmódú kontrollokat (n=46) hasonlított össze funkcionális metagenomikai és metabolomikai módszerekkel. A sportolóknál nagyobb arányban fordultak elő aminosav- és antibiotikum-bioszintézis valamint szénhidrát-anyagcsere útvonalak, magasabb széklet SCFA-szint (acetát, propionát, butirát) mellett, ami fokozott izomforgalommal és általános egészséggel társult. A funkcionális és metabolikus különbség nagyobb volt, mint a taxonómiai. A mozgás és az atlétikai étrend a mikrobióta funkcióját erősebben formálja, mint összetételét.

[203] Cronin O, Barton W, Skuse P et al. A prospective metagenomic and metabolomic analysis of the impact of exercise and/or whey protein supplementation on the gut microbiome of sedentary adults. mSystems. 2018. Link

A prospektív intervenciós vizsgálat azt tesztelte, hogy a rövid távú edzés — napi tejsavófehérje pótlás mellett vagy anélkül — befolyásolja-e az addig ülő életmódú felnőttek bélmikrobiomját. A metagenomikai és metabolomikai elemzés szerény mozgás-indukált változásokat mutatott ki a mikrobiális összetételben és funkcióban. A tejsavófehérje-pótlás szignifikánsan megváltoztatta a bél virom-diverzitását. A két beavatkozás külön-külön a bélökoszisztéma eltérő komponenseit modulálja.

[204] Allen JM, Mailing LJ, Niemiro GM et al. Exercise alters gut microbiota composition and function in lean and obese humans. Med Sci Sports Exerc. 2018. Link

A 6 hetes állóképességi tréning vizsgálatban 32 addig ülő életmódú sovány (n=18) és elhízott (n=14) felnőtt vett részt; az edzés a maximális pulzustartalék 60-75%-án, heti 3 alkalommal, 30-ról 60 percre emelkedve zajlott, majd 6 hetes washout követte. A béta-diverzitás elemzés szerint a mozgás indukálta mikrobiom-változások az elhízottsági státusztól függtek. Az állóképességi edzés a gazdaszervezet fenotípusától függő módon alakítja át a bélmikrobiótát, és a hatások részben visszafordulnak az inaktivitás visszatértével.

[205] Scheiman J, Luber JM, Chavkin TA et al. Meta-omics analysis of elite athletes identifies a performance-enhancing microbe that functions via lactate metabolism. Nat Med. 2019. Link

A vizsgálat maraton-futók székletében a verseny után Veillonella atypica feldúsulást azonosított, és a törzset izolálta funkcionális teszthez. A V. atypica oltása egerekben szignifikánsan megnövelte a kimerülésig tartó futópad-időt. A Veillonella laktátot használ egyetlen szénforrásként; az élsportolók shotgun metagenom-elemzése szerint a laktát-propionát útvonal valamennyi génje feldúsult edzés után. A vizsgálat egy konkrét bélmikrobiális útvonalat köt a sportteljesítményhez, és a Veillonellát ergogén kommenzálisként jelöli meg.

[206] Laukkanen T, Khan H, Zaccardi F, Laukkanen JA. Association between sauna bathing and fatal cardiovascular and all-cause mortality events. JAMA Intern Med. 2015. Link

A prospektív finn Kuopio Ischemiás Szívbetegség Rizikófaktor kohorszvizsgálat (n=2315, 42-60 éves férfi) a szauna gyakorisága és időtartama, valamint a hirtelen szívhalál (SCD), fatális CHD, fatális CVD és összhalálozás összefüggéseit vizsgálta. A medián 20,7 éves követés alatt 190 SCD, 281 fatális CHD, 407 fatális CVD és 929 összhalálozási esemény fordult elő. A gyakoribb és hosszabb szauna fordított, dózisfüggő összefüggést mutatott mind a négy végponttal. Az eredmények rendszeres szauna kardioprotektív hatását támasztják alá középkorú férfiaknál.

[207] Mayer EA, Tillisch K, Gupta A. Gut/brain axis and the microbiota. J Clin Invest. 2015. Link

A közlemény összefoglalja azokat a preklinikai bizonyítékokat, melyek szerint a bélmikrobióta befolyásolja a központi idegrendszer, az enterikus idegrendszer és a tápcsatorna kétirányú tengelyét. Germ-free rágcsálók igazolják, hogy a mikrobióta alakítja az érzelmi viselkedést, a stressz- és fájdalom-moduláló rendszereket és az agyi neurotranszmittereket. Probiotikus és antibiotikus beavatkozások felnőtt állatokban is modulálják ezeket. Több endokrin és neurokrin út közvetíti a mikrobióta-agy jelátvitelt, az agy pedig az autonóm idegrendszeren keresztül változtatja meg a mikrobióta összetételét. Az eredmények emberi átültetése további kutatást igényel.

[208] Bailey MT, Dowd SE, Galley JD, Hufnagle AR, Allen RG, Lyte M. Exposure to a social stressor alters the structure of the intestinal microbiota: implications for stressor-induced immunomodulation. Brain Behav Immun. 2011. Link

A vizsgálat azt tesztelte, hogy a bélmikrobiom hozzájárul-e a stressz indukálta immunfokozódáshoz egerekben szociális zavar (SDR) modellben. Az SDR megemelte a keringő citokinszinteket és a veleszületett immunrendszert fokozott reakciókészségre programozta. A cekális mikrobiális közösségeket FLX amplikon pyroszekvenálással jellemezték, és a stressz-indukált összetétel-eltolódást mutattak ki. Az eredmények mikrobiomszintű kapcsolatot támasztanak alá a szociális stressz és a veleszületett immun-priming között.

[209] Dinan TG, Cryan JF. The microbiome-gut-brain axis in health and disease. Gastroenterol Clin North Am. 2017. Link

A közlemény áttekinti, hogy a bélbaktériumok az emberi szervezet legtöbb neurotranszmitterét termelni képesek, és hatnak a központi idegrendszeri neurokémiára és viselkedésre. Az IBS a brain-gut-microbiota tengely prototípusos betegsége, amely probiotikus terápiára reagálhat. Transzlációs adatok szerint egyes baktériumok modulálják a stresszválaszt és a kognitív funkciókat. A szerzők a pszichobiotikumokat, prebiotikumokat és célzott antibiotikumokat új terápiás stratégiaként javasolják gut-brain tengely zavaraira, köztük depresszióra és autizmusra.

[210] Bhasin MK, Dusek JA, Chang BH et al. Relaxation response induces temporal transcriptome changes in energy metabolism, insulin secretion and inflammatory pathways. PLoS ONE. 2013. Link

A vizsgálat egyetlen relaxációs reakció (RR) gyakorlás során bekövetkező transzkriptomikai változásokat mért perifériás vérben hosszú távú meditálóknál és novícius gyakorlóknál, az utóbbiaknál 8 hetes RR-tréning előtt és után. Mindkét csoportban szignifikáns időbeli génexpressziós változás jelent meg, nagyobb mértékben a tapasztaltaknál. Az RR fokozta az energia-anyagcsere, mitokondriális funkció, inzulinszekréció és telomérfenntartás génjeinek kifejeződését, és csökkentette a gyulladásos és stressz-útvonalak expresszióját. Az eredmények molekuláris hátteret adnak az RR hipertónia, szorongás, insomnia és öregedés elleni klinikai hatásainak.

[211] Jacobs TL, Epel ES, Lin J et al. Intensive meditation training, immune cell telomerase activity, and psychological mediators. Psychoneuroendocrinology. 2011. Link

A randomizált kontrollált vizsgálat egy 3 hónapos meditációs retreat csoport (n=30, napi ~6 óra meditáció) és egy várólistás kontroll (n=30) telomeráz-aktivitását hasonlította össze. Mediációs modellek tesztelték, hogy az észlelt kontroll és a neuroticizmus változásai magyarázzák-e a retreat hatását, és hogy a tudatos jelenlét és életcél a stresszváltozók és a telomeráz változásait. A retreat növelte a telomeráz aktivitást; az észlelt kontroll és életcél közvetítette a hatást. Az intenzív meditáció stressz-útvonalakon keresztül elősegíti a sejtszintű hosszú élettartamot.

[212] Lackner JM, Jaccard J, Keefer L et al. Improvement in gastrointestinal symptoms after cognitive behavior therapy for refractory irritable bowel syndrome. Gastroenterology. 2018. Link

A randomizált kontrollált vizsgálat 436 IBS-beteget (Róma III, 80% nő) randomizált 10 ülésre épülő standard CBT-be (S-CBT, n=146), 4 üléses, otthon végzett minimális kontaktusú CBT-be (MC-CBT, n=145) vagy 4 üléses IBS-edukációba (EDU, n=145). Elsődleges végpont az IBS tüneteinek globális javulása volt a Clinical Global Impressions-Improvement Scale alapján. Az MC-CBT az S-CBT-vel összemérhető, az EDU-nál jobb válaszarányt ért el tartós hatással. Az otthon végzett minimális kontaktusú CBT hatékony, jól skálázható terápia a kezelésrefrakter IBS-tünetekre.

[213] Cryan JF, Dinan TG. Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour. Nat Rev Neurosci. 2012. Link

A közlemény áttekinti a bélmikrobióta agyműködésre és viselkedésre gyakorolt hatását neurális, endokrin és immun-útvonalakon keresztül. Germ-free állatok, kórokozó-fertőzés, probiotikus és antibiotikus modellek igazolják a bélbaktériumok szerepét a szorongás, hangulat, kognitív funkciók és fájdalom szabályozásában. A mikrobióta-bél-agy tengely új gyógyszercélpont komplex központi idegrendszeri kórképekben. A szerzők transzlációs, humán okozati vizsgálatokat sürgetnek.

[214] Kelly JR, Borre Y, O'Brien C et al. Transferring the blues: depression-associated gut microbiota induces neurobehavioural changes in the rat. J Psychiatr Res. 2016. Link

Az eset-kontroll vizsgálat 34 major depressziós beteget hasonlított össze 33 illesztett egészséges kontrollal a bélmikrobiótához kapcsolódó neuroimmun és neuroendokrin markerek tekintetében. Plazma citokineket, CRP-t, nyál-kortizolt és lipopoliszacharid-kötő fehérjét mértek ELISA-val annak megítélésére, hogy a mikrobióta közvetíti-e a depresszió hátterében álló neuroimmun-neuroendokrin diszregulációt. A depresszió szignifikáns gyulladásos és HPA-tengely-eltérésekkel társult, ami összhangban van a mikrobióta-vezérelt immunzavarral. Az eredmények alátámasztják a brain-gut-microbiota tengely szerepét a major depresszió patofiziológiájában.

[215] Song SJ, Lauber C, Costello EK et al. Cohabiting family members share microbiota with one another and with their dogs. eLife. 2013. Link

A keresztmetszeti vizsgálat 60 család (gyermekes vagy gyermek nélküli párok, kutyával vagy anélkül) széklet-, orális és bőrmikrobiótáját elemezte az együtt élők közötti mikrobiális csere kvantifikálására. A háztartás tagjai — különösen a párok — szignifikánsan több mikrobiótát osztottak meg egymással, mint különböző háztartásokból származó egyének, erősebb hatással a bőrre, mint a szájüregre vagy a székletre. Kutyatartás szignifikánsan növelte a megosztott bőrmikrobiótát; a kutyatartók a saját kutyájukkal több bőrmikrobiótát osztottak meg, mint mások kutyájával. A gyakori közvetlen érintkezés jelentősen formálja a mikrobiális közösségek összetételét.

[216] Tung J, Barreiro LB, Burns MB et al. Social networks predict gut microbiome composition in wild baboons. eLife. 2015. Link

A vizsgálat shotgun metagenom-elemzéssel tesztelte vad páviánokon, hogy a szociális csoport- és kapcsolati struktúra előrejelzi-e a bélmikrobiom összetételét és génszerkezetét. A kölcsönhatások gyakorisága az étrend, rokonság és közös környezet kontrollálása után is magyarázta a bélmikrobiom-variabilitást, ami közvetlen fizikai érintkezés általi fajátadást valószínűsít. 51 szociálisan strukturált taxonra dúsult ki az anaerob, nem spóraképző életmód. A szociális kölcsönhatások a természetes állatpopulációkban a bélmikrobiom-összetétel egyik fő meghatározói.

[217] Blaser, M. J. Missing Microbes: How the Overuse of Antibiotics Is Fueling Our Modern Plagues. New York: Henry Holt. 2014. Link

Blaser 2014-es 'Missing Microbes: How the Overuse of Antibiotics Is Fueling Our Modern Plagues' (Henry Holt) tudománynépszerűsítő szintézise szerint az antibiotikum-túlhasználat, császármetszés, tápszeres táplálás és nyugati életmód generációkon át fokozatosan csökkentette az emberi mikrobiális diverzitást, hozzájárulva az obesitas, asztma, allergiák, IBD, autizmus és 1-es típusú diabétesz emelkedéséhez. Blaser a saját Helicobacter pylori-munkájára, egér-modell korai antibiotikum-expozíciós bizonyítékaira és epidemiológiai trendekre épít. A könyv népszerűsítette az 'eltűnő mikrobióta hipotézist' és a mikrobiális örökség mint ökológiai vagyon koncepcióját. Széles közéleti, klinikai és szakpolitikai diskurzust formált az antibiotikum-stewardshipről.

[218] Dethlefsen L, Relman DA. Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation. Proc Natl Acad Sci USA. 2011. Link

A longitudinális vizsgálat három egyén distalis bélmikrobiótáját követte 10 hónapig két ciprofloxacin-kúrát átfogva, 1,7 millió 16S rRNS-szekvenciát elemezve 52-56 mintából személyenként. Az egyének közötti variabilitás dominált; az alap-mikrobiom-közösségek hónapokon át stabilak voltak. A ciprofloxacin a kúra megkezdésétől számított 3-4 napon belül drámaian csökkentette a diverzitást és átalakította az összetételt; a regeneráció hiányos és egyénfüggő volt. Az eredmények a bélmikrobióta rezilienciáját és az ismételt fluorokinolon expozíció tartós zavaró hatását jellemzik.

[219] Jernberg C, Löfmark S, Edlund C, Jansson JK. Long-term ecological impacts of antibiotic administration on the human intestinal microbiota. ISME J. 2007. Link

A 2 éves longitudinális vizsgálat négy egészséges, 7 napos klindamicin-kúrán átesett alany és négy kontroll székletmikrobiótáját követte kilenc időpontban. A polifázisos elemzés szerint a baktériumközösség igen szignifikáns zavarai a teljes követési időszak alatt fennmaradtak. A Bacteroides izolátumok klonális diverzitása rep-PCR alapján meredeken csökkent, és igen rezisztens klónok hosszú távon megmaradtak. A Bacteroides közösség T-RFLP fingerprint szerint sosem tért vissza eredeti összetételére. Egyetlen rövid klindamicin-kúra is több éves ökológiai következményekkel jár.

[220] Huang EY, Inoue T, Leone VA et al. Using corticosteroids to reshape the gut microbiota: implications for inflammatory bowel diseases. Inflamm Bowel Dis. 2015. Link

A vizsgálat C57Bl/6, germ-free, Muc2± és Muc2-/- felnőtt hím egerekben 4 hét alatt jellemezte a dexametazon-indukált bélmikrobiota és nyákszabályozó változásokat. A széklet mikrobiótát 16S rRNS T-RFLP-vel és amplikon-szekvenálással profilozták, a bélnyálkahártyán mucin-génexpressziót vizsgáltak. A glükokortikoid expozíció átalakította a mikrobiota összetételét és rontotta a mucinszabályozást, ami a vastagbél-gyulladás súlyosbodásához vezetett. A glükokortikoidok részben mikrobiota-nyák kölcsönhatáson keresztül modulálják a bélhomeosztázist.

[221] Wu H, Esteve E, Tremaroli V et al. Metformin alters the gut microbiome of individuals with treatment-naive type 2 diabetes, contributing to the therapeutic effects of the drug. Nat Med. 2017. Link

A kettős-vak randomizált vizsgálat újonnan diagnosztizált 2-es típusú diabéteszes betegeket randomizált 4 hónapon át placebóra vagy metforminra; a metformin erős hatást gyakorolt a bélmikrobiomra, amit egy placebo-keresztezett alcsoportban is megerősítettek. A metforminkezeltek székletének germ-free egerekbe ültetése javította a glükóztoleranciát. In vitro bélszimulátorban a metformin két különböző phylumba tartozó fajokban befolyásolta a metalloproteineket és fémtranszportereket kódoló útvonalakat. Az adatok okozati bizonyítékot adnak arra, hogy a bélmikrobiota a metformin antidiabetikus hatásának egy részét közvetíti.

[222] Forslund K, Hildebrand F, Nielsen T et al. Disentangling type 2 diabetes and metformin treatment signatures in the human gut microbiota. Nature. 2015. Link

A vizsgálat 784 humán bélmetagenom alapján különítette el a 2-es típusú diabéteszes (T2D) mikrobiom-jelet az antidiabetikus szerek hatásától, és kimutatta, hogy az antidiabetikus gyógyszerelés — különösen a metformin — összemossa a korábbi T2D-diszbiózis adatokat. A szerzők bizonyítékot adnak arra, hogy a mikrobiota rövid szénláncú zsírsav-termelésen keresztül közvetíti a metformin terápiás hatásait, és hogy az ismert tápcsatornai mellékhatások mögött Escherichia-fajok relatív gyarapodása áll. A vizsgálat rámutat: a gyógyszereléses státuszt kontrollálni kell a betegségasszociált mikrobiom-leírásokban.

[223] Guo Y, Crnkovic CM, Won KJ et al. Commensal gut bacteria convert the immunosuppressant tacrolimus to less potent metabolites by microbial metabolism. Drug Metab Dispos. 2019. Link

A vizsgálat azt tesztelte, hogy a gyakori bélbaktériumok metabolizálják-e a takrolimuszt, miután korábbi adatok pozitív összefüggést mutattak a Faecalibacterium prausnitzii székletbeli mennyisége és a vese-transzplantált betegek orális takrolimusz-dózisa között. Az F. prausnitzii két metabolitot termelt (fő: M1), amely hepatikus mikroszómában nem keletkezett. Az M1-et szerkezetileg C-9 keto-redukciós termékként azonosították, amely 15-szörösen kevésbé immunszupresszív, mint a takrolimusz. 22 bélbaktérium szűrése a Clostridiales-fajok jelentős részében extenzív takrolimusz-metabolizmust mutatott. A bélbaktériumok általi gyógyszerinaktiválás magyarázza a takrolimusz-dózis variabilitását.

[224] Lee JR, Muthukumar T, Dadhania D et al. Gut microbiota and tacrolimus dosing in kidney transplantation. PLoS ONE. 2015. Link

A pilot vizsgálat 19 vese-transzplantált felnőttben kötötte össze a transzplantáció első hónapjának bélmikrobiota összetételét a takrolimusz-dózisigénnyel. A legalább 50%-os dózisemelést igénylő (n=5) és a stabil-dózisú (n=14) betegek kezdő dózisa hasonló volt (4,2+/-1,1 vs 3,8+/-0,8 mg/nap), de a hónap végére eltért (9,6+/-2,4 vs 3,3+/-1,5 mg/nap, p<0,001). Az első héten mért széklet Faecalibacterium prausnitzii arány 11,8% volt a dóziseszkalálóknál és 0,8% a stabil csoportban (p=0,002, BH-korrekció). Az F. prausnitzii ígéretes prediktív marker a takrolimusz adagolásban.

[225] Jackson MA, Goodrich JK, Maxan ME et al. Proton pump inhibitors alter the composition of the gut microbiota. Gut. 2016. Link

Az ikervizsgálat 1827 egészséges iker székletének 16S rRNS-elemzésével tesztelte a protonpumpa-gátlók (PPI) használatának összefüggését a bélmikrobiótával, intervenciós kohorszban replikálva. A PPI-használóknál szignifikánsan alacsonyabb volt a kommenzálisok mennyisége és a mikrobiális diverzitás, az orális és felső GI-traktusból származó kommenzálisok arányának szignifikáns emelkedése mellett. Populációszintű kapcsolat áll fenn a PPI-használat és a bélmikrobiota zavar között, ami magyarázza a PPI-hez társuló megnövekedett enteralis fertőzéskockázatot.

[226] Imhann F, Bonder MJ, Vich Vila A et al. Proton pump inhibitors affect the gut microbiota. Gut. 2016. Link

Imhann és munkatársai 2016-os Gut-cikke szerint a protonpumpa-gátló (PPI) szedés szignifikánsan megváltoztatja a humán bélmikrobiótát. Három populációs kohorsz (>1800 fő) 16S rRNS-szekvenálását egyesítve a PPI-szedőknél csökkent diverzitást és a baktériumok 20%-ának konzisztens eltolódását mutatták ki: szájüregi baktériumok (Streptococcaceae, Enterococcaceae), Enterobacteriaceae és Clostridium difficile növekedése, miközben kommenzálisok (Ruminococcaceae, Bifidobacteriaceae) csökkennek. Ezek a változások mechanisztikusan magyarázzák a PPI–CDI, enterális fertőzés, hepatikus encephalopathia és SIBO epidemiológiai asszociációkat. A munka körültekintő PPI-rendelést és deprescribing-et támogat.

[227] Syer SD, Wallace JL, Vong L, McKnight W, Sharkey KA, Blackler RW. Concurrence of endoscopic and symptomatic ulcers with antibiotic treatment of Helicobacter pylori. Dig Dis Sci. 2015. Link

Syer és munkatársai 2015-ös Digestive Diseases and Sciences-cikke az endoszkópos és tüneti fekélyek együttes előfordulását vizsgálta Helicobacter pylori antibiotikus eradikációja során. Eradikációs terápián átesett betegeket követték endoszkópiával és tüneti naplóval, és kimutatták: az endoszkópos fekélyek gyakran együtt járnak új vagy fokozódó felső-GI-tünetekkel (dyspepsia, fájdalom). A szerzők hangsúlyozzák magának az eradikációs sémának (clarithromycin, amoxicillin, PPI) a nyálkahártya-károsító kockázatát, függetlenül a H. pylori-vezérelte gyulladástól. Implikáció: eradikáció utáni tüneti monitorozás és nyálkahártya-protektív kiegészítők megfontolása. A munka a H. pylori-kezelés okozta GI-morbiditás kezelését tájékoztatja.

[228] Lanas A, Chan FKL. Peptic ulcer disease. Lancet. 2017. Link

Lanas és Chan 2017-es Lancet-szeminárja a peptikus fekélybetegséget (PUD) tekinti át: jelenlegi epidemiológiát, patogenezist, diagnózist és kezelést összefoglalva. Hangsúlyozzák a Helicobacter pylori és NSAID-használat domináns szerepét, valamint az alacsony dózisú aszpirin, dohányzás, alkohol és pszichés stressz hozzájárulását. A szeminárium tárgyalja a H. pylori-eradikációs sémákat (növekvő clarithromycin-rezisztenciára figyelve), a vérző fekélyek endoszkópos kezelését, PPI-használatot és prevenciós stratégiákat NSAID/aszpirin szedőknél. Új kérdések: antibiotikum-rezisztencia hatása, idiopátiás fekélyek, újravérzés-rizikóstratifikáció. Kulcs-klinikai referencia PUD-irányelvekhez.

[229] Maier L, Pruteanu M, Kuhn M et al. Extensive impact of non-antibiotic drugs on human gut bacteria. Nature. 2018. Link

A vizsgálat több mint 1000 forgalmazott gyógyszert tesztelt in vitro 40 reprezentatív bélbaktérium-törzs ellen, és kimutatta, hogy a humán célpontú gyógyszerek 24%-a — minden terápiás osztály képviseltetésével — legalább egy törzs növekedését gátolta. Az antipszichotikumok felülreprezentáltak voltak. A gyógyszerek baktériumokra gyakorolt hatása korrelált az ismert antibiotikum-szerű mellékhatásokkal és kohorsz-adatokkal. Az antibiotikum- és gyógyszer-érzékenység fajok között összefüggött, ami közös rezisztencia-mechanizmusra utal. Felvetődik, hogy a nem antibiotikum-jellegű gyógyszerek is hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztenciához.

[230] Baker JM, Al-Nakkash L, Herbst-Kralovetz MM. Estrogen-gut microbiome axis: physiological and clinical implications. Maturitas. 2017. Link

A közlemény áttekinti, hogy a bélmikrobióta béta-glükuronidáz-aktivitása révén szabályozza a keringő ösztrogénszintet, és szerepet játszik az ösztrogén-érzékeny betegségekben. Diszbiózis és csökkent diverzitás esetén a dekonjugáció csökken, és kevesebb aktív ösztrogén kerül a vérbe. A kialakuló ösztrogén-egyensúlyzavar összefügg az elhízással, metabolikus szindrómával, daganatokkal, endometriális hiperpláziával, endometriózissal, PCOS-sel, fertilitási problémákkal, kardiovaszkuláris betegségekkel és kognitív hanyatlással. A bél estrobolóma terápiás célpont lehet posztmenopauzában és reproduktív zavarokban.

[231] Flores R, Shi J, Fuhrman B et al. Fecal microbial determinants of fecal and serum estrogens and estrogen metabolites. BMC Microbiol. 2012. Link

A módszertani vizsgálat TaqMan real-time PCR-tesztet fejlesztett az olasz fehér szarvasgomba (Tuber magnatum) ITS rDNS-szakaszára a fajt talajban detektálni és kvantifikálni; négy különböző olasz régió természetes szarvasgomba-területén validálta. A primer/próba specifitását in silico és 25 gombafaj DNS-én tesztelték. A teszt változatos környezeti feltételek mellett megbízhatóan kimutatta a T. magnatum micéliumát a talajban, így használható indikátorként a természetes termőhelyek értékelésére.

[232] Zuo T, Ng SC. The gut microbiota in the pathogenesis and therapeutics of inflammatory bowel disease. Front Microbiol. 2018. Link

A közlemény áttekinti a gyulladásos bélbetegség (IBD) hátterében álló bélmikrobiális diszbiózist, beleértve az Enterobacteriaceae-csalad expanzióját, és kiterjeszti a jellemzést a baktériumokon túl a mikobiótára, viromára és helmintákra is. Az IBD-ben emelkedik a Caudovirales vírusok és a Basidiomycota, Ascomycota és Candida albicans aránya. A szerzők részletezik az étrend-mikrobióta kölcsönhatásokat IBD-ben és a mikrobióta-modulálás terápiás lehetőségeit. A vizsgálat keretet ad a multi-királyság mikrobiális jeleknek az IBD diagnosztikájába és terápiájába való beépítéséhez.

[233] Sokol H, Leducq V, Aschard H et al. Fungal microbiota dysbiosis in IBD. Gut. 2017. Link

A vizsgálat 235 IBD-beteg és 38 egészséges alany székletének bakteriális és gomba-mikrobiótáját 16S és ITS2 szekvenálással elemezte, a diverzitást és a klinikai paraméterekkel való összefüggést többváltozós lineáris modellekkel értékelte. Az IBD-ben az egészséges kontrollhoz képest jellegzetes bakteriális és gomba-mikrobiota volt jelen. Egyes baktérium- és gombataxonok klinikai paraméterekkel korreláltak, ami megerősíti a mikobióta szerepét az IBD patogenezisében. A diszbiózis-koncepció IBD-ben túlmutat a baktériumokon.

[234] Routy B, Le Chatelier E, Derosa L et al. Gut microbiome influences efficacy of PD-1–based immunotherapy against epithelial tumors. Science. 2018. Link

A transzlációs vizsgálat azt mutatta ki, hogy a PD-1/PD-L1 immun-ellenőrzőpont-gátlókkal (ICI) szembeni primer rezisztencia előrehaladott daganatokban kóros bélmikrobiom-összetételhez köthető, és az antibiotikumok csökkentik az ICI klinikai előnyét. Az ICI-respondereitől származó FMT germ-free vagy antibiotikummal kezelt egerekben helyreállította a PD-1-blokád hatékonyságát; a nem reagálóké nem. A széklet-metagenomika az ICI-választ Akkermansia muciniphila feldúsulással hozta összefüggésbe. Orális A. muciniphila a nem reagálók FMT-je után IL-12-függő CCR9+CXCR3+CD4+ T-sejt-toborzással helyreállította a PD-1 hatékonyságát. A mikrobiom-moduláció adjuváns onkoimmunterápiás célpont.

[235] Gopalakrishnan V, Spencer CN, Nezi L et al. Gut microbiome modulates response to anti–PD-1 immunotherapy in melanoma patients. Science. 2018. Link

A vizsgálat 112 anti-PD-1 terápián részesülő melanómás beteg orális és bélmikrobiomját elemezte. A széklet-mikrobiom-elemzés (n=43; 30 reagáló, 13 nem reagáló) szignifikánsan magasabb alfa-diverzitást (p<0,01) és Ruminococcaceae-arányt (p<0,01) mutatott a reagálóknál. A metagenomika dúsult anabolikus útvonalakat azonosított a reagálók mikrobiótájában. Az immunprofil-elemzés fokozott szisztémás és tumorellenes immunitást igazolt a reagálóknál, amit a respondertől származó székletet kapott germ-free egerekben is megerősítettek. A kedvező bélmikrobiom-mintázat előrejelzi az anti-PD-1 választ melanómában.

[236] Tropini C, Moss EL, Merrill BD et al. Transient osmotic perturbation causes long-term alteration to the gut microbiota. Cell. 2018. Link

Az egérvizsgálat különböző hossz- és időskálán elemezte a bélökoszisztéma rezilienciáját ozmotikus zavarással szemben. Az ozmotikus stressz reprodukálhatóan kiirtott magas abundanciájú taxonokat és felszaporított kevésbé gyakori tagokat humán és egér mikrobiótában. A kvantitatív képalkotás a nyákréteg drasztikus pusztulását mutatta a perturbáció során, majd helyreállást. Az immunrendszer átmeneti citokin-változásokkal és tartós, kommenzálisok elleni IgG-válasszal reagált. A megnövekedett ozmolalitás in vitro is gátolta a kommenzális növekedését, ami a kiesés egyik mechanizmusa. A laxatív-szerű ozmotikus stressz jellegzetesen alakítja át a bélmikrobiótát és a gazdaszervezet immunválaszát.

[237] Smaill FM, Grivell RM. Antibiotic prophylaxis versus no prophylaxis for preventing infection after cesarean section. Cochrane Database Syst Rev. 2014. Link

Az aktualizált Cochrane-áttekintés a profilaktikus antibiotikumok és a profilaxis hiányának összehasonlítását vizsgálta császármetszésnél, amely a poszt-partum anyai fertőzés legfőbb rizikófaktora. A Cochrane Pregnancy and Childbirth Group's Trials Register-ben (2014. július 31-ig) keresett randomizált és kvázi-randomizált vizsgálatokat. A profilaktikus antibiotikum szignifikánsan csökkentette a fertőző morbiditást, köztük az endometritist, sebfertőzést és húgyúti fertőzést. Az adatok a rutin antibiotikum-profilaxist a császármetszés standard ellátásaként támasztják alá.

[238] Dominguez-Bello MG, Costello EK, Contreras M et al. Delivery mode shapes the acquisition and structure of the initial microbiota across multiple body habitats in newborns. Proc Natl Acad Sci USA. 2010. Link

A vizsgálat 10 anya-újszülött párnál (4 hüvelyi, 6 császármetszéses) multiplex 16S rRNS-pyroszekvenálással jellemezte a baktériumközösségeket; az anyák bőr-, szájüregi és hüvelyi mintáit szülés előtt, az újszülött bőrét, szájüregét, garatváladékát és meconiumát 24 órán belül vették le. A szülésmód minden testhelyen erősen formálta az újszülöttkori mikrobiótát: a hüvelyi úton születettek közössége az anyai hüvelyi mikrobiótára hasonlított, míg a császáros újszülötteké az anyai bőrre. Az adatok igazolják a szülésmód alapozó hatását a kezdeti emberi mikrobiom kialakulására.

[239] Stokholm J, Blaser MJ, Thorsen J et al. Maturation of the gut microbiome and risk of asthma in childhood. Nat Commun. 2018. Link

A 690 gyermekből álló kohorszvizsgálat az első életévi bélmikrobióta-összetételt (16S rRNS) az 5 éves kori asztmakockázattal kapcsolta össze. Az éretlen mikrobiális összetételű egyévesek nagyobb asztmakockázattal bírtak, de az összefüggés csak asztmás édesanyák gyermekeinél állt fenn, ami arra utal, hogy az első életévi elégtelen mikrobiális stimuláció aktiválja az örökölt asztma-hajlamot. A megfelelő bélmikrobiom-érés védi a hajlamos gyermekeket. A korai életszakaszi mikrobiota-érés módosítható tényező az asztma megelőzésében.

[240] Vieira-Silva S, Falony G, Belda E et al. Statin therapy is associated with lower prevalence of gut microbiota dysbiosis. Nature. 2020. Link

A vizsgálat a MetaCardis Body Mass Index Spectrum kohorsz (n=888) kvantitatív székletmetagenomját elemezte az elhízással társuló Bacteroides2 (Bact2) enterotípusra, amelyet magas Bacteroides, alacsony Faecalibacterium és alacsony mikrobiális sejtsűrűség jellemez. A statinkezelés kulcs-kovariáns volt a mikrobiom-diverzitásban. A statinszedőket kihagyva a Bact2 prevalenciája a sovány/túlsúlyos egyéneknél 3,90% volt, az elhízottaknál 17,73%. A Bact2-hordozók szisztémás gyulladása meghaladta a BMI alapján várhatót, ami az enterotípust az elhízással és gyulladással kapcsolt diszbiotikus konstellációként azonosítja; a statinok modulálhatják ezt az összefüggést.

[241] Yoo BB, Mazmanian SK. The Enteric Network: Interactions between the Immune and Nervous Systems of the Gut. Immunity. 2017. Link

A közlemény áttekinti, hogy az enterikus idegrendszer (ENS) hogyan fordítja le az étrendből, kórokozókból és mikrobiótából érkező kémiai jeleket olyan neuronális impulzusokká, melyek a bélben és a központi idegrendszer felé propagálnak. Új irodalom szerint az ENS nélkülözhetetlen a mikroba-indukált nyálkahártya-immunválaszokhoz. A szerzők kiemelik az ENS immunsejtekhez és a bélbennéki határfelülethez való közelségét, és új idegtudományi paradigmaként mutatják be ezt a neuro-immun felületet. Az ENS a bél-mikrobióta-immun jelátvitel központi integrátora.

[242] Gérard, P. Gut microbiota and obesity. Cell Mol Life Sci. 2016. Link

A közlemény áttekinti a bélmikrobióta szerepét az elhízásban és a társuló anyagcsere-zavarokban. Germ-free állatkísérletek és mikrobióta-átültetések okozati szerepet bizonyítanak a zsírtömeg-növekedésben és energiakinyerésben, több azonosított mechanizmus mentén. Embereknél az obéz és sovány egyének mikrobiótája összetételben, funkcionális génekben és metabolikus aktivitásban következetesen eltér. A szerzők a mikrobiota-modulálást új terápiás és prevenciós stratégiaként javasolják az elhízásban.

[243] Zimmermann M et al. Mapping human microbiome drug metabolism by gut bacteria and their genes. Nature. 2019. Link

A vizsgálat 76 különböző kládokba tartozó humán bélbaktérium 271 orálisan adható gyógyszer metabolizálási képességét mérte fel, és kimutatta, hogy sok gyógyszert a bélbaktériumok kémiailag módosítanak. Nagy átbocsátóképességű genetikával és tömegspektrometriával szisztematikusan azonosították a gyógyszerek metabolizálásáért felelős mikrobiális géntermékeket. Ezek a mikrobiomban kódolt enzimek az egerek bélbeli és szisztémás gyógyszermetabolizmusát is jelentősen befolyásolják, és a humán bélközösségek gyógyszer-metabolizáló képességét genomi tartalmuk alapján megmagyarázzák. Az adatok oki kapcsolatot teremtenek a mikrobiom-összetétel és a gyógyszerválasz egyéni eltérései között, érdemi következményekkel a terápiára és a gyógyszerfejlesztésre.

[244] Mafra D et al. Dietary components that may influence the disturbed gut microbiota in chronic kidney disease. Nutrients. 2019. Link

A közlemény a krónikus vesebetegségben (CKD) észlelt diszbiózis táplálkozási modulálásának lehetőségeit elemzi, ahol a mikrobiota-egyensúlyzavar bél eredetű urémiás toxinokkal, gyulladással, oxidatív stresszel és kardiovaszkuláris morbi-mortalitással társul. A fehérjék, rostok, probiotikumok, szinbiotikumok és bioaktív komponensek (polifenolok, kurkumin) kulcsfontosságú étrendi modulátorok. A humán CKD-vizsgálatok száma korlátozott. A szerzők célzott táplálkozási intervenciókat sürgetnek a CKD-diszbiózis enyhítésére és a klinikai következmények csökkentésére.

[245] Vandeputte D, Falony G, Vieira-Silva S et al. Stool consistency is strongly associated with gut microbiota richness and composition, enterotypes and bacterial growth rates. Gut. 2016. Link

A vizsgálat 53 egészséges nő széklet-konzisztenciájának (Bristol-skála) és bélmikrobióta-profiljának összefüggését elemezte 16S rDNS Illumina-szekvenálással. A széklet-konzisztencia erősen összefüggött a fő mikrobiom-markerekkel: negatívan korrelált a fajgazdagsággal, pozitívan a Bacteroidetes:Firmicutes-aránnyal, és kapcsolódott az Akkermansia és Methanobrevibacter mennyiségéhez. A mikrobiota növekedési potenciál-elemzés szerint a passzázsidő a növekedési ütemekre szelekciós nyomást gyakorol. A széklet-konzisztencia jelentős confounder a mikrobiom-betegségmarker vizsgálatokban.

[246] Freestone PPE, Sandrini SM, Haigh RD, Lyte M. Microbial endocrinology: how stress influences susceptibility to infection. Trends Microbiol. 2008. Link

A közlemény bevezeti a mikrobiális endokrinológia szakterületét, amely a mikrobiológia és az emlős endokrinológia/neurofiziológia metszéspontjában áll, és bemutatja, hogy a mikroorganizmusok a környezetükben széles körben elterjedt neurohormonokat növekedési és patogén szignálként hasznosítják. A közlemény dokumentálja, hogy a humán stresszhormonokra való érzékenység általános a mikrobavilágban, mechanisztikus keretet adva a stressz-indukált fertőzéses fogékonysági változásokra. A mikrobiális endokrinológia hasznos megközelítés a stressz-fertőzés kölcsönhatások megértésére.

[247] Sandek A, Bauditz J, Swidsinski A et al. Altered intestinal function in patients with chronic heart failure. J Am Coll Cardiol. 2007. Link

Az eset-kontroll vizsgálat 22 krónikus szívelégtelen (CHF) beteg (LVEF 31+/-1%, NYHA 2,3+/-0,1, peak VO2 15,0+/-1,0 ml/kg/perc) és 22 kontroll bélmorfológiáját és -funkcióját hasonlította össze. A CHF-betegeknél szignifikánsan vastagabb volt a bélfal (terminális ileum 1,48+/-0,16 vs 1,04+/-0,08 mm; descendens 2,59+/-0,18 vs 1,43+/-0,13 mm; szigmoid 2,97+/-0,27 vs 1,64+/-0,14 mm; mind p<0,01), nőtt a vékony- és vastagbél permeabilitása, és módosult a nyálkahártya bakteriális biofilmje. Az eredmények alátámasztják a bélbarrier-zavar és a bakteriális transzlokáció szerepét a CHF gyulladásos hátterében.

[248] Pimentel M, Saad RJ, Long MD, Rao SSC. ACG Clinical Guideline: Small Intestinal Bacterial Overgrowth. Am J Gastroenterol. 2020. Link

A klinikai irányelv a vékonybél-bakteriális túlszaporodás (SIBO) — vagyis a tüneteket okozó túlzott vékonybél-bakteriális koncentráció — diagnosztikáját és kezelését tekinti át. Az evidencia-alapú ajánlások a GRADE-folyamattal készültek; ahol a formális minősítés nem volt lehetséges, szakértői konszenzussal egészítették ki. Az irányelv meghatározza az optimális diagnosztikus módszereket (kilégzési teszt, vékonybél-aspirátum-tenyésztés) és áttekinti az antibiotikus és adjuváns kezelési lehetőségeket. Gyakorlati keretet ad a klinikai döntéshozatalhoz feltételezett SIBO esetén.

[249] Atarashi K, Suda W, Luo C et al. Ectopic colonization of oral bacteria in the intestine drives TH1 cell induction and inflammation. Science. 2017. Link

A gnotobiotikus vizsgálat kimutatta, hogy a nyálban élő Klebsiella-törzsek a bélbe települve erőteljes Th1-indukálók. Az antibiotikum-rezisztens Klebsiella-törzsek diszbiotikus bélmikrobiota mellett kolonizálnak, és genetikailag fogékony gazdaszervezetben súlyos bélgyulladást váltanak ki. Az adatok igazolják, hogy a szájüreg potenciális bélpatobionták tárolóhelye, amelyek ektópiás bélbeli kolonizációval például IBD-t súlyosbíthatnak.

[250] Hajishengallis G, Lamont RJ. Dancing with the stars: how choreographed bacterial interactions dictate nososymbiocity and give rise to keystone pathogens, accessory pathogens, and pathobionts. Trends Microbiol. 2016. Link

A közlemény bevezeti a nososzimbiocitás (nososymbiocity) fogalmát, vagyis a polimikrobiális kommenzális közösségek által a nyálkahártya-felszínek homeosztázisának felborításával előidézett betegségeket. A szerzők leírják a kommenzális-patogén spektrum funkcionális kategóriáit: az accessory patogének elősegítik a patogének kolonizációját; a keystone patogének (alpha-bugok) alacsony abundancia mellett is meghatározóak; a patobionták kihasználják a felborult homeosztázist. A koncepció keretet ad a polimikrobiális szinergiák megértésére krónikus gyulladásos nyálkahártya-betegségekben.

[251] Dewhirst FE, Chen T, Izard J et al. The human oral microbiome. J Bacteriol. 2010. Link

A vizsgálat létrehozta a Human Oral Microbiome Database-t (HOMD, www.homd.org), a szájüregi mikrobióta kurátorált, filogenezis-alapú 16S rRNS-adatbázisát. A HOMD 619 orális taxont katalogizál 13 phylumban, köztük Actinobacteria, Bacteroidetes, Firmicutes, Fusobacteria, Proteobacteria, Spirochaetes, SR1, Synergistetes, Tenericutes és TM7. Az erőforrás lehetővé teszi a korábban csak klónszámmal vagy GenBank-azonosítóval hivatkozott taxonok rendszertani azonosítását, és támogatja a reprodukálható orális mikrobiom-kutatást.

[252] Lundberg JO, Weitzberg E, Gladwin MT. The nitrate–nitrite–nitric oxide pathway in physiology and therapeutics. Nat Rev Drug Discov. 2008. Link

A közlemény a nitrát-nitrit-nitrogén-monoxid (NO) útvonalat mint az L-arginin-NO-szintáz alternatív, főként hipoxiás állapotokban jelentős NO-forrást mutatja be. A korábban inertnek tartott szervetlen nitrát és nitrit in vivo NO-vá redukálódik, és szerepet játszik a vazodilatációban, mitokondriális szignalizációban és sejtvédelemben. A nitrát és nitrit terápiás potenciálját szívinfarktus, stroke, szisztémás és pulmonális hipertónia, valamint gyomorfekély vonatkozásában tárgyalják. Az étrendi nitrát új keretben mint kardioprotektív és metabolikus szabályozó értelmezhető.

[253] Kapil V, Haydar SM, Pearl V, Lundberg JO, Weitzberg E, Ahluwalia A. Physiological role for nitrate-reducing oral bacteria in blood pressure control. Free Radic Biol Med. 2013. Link

A randomizált keresztezett vizsgálat 19 egészséges önkéntesnél tesztelte, hogy a klórhexidines szájvíz okozta orális nitrát-redukáló baktérium-szuppresszió befolyásolja-e a szisztémás nitrit-szintet és a vérnyomást. Egy hetes kontroll és egy hetes klórhexidin-kezelés alatt rendelői, otthoni és 24 órás vérnyomást mértek. A szájvízhasználat csökkentette az orális nitrát-redukáló flórát, mérsékelte a szisztémás nitritet és szignifikánsan emelte a vérnyomást. A szájüregi mikrobiota az enterosaliváris nitrát-nitrit-NO útvonalon keresztül aktívan szabályozza a szisztémás vérnyomást.

[254] Hajishengallis, G. Periodontitis: from microbial immune subversion to systemic inflammation. Nat Rev Immunol. 2015. Link

A közlemény áttekinti, hogyan vezet a diszbiotikus szájüregi mikrobiális közösség parodontitiszhez és gyulladásos kórképekhez helyi és távoli szöveteken egyaránt. A szerzők részletesen leírják azokat a mikrobiális immunelkerülő mechanizmusokat, melyek a homeosztázist betegségbe billentik. A parodontitisz diszbiotikus gyulladásos betegség szisztémás következményekkel, köztük kardiovaszkuláris és más krónikus betegségekkel. A parodontális kezelés szisztémás egészségelőnyökkel járó stratégia lehet.

[255] Tonetti MS, Van Dyke TE, and working group 1 of the joint EFP/AAP workshop. Periodontitis and atherosclerotic cardiovascular disease: consensus report of the Joint EFP/AAP Workshop. J Clin Periodontol. 2013. Link

A konszenzus-közlemény a parodontitisz és az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegség (ACVD) összefüggését értékeli a biológiai plauzibilitás, epidemiológia és intervenciós vizsgálatok alapján. A parodontitisz baktériumok véráramba jutását teszi lehetővé, ami szisztémás gyulladást aktivál és előmozdítja az atheroma kialakulását, érését és súlyosbodását. Az eredmények alátámasztják, hogy a parodontitisz az ACVD módosítható rizikófaktora, és javasolják a parodontális szűrés integrálását a kardiovaszkuláris prevencióba.

[256] Stein MM, Hrusch CL, Gozdz J et al. Innate immunity and asthma risk in Amish and Hutterite farm children. N Engl J Med. 2016. Link

Az Amish-Hutterita összehasonlító vizsgálat két kulturálisan hasonló, gazdálkodási gyakorlatban eltérő amerikai közösség 60 gyermekét hasonlította össze (Amish: hagyományos gazdálkodás; Hutterita: ipari farm). Az asztma- és allergiás szenzibilizációs prevalencia 4-szer, illetve 6-szor alacsonyabb volt az Amish gyermekeknél. A medián endotoxin-szint az Amish-házak porában 6,8-szor magasabb volt a Hutterita lakásokénál. Egérmodellben az Amish-pormintából készített kivonat gátolta az allergiás légúti gyulladást. A hagyományos farmi mikrobiális expozíciók védő immunprogramozáshoz vezetnek az asztma ellen.

[257] Rook, G. A. Regulation of the immune system by biodiversity from the natural environment. Proc Natl Acad Sci USA. 2013. Link

A közlemény áttekinti azokat az adatokat, melyek szerint a természetközelség alacsonyabb halálozással, kisebb kardiovaszkuláris és pszichiátriai morbiditással társul. A szerzők kiemelik, hogy a magas jövedelmű országokban növekvő krónikus betegségek a romló immunregulációhoz és tartós alacsony szintű gyulladáshoz kötődnek, részben az evolúciósan együtt fejlődött Old Friends mikroorganizmusoktól való elszakadás következtében. A hipotézis szerint a biodiverzitásban gazdag környezet immunregulációs tréninget biztosít a krónikus gyulladásos betegségek ellen. A zöldterület-expozíció ezért nem pusztán pszichológiai, hanem immunológiai beavatkozás is.

[258] Strachan, D. P. Hay fever, hygiene, and household size. BMJ. 1989. Link

Strachan 1989-es BMJ-cikke vezette be a higiéniai hipotézist. A több mint 17 000 brit gyermeket követő National Child Development Study adataiból megfigyelte, hogy a szénanátha és ekcéma prevalenciája csökken a nagyobb testvérek számával és a háztartás méretével. Javaslata: a korai gyermekkori, idősebb testvérek által közvetített, kevésbé higiénikus érintkezéssel terjedő fertőzések védenek az allergiás betegség kialakulása ellen. A cikk megalapozta az allergia és autoimmunitás immunológiai 'régi barátok' és mikrobiális-diverzitás hipotéziseit. A modern környezeti és immunológiai epidemiológia egyik legbefolyásosabb dolgozata.

[259] Lynch SV, Wood RA, Boushey H et al. Effects of early-life exposure to allergens and bacteria on recurrent wheeze and atopy in urban children. J Allergy Clin Immunol. 2014. Link

Az Urban Environment and Childhood Asthma születési kohorsz (n=560) magas asztma-kockázatú belvárosi csecsemőknél vizsgálta a visszatérő ziháláshoz társuló környezeti tényezőket Baltimore-ban, Bostonban, New Yorkban és St Louis-ban; ágyazott eset-kontroll vizsgálat (n=104) elemezte az első életévi lakáspor baktérium-tartalmát. A 3 év alatti kumulatív allergén-expozíció allergiás szenzibilizációval, az pedig 3 éves kori visszatérő ziháláshoz társult. Az allergén-expozíció időzítése és a pormikrobiom-összetétel módosítható tényezők a gyermekkori asztma kialakulásában.

[260] Nakatsuji T, Chen TH, Narala S et al. Antimicrobials from human skin commensal bacteria protect against Staphylococcus aureus and are deficient in atopic dermatitis. Sci Transl Med. 2017. Link

A szűrővizsgálat azt tesztelte, hogy a humán bőrkommenzális baktériumok közreműködnek-e a Staphylococcus aureus elleni védekezésben atópiás dermatitiszben (AD). Az anti-S. aureus aktivitású koaguláznegatív Staphylococcus (CoNS) törzsek gyakoriak voltak az egészséges donorokon, de ritkák AD-betegeken, és fordítottan korreláltak az S. aureus kolonizációval. Az aktivitást a Staphylococcus epidermidis és S. hominis korábban ismeretlen antimikrobiális peptidjei adták, törzs-specifikusan és a humán LL-37-tel szinergizálva. Egerekre alkalmazva ezek a CoNS-törzsek in vivo védelmet biztosítottak. Mikrobiota-alapú terápia jelölhető meg AD-ben.

[261] Grice EA, Segre JA. The skin microbiome. Nat Rev Microbiol. 2011. Link

A közlemény az emberi bőrmikrobiom diverzitását és változékonyságát tekinti át a testtájak, a gazdaszervezet és a környezet függvényében. A bőr veleszületett és adaptív immunválaszai modulálják a bőrmikrobiótát, amely viszont oktatja az immunrendszert. Molekuláris módszerek igen sokszínű és dinamikus bőrbaktérium-közösségeket tárnak fel. A bőrmikrobiom megértése elengedhetetlen a pro- és antimikrobiális dermatológiai stratégiák fejlesztéséhez. A bőrmikrobiom egyszerre célpont és effektor a bőrbetegségek kezelésében.

[262] Dominguez-Bello MG, De Jesus-Laboy KM, Shen N et al. Partial restoration of the microbiota of cesarean-born infants via vaginal microbial transfer. Nat Med. 2016. Link

A pilot vizsgálat császármetszéssel született újszülötteket születéskor anyai hüvelyi váladéknak tett ki a hüvelyi úton átadott mikrobiota részleges helyreállítása érdekében. Az első 30 napban az exponált császáros újszülöttek bél-, szájüregi és bőrbaktérium-közösségében dúsultak a hüvelyi eredetű baktériumok — melyek a nem exponált császáros újszülöttekben alulreprezentáltak —, és a szájüregi és bőrminták erősebben hasonlítottak a hüvelyi úton születettekére, mint az anális minták. A hosszú távú egészségügyi következmények egyelőre nem ismertek, de a hüvelyi szeedelés kivitelezhetősége igazolt.

[263] EMA/HMA. Faecal Microbiota Transplantation – EU-IN Horizon Scanning Report. EMA/204935/2022/Rev. 1 (updated May 2025). 2022. Link

A 2022-es (2025 májusi frissítéssel) EMA/HMA 'Faecal Microbiota Transplantation – EU-IN Horizon Scanning Report' (EMA/204935/2022/Rev. 1) hivatalos European Medicines Agency horizont-elemzés az FMT-szabályozásról. Feltérképezi a heterogén EU-szabályozási tájat (szövet-, gyógyszer-, vér-komponens vagy hibrid keret tagországonként), áttekinti az indikáció szerinti klinikai bizonyítékot (CDI, IBD, hepatikus encephalopathia, MDRO-dekolonizáció), és harmonizációs prioritásokat azonosít. A jelentés tájékoztatja a 2024/1938 EU SoHO-rendelet tárgyalását, és koordinált megközelítést javasol a donorszűrésre, székletbank-licencre, nyomonkövethetőségre, farmakovigilanciára és klinikai vizsgálati regiszterekre.

[264] von Mutius E, Vercelli D. Farm living: effects on childhood asthma and allergy. Nat Rev Immunol. 2010. Link

A közlemény áttekinti azokat a konzisztens epidemiológiai adatokat, melyek szerint a hagyományos gazdasági környezetben felnövő gyermekek védettek az asztmától, szénanáthától és allergiás szenzibilizációtól. A korai életszakaszi kontaktus haszonállatokkal és takarmányukkal, valamint a feldolgozatlan tehéntej fogyasztása a leghatékonyabb védőfaktorok. Mechanisztikus vizsgálatok szerint az intenzív mikrobiális expozíció — beleértve a prenatális vagy közvetlenül szülés utáni xenogén jelzéseket — aktiválja és modulálja a veleszületett és adaptív immunválaszt. A farmi mikrobiális expozíció allergia-prevenciós stratégia alapja lehet.

[265] Azad MB, Konya T, Maughan H et al. Infant gut microbiota and the hygiene hypothesis of allergic disease: impact of household pets and siblings. CMAJ. 2013. Link

Azad és munkatársai 2013-as CMAJ-cikke a csecsemő bélmikrobiótáját és az allergiás betegségek higiéniai hipotézisét vizsgálja, háziállatok és testvérek szempontjából. A kanadai CHILD-kohorsz 24 egészséges, 4 hónapos csecsemőjének székletmintáit 16S rRNS-szekvenálással elemezve a szerzők azt találják: a háztartási háziállat-expozíció — különösen kutyák — és az idősebb testvérek nagyobb bakteriális gazdagsággal és diverzitással járnak. Specifikus Peptostreptococcaceae-emelkedés és Bifidobacteriaceae-csökkenés volt megfigyelhető. Az eredmények mikrobióta-közvetített mechanisztikus alapot adnak a Strachan-féle higiéniai hipotézisnek, és tájékoztatták a későbbi 'farm és háziállat' allergia-védelmi vizsgálatokat.

[266] Flies EJ, Skelly C, Negi SS et al. Biodiverse green spaces: a prescription for global urban health. Front Ecol Environ. 2017. Link

Flies és munkatársai 2017-es Frontiers in Ecology and the Environment-perspektívája szerint a biodiverz zöldterületek a globális városi egészség közegészségügyi 'receptje'. Szintetizálnak bizonyítékokat: a városi, biodiverz növényzet-expozíció támogatja az immuntanulást, mentális egészséget, kardiometabolikus kimeneteleket és a bőr-/bél-/légúti mikrobiom-diverzitást. Mechanizmusok: közvetlen mikrobiális átvitel talajból és növényekből, stressz-csökkentés, fizikai aktivitás, jobb levegőminőség. A szerzők alacsony költségű, nagy haszonpotenciálú közegészségügyi beavatkozásként sürgetik a biodiverz zöldterület-tervezés szakpolitikai integrációját. Hatást gyakorolt a 'one-health' és 'biodiverzitás-mikrobiom-egészség' kutatási menetrendre.

[267] Pittet D, Hugonnet S, Harbarth S et al. Effectiveness of a hospital-wide programme to improve compliance with hand hygiene. Lancet. 2000. Link

Pittet és munkatársai 2000-es Lancet-tanulmánya mérföldkő előtt-után intervenciós vizsgálat a Genfi Egyetemi Kórház teljes intézményi kéz-higiéniai programjáról. Öt év alatt a program — alkoholos kézfertőtlenítő a betegnél, oktatás és visszacsatolás — a megfelelőséget 48%-ról 66%-ra emelte, megfelezte a metallin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) átvitelét, és 40%-kal csökkentette a kórházi fertőzéseket. A vizsgálat alkoholos kézfertőtlenítőt tett az egészségügyi fertőzés-megelőzés sarokkövévé, formálta a WHO Clean Care is Safer Care kampányát. A kéz-higiéniai implementáció legtöbbet idézett bizonyíték-forrása.

[268] FDA. Safety and Effectiveness of Consumer Antiseptics; Topical Antimicrobial Drug Products for Over-the-Counter Human Use. Final Rule. 2016. (IXI-7). 2016. Link

A 2016-os FDA Final Rule ('Safety and Effectiveness of Consumer Antiseptics; Topical Antimicrobial Drug Products for Over-the-Counter Human Use') 19 hatóanyagot — köztük a triklozánt és triklokarbánt — kitiltott a fogyasztói antiszeptikus mosakodószerekből, mert a gyártók nem tudták bizonyítani, hogy hosszú távú napi használatra biztonságosak és hatékonyabbak a sima szappannál és víznél a betegség megelőzésében. A szabály endokrin-zavar, antimikrobiális rezisztencia és ökotoxicitási aggályokra hivatkozott. A gyártóknak el kellett távolítaniuk ezeket az összetevőket. A szabály átformálta a háztartási antimikrobiális termékpiacot, és kulcsreferencia a környezeti mikrobiom- és antimikrobiális-stewardship-szakpolitikában.

[269] Polańska K, Jurewicz J, Hanke W. Exposure to environmental and lifestyle factors and attention-deficit/hyperactivity disorder in children – a review of epidemiological studies. Int J Occup Med Environ Health. 2012. Link

A közlemény 2000 óta megjelent humán vizsgálatok alapján összegzi a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) és a prenatális/posztnatális környezeti toxikus és életmódi expozíciók közötti összefüggéseket. Az áttekintett expozíciók közé tartoznak a ftalátok, bisphenol A, dohányfüst, policiklusos aromás szénhidrogének, polifluoralkil-vegyületek és az alkohol. Több expozíció konzekvensen társul ADHD-hez vagy ADHD-jellegű tünetekhez, genetikai és táplálkozási/pszichoszociális tényezők modulációjával. Az adatok az ADHD-kockázat multifaktoriális környezeti hátterét támasztják alá.

[270] Hesselmar B, Hicke-Roberts A, Wennergren G. Allergy in children in hand versus machine dishwashing. Pediatrics. 2015. Link

A svéd kérdőíves vizsgálat 1029, 7-8 éves gyermeknél tesztelte, hogy a mikrobiális expozíciót növelő életmódi tényezők csökkentik-e az allergia prevalenciát a higiénia-hipotézis szerint. A kézi mosogatás szignifikánsan kisebb allergiás-betegség-kockázattal társult a gépi mosogatáshoz képest (többváltozós OR 0,57; 95% CI 0,37-0,85). A védő hatás kiterjedt a fermentált vagy farm-eredetű élelmiszer fogyasztására is. A mikrobiális expozíciót növelő háztartási szokások csökkentik a gyermekkori allergiás betegségek kockázatát.

[271] Reyniers, J. A. Germ-free life and its bearing on the aetiology of mental disease. J Ment Sci. 1959. Link

Reyniers 1959-es Journal of Mental Science-cikke a csíramentes (gnotobiotikus) állatmodell mint a mentális betegség etiológiáját vizsgáló eszköz korai, spekulatív bemutatása. Reyniers, a LOBUND-intézet gnotobiológiai úttörője, javaslata: a csíramentes élet tisztázhatja, hogy a bél és más felszínek mikrobiális kolonizációja hozzájárul-e a mentális betegséghez humorális, immunológiai vagy idegi útvonalakon. Bár főként módszertani és koncepcionális, a cikk ma a modern mikrobióta-bél-agy tengely figyelemreméltóan korai megelőlegezésének számít. Gyakran idézett történeti előfutára a kortárs pszichobiotikum- és neuroimmunológiai kutatásnak.

[272] Mazmanian SK, Liu CH, Tzianabos AO, Kasper DL. An immunomodulatory molecule of symbiotic bacteria directs maturation of the host immune system. Cell. 2005. Link

A kommentár leírja a mitokondriális intermembrán-térben (IMS) működő, Mia40-ből és Erv1-ből álló diszulfid-relé rendszert, amely segíti az IMS-fehérjék importját és oxidatív feltekeredését. Az oxidált Mia40 az újonnan importált fehérjéket vegyes diszulfid-hidakon keresztül csapdába ejti, majd izomerizáció révén a szubsztrát az IMS-ben feltekeredik. A redukálódott Mia40-et a FAD-függő szulfhidril-oxidáz Erv1 oxidálja vissza. A munka tisztázza a Mia40 molekuláris funkcióját, és a Mia40-et az első fiziológiai Erv1-szubsztrátként azonosítja.

[273] Callewaert C, De Maeseneire E, Kerckhof FM, Verliefde A, Van de Wiele T, Boon N. Microbial odor profile of polyester and cotton clothes after a fitness session. Appl Environ Microbiol. 2014. Link

A vizsgálat a pamut és szintetikus ruhaszövetek mikrobiális növekedését és szagfejlődését hasonlította össze. 26 egészséges egyéntől gyűjtöttek pólókat intenzív kerékpáros edzés után, 28 órán át inkubálva. A képzett szag-panel szignifikáns különbséget mutatott ki a poliészter és pamut között: a poliészter póló öt szag-jellemző mentén szignifikánsan kellemetlenebbnek és intenzívebbnek bizonyult, mint a pamut. A ruhaszövet-összetétel meghatározza a mikrobiális növekedést és a testszag kialakulását, ami fontos a sportruházat választásánál.

[274] Katz PO, Gerson LB, Vela MF. Guidelines for the diagnosis and management of gastroesophageal reflux disease. Am J Gastroenterol. 2013. Link

Katz, Gerson és Vela 2013-as American Journal of Gastroenterology-ban közölt klinikai gyakorlati irányelvei a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) diagnózisára és kezelésére bizonyíték-osztályozott ajánlásokat adnak az American College of Gastroenterology számára. Tárgyalják a tünet-alapú diagnózist, az empirikus PPI-próba szerepét, endoszkópia és ambuláns pH-monitorozás indikációit, gyógyszeres kezelést (PPI, H2-blokkoló), sebészi és endoszkópos anti-reflux terápiát, refrakter és extraoesophagealis tünetek kezelését. Az irányelv hangsúlyozza a fokozatos ellátást, lehetőség szerinti PPI-deprescribingot, és a hosszú távú savcsökkentés haszon-kockázat mérlegelését. Kulcsreferencia a GERD-kezelésben.

[275] Lax S, Smith DP, Hampton-Marcell J et al. Longitudinal analysis of microbial interaction between humans and the indoor environment. Science. 2014. Link

A hat hetes vizsgálat hét család és otthonuk (három költözött) mikrobiális közösségeit követte, és kimutatta, hogy a házak mikrobiotája jelentősen eltér, és nagyrészt emberi forrásból származik. Az egyes otthonok mikrobiotája családra jellemző volt. A hálózati elemzés szerint az ember az elsődleges baktérium-vektor, és bayes-módszerrel az egyéneket szignifikánsan az otthonukhoz lehetett kötni. Konyhai munkalapról nyert potenciális patogén genom-vázlatok a lakók kezéről származó mintákkal egyeztek. A beépített környezet az emberi mikrobiom kiterjesztett tere.

[276] Gilbert JA, Stephens B. Microbiology of the built environment. Nat Rev Microbiol. 2018. Link

A közlemény áttekinti a beépített környezeti mikrobiológia területét, az otthonok, munkahelyek, iskolák és járművek mikrobiális ökológiáját, adaptációját és evolúcióját. A mikroorganizmusok megtalálhatók a levegőben, a felületeken és az építőanyagokban, elsősorban emberek, állatok és kültéri források révén kerülnek be. A beépített környezeti mikrobiális közösségek és metabolitjaik egyaránt okozhatnak és súlyosbíthatnak, illetve enyhíthetnek emberi betegségeket. Az eredmények befolyásolják az építőanyag-választást, és a beépített környezetet az emberi mikrobiális expozíció és egészség módosítható tényezőjeként azonosítják.

[277] Vangay P, Johnson AJ, Ward TL et al. US immigration westernizes the human gut microbiome. Cell. 2018. Link

A vizsgálat 514 Hmong és Karen első- és második generációs amerikai bevándorlótól, 19 Karen alanytól a bevándorlás előtt és után, valamint 36 USA-ban született európai-amerikaitól gyűjtött székletet, étrendi naplót és antropometriát. 16S és shotgun metagenom-szekvenálás szerint az USA-ba költözés azonnali bélmikrobiom-diverzitás- és funkcióvesztéssel jár, és az USA-asszociált törzsek és funkciók kiszorítják a natívokat. A hatás az USA-tartózkodás idejével és az elhízással erősödött, és generációk között halmozódott. A bevándorlás mérhető mikrobiális nyugatiasodást eredményez.

[278] Bikle, D. D. Vitamin D metabolism, mechanism of action, and clinical applications. Chem Biol. 2014. Link

A közlemény leírja a D-vitamin szintézisét, anyagcseréjét és jelátvitelét. A D3-vitamin a bőrben 7-dehidrokoleszterolból UVB hatására, a D2-vitamin a növényi ergoszterolból szintetizálódik; mindkettő 25-hidroxivitamin D-vé (25OHD, CYP2R1), majd 1,25-dihidroxivitamin D-vé (1,25(OH)2D, CYP27B1) alakul, lebontásukat a CYP24A1 végzi. Az 1,25(OH)2D D-vitamin-receptoron keresztül VDRE-helyeken hat, sejt-specifikus módon több száz gén kifejeződését szabályozva. Az adatok keretet adnak a D-vitamin pleiotróp hatásainak.

[279] Cantorna MT, Snyder L, Lin YD, Yang L. Vitamin D and 1,25(OH)2D regulation of T cells. Nutrients. 2015. Link

A közlemény új primer adatokkal együtt áttekinti a D-vitamin közvetlen és közvetett T-sejt-szabályozó hatásait, beleértve a humán invariáns NKT (iNKT) sejteket. In vivo az 1,25(OH)2D gátolja a T-sejt-proliferációt, az IFN-gamma és IL-17 termelést, és IL-4-et indukál; a hatás NKT-sejtek, IL-10, IL-10R és IL-4 jelenlétét igényli. Egér és humán T-sejtekben az 1,25(OH)2D gátolja az IL-17 és IFN-gamma termelést, regulatorikus T-sejteket és IL-4-et indukál, és az iNKT-sejtekben IL-4-et termeltet. Az adatok részletezik a D-vitamin T-sejt-közvetített immunmoduláló szerepét.

[280] Bosman ES, Albert AY, Lui H, Vallance BA, Jacobson K. Skin Exposure to Narrow Band Ultraviolet (UVB) Light Modulates the Human Intestinal Microbiome. Front Microbiol. 2019. Link

A klinikai pilot vizsgálat 21 egészséges nő bevonásával tesztelte, hogy a keskeny sávú UVB (NB-UVB) bőrexpozíció a D-vitamin-státusszal együtt modulálja-e a humán bélmikrobiomot. A résztvevőket a megelőző téli D-vitamin-pótlás (VDS+ vs VDS-) szerint rétegezték. Az NB-UVB megemelte a szérum 25OHD-szintet és módosította a bélmikrobiota összetételét, a hatást a kiindulási D-vitamin-státusz befolyásolta. Az adatok előzetes humán bizonyítékot adnak egy bőr-bél tengelyre, melyben az UVB-indukált D-vitamin-szintézis hatással van a bélmikrobiotára.

[281] Akimbekov NS, Digel I, Sherelkhan DK, Lutfor AB, Razzaque MS. Vitamin D and the Host-Gut Microbiome: A Brief Overview. Acta Histochem Cytochem. 2020. Link

A közlemény áttekinti a D-vitamin és a D-vitamin-receptor (VDR) szerepét a bélbarrier-integritás, a nyálkahártya-immunitás és a bélmikrobiom-összetétel szabályozásában. A D-vitamin modulálja a bélmikrobiom funkcióját, ellenőrzi az antimikrobiális peptidek kifejeződését, és védi a bélnyálkahártya hámbarrier-jét. A D-vitamin a bélhomeosztázis szabályozója, és releváns a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a bélgyulladás szempontjából. A D-vitamin-státusz módosítható tényező az IBD megelőzésében és adjuváns terápiájában.

[282] Voigt RM, Forsyth CB, Green SJ et al. Circadian disorganization alters intestinal microbiota. PLoS One. 2014. Link

Az egérvizsgálat azt tesztelte, hogy a krónikus cirkadián zavar megváltoztatja-e a bélmikrobiomot, és hogyan módosítja ezt az étrend. Hím C57BL/6J egerek heti fáziseltolódásokat kaptak standard tápon vagy magas zsír-magas cukor (HFHS) étrenden. A standard táp mellett a fáziseltolás önmagában nem változtatta meg a mikrobiótát, a HFHS-étrenddel kombinálva azonban szignifikánsan átalakította. Az étrend és a cirkadián zavar együttesen okoz diszbiózist, mechanisztikus alapot adva a műszakos munkához, jet laghoz és szociális jet laghoz társuló betegségekhez.

[283] Weller, R. B. Sunlight and health: vitamin D and beyond. Curr Derm Rep. 2016. Link

Weller 2016-os Current Dermatology Reports áttekintése ('Sunlight and health: vitamin D and beyond') szintetizálja a bizonyítékot, hogy a napfény-expozíciónak a kután D-vitamin-szintézisen túl is van egészségügyi haszna. Kiemeli a bőr UV-A-hatására felszabaduló nitrogén-monoxidot, amely csökkenti a vérnyomást és kardiovaszkuláris halálozást, valamint az immunmoduláló és cirkadián hatásokat. Érvelése: a kizárólag bőrrák-kockázatra fókuszáló napsugárzás-kerülési ajánlások hiányosak lehetnek, hiszen az alacsony napfény-expozíció összhalálozással jár. Az áttekintés kiegyensúlyozott közegészségügyi kommunikációt sürget, és gyakran idézett a dermatológiai, D-vitamin- és életmód-orvoslási irodalomban.

[284] Patra V, Byrne SN, Wolf P. The skin microbiome: is it affected by UV-induced immune suppression? Front Microbiol. 2016. 2016. Link

A közlemény az UV-sugárzás (UV-R) bőr-immunfunkcióra gyakorolt hatásait tekinti át. Az UV-R antimikrobiális peptidek termelődését indítja el, befolyásolja a veleszületett immunitást és gátolja az adaptív celluláris immunválaszt. A bőr UV által közvetített immunmodulációja kedvező lehet (pl. gyulladáscsökkentés), de hozzájárul a bőrkarcinogenezishez és a herpes simplex és más fertőzések reaktivációjához. Az UV-R kettős szerepet játszik a bőr immunitás- és homeosztázis-szabályozásában, érdemi következményekkel a fotoprotekcióra és a foto-immunterápiára.

[285] Koller MF, Toufektsian L, Sun F et al. Vitamin D and the gut microbiome: a systematic review of in vivo studies. Eur J Nutr. 2022. Link

Koller és munkatársai 2022-es European Journal of Nutrition szisztematikus áttekintése a D-vitamin és a bélmikrobiom in vivo vizsgálatait elemzi. 16 állat- és humán-tanulmányt összevonva a szerzők azt találják: a D-vitamin-státusz és -szupplementáció modulálja a bélmikrobiom összetételét, konzisztens Bifidobacterium- és Akkermansia muciniphila-emelkedéssel és proinflammatórikus Proteobacteria-csökkenéssel. Mechanisztikus tanulmányok a D-vitamin-receptor-jelátvitelt a bélepithelialis barrier és Paneth-sejt antimikrobiális védelemmel kapcsolják össze. Az áttekintés kiemeli a dozírozás és kimenetel-mérők heterogenitását, és standardizált RCT-dizájnokat javasol IBD, metabolikus és immunbetegségek klinikai vonzatainak tisztázására.

[286] Flies EJ, Skelly C, Negi SS et al. Biodiverse green spaces: a prescription for global urban health. Front Ecol Environ. 2017. Link

Ez a tétel a ref-266 alatt szereplő Flies et al. 2017 ('Biodiverse green spaces: a prescription for global urban health') azonos cikke, eltérő DOI-variánssal indexelve. A cikk szerint a városi biodiverzitás támogatja az immuntanulást, mentális egészséget, kardiometabolikus kimeneteleket és mikrobiom-diverzitást — mechanizmusok: talaj/növényi mikrobiális átvitel, stressz-csökkentés, mozgás, jobb levegőminőség. A szerzők szakpolitikai integrációt sürgetnek, mint nagy haszonú, alacsony költségű közegészségügyi beavatkozást. Részletes összefoglaló: lásd ref-266; a duplikált hivatkozás a fejezetenkénti párhuzamos használatot tükrözi.

[287] Li Q, Morimoto K, Nakadai A et al. Forest bathing enhances human natural killer activity and expression of anti-cancer proteins. Int J Immunopathol Pharmacol. 2007. Link

A vizsgálat 12 egészséges, 37-55 éves, tokiói férfi alanynál vizsgálta egy háromnapos erdei fürdőzés hatását a természetes ölősejt (NK) aktivitásra. Az alanyok három különböző erdei területen sétáltak két éjszakás kirándulás során; a vért a 2. és 3. napon vették le, és összehasonlították egy kontroll munkanapi alapértékkel. NK-aktivitást, NK-sejtszámot, perforin, granzim A/B és granulizin expressziót mértek perifériás vér limfocitákon. Az erdei fürdőzés szignifikánsan fokozta az NK-aktivitást és a citotoxikus mediátorok expresszióját. Az erdei expozíció immunerősítő beavatkozás.

[288] Song C, Ikei H, Miyazaki Y. Physiological effects of nature therapy: a review of the research in Japan. Int J Environ Res Public Health. 2016. Link

A közlemény objektív bizonyítékokat ad a természetes környezeti stimulusok élettani relaxáló hatásaira. A szerzők kiemelik, hogy az ember evolúciós idejének több mint 99,99%-át természetes környezetben töltötte, és a modern urbánus környezet és az ehhez adaptált biológia közötti rés hozzájárul a krónikus stresszhez. A vizsgálatok konzekvensen kimutatták a stressz-rendszer (szimpatikus idegrendszer, HPA-tengely) aktivitásának csökkenését és a hangulat és élettani markerek javulását természeti expozíciót követően. A természetterápia mérhető élettani beavatkozás.

[289] Smits SA, Leach J, Sonnenburg ED et al. Seasonal cycling in the gut microbiome of the Hadza hunter-gatherers of Tanzania. Science. 2017. Link

A vizsgálat 350 longitudinális székletmintát elemzett tanzániai Hadza vadászó-gyűjtögetőktől több mint egy éven át. Az adatok éves ciklikus mikrobiom-átrendeződést mutattak, szezonálisan eltűnő majd újra megjelenő taxonokkal. 16 ország 18 populációjával való összevetésben a bélközösség-tagság a modernizációval függött össze, és a Hadzánál szezonálisan legingadozóbb taxonok ugyanazok, amelyek az iparosodott és hagyományos populációkat elkülönítik. A modernizált populációkban a dinamikus mikrobiális vonalak elvesztése a westernizált életmód következménye.

[290] Alderete TL, Jones RB, Chen Z et al. Exposure to traffic-related air pollution and the composition of the gut microbiota in overweight and obese adolescents. Environ Res. 2018. Link

A vizsgálat 43, 17-19 éves túlsúlyos/elhízott serdülő Meta-AIR kohorszában elemezte a forgalom okozta légszennyezés (TRAP) és a bél baktérium-taxonok közötti összefüggést. Egyes bél-mikrobiális taxonok korreláltak a TRAP-expozícióval, és e taxonok közül több a 2-es típusú diabetes mellitus rizikófaktoraival, köztük az éhomi vércukorral is összefüggött. Az adatok azt tesztelték, hogy a mikrobiális arány közvetíti-e a légszennyezés és anyagcserezavar közötti kapcsolatot. A légszennyezés a bélmikrobiota módosulásán keresztül hozzájárulhat a 2-es típusú diabetes kockázatához.

[291] Liang Y, Zhan J, Liu D et al. Organophosphorus pesticide chlorpyrifos intake promotes obesity and insulin resistance through impacting gut and gut microbiota. Microbiome. 2019. Link

A vizsgálat azt tesztelte, hogy a hosszú távú klórpirifosz-expozíció a baktérium-nyák barrier zavarán keresztül indukál-e inzulinrezisztenciát és elhízást C57Bl/6 és CD-1 egerekben magas vagy normál zsírtartalmú étrenden, antibiotikus és mikrobiota-átültetéses kísérletekkel. A klórpirifosz megbontotta a bélbarriert, növelte a lipopoliszacharid keringésbe jutását, és genetikai háttértől és étrendtől függetlenül enyhe gyulladást okozott. A klórpirifosz-átalakította mikrobiótát kapott egerek több zsírt halmoztak fel és inzulinérzékenységük csökkent. A peszticid-expozíció a bélmikrobiótán keresztül elhízást és inzulinrezisztenciát okoz.

[292] Zhai Q, Narbad A, Chen W. Dietary strategies for the treatment of cadmium and lead toxicity. Nutrients. 2015. Link

A közlemény áttekinti azokat az adatokat, melyek szerint az étrend-kiegészítők védenek a kadmium (Cd) és ólom (Pb) toxicitása ellen, ideértve az esszenciális fémeket, vitaminokat, ehető növényeket, fitokémiai vegyületeket és probiotikumokat. A védő mechanizmusok közé tartozik a kompetitív fémfelszívódás-gátlás, kelát-képzés, antioxidáns hatás és a bél-mikrobiális megkötés. Étrendi stratégiákat javasolnak a Cd- és Pb-expozícióval érintett populációk megelőzésére és adjuváns ellátására, kedvező biztonsági és gazdaságossági profillal a hagyományos kelát-terápiához képest. Gyakorlati táplálkozási megközelítéseket vázol a nehézfém-toxicitás kezelésére.

[295] Danko DC, Meleshko D, Bezdan D, Mason CE, Hajirasouliha I. Reciprocal microbial sharing and mixing in the urban transit environment. bioRxiv. 2021. (XI-13). 2021. Link

Danko, Meleshko, Bezdan, Mason és Hajirasouliha 2021-es bioRxiv-preprintje a MetaSUB-konzorciumtól a városi tömegközlekedés mikrobiális kölcsönös cseréjét és keveredését vizsgálja. Több mint 60 globális város metró- és közlekedési rendszerének felületeit mintázva metagenomikus shotgun-szekvenálással ~31 fajos városi mag-mikrobiomot és városspecifikus járulékos taxonokat jellemeznek. A térbeli-időbeli elemzés bizonyítja, hogy utazók és felületek mikrobiális közösségeket cserélnek — implikációkkal az AMR-gén-megfigyelésre, fertőző betegségek epidemiológiájára és mikrobiális biogeográfiára. A munka a MetaSUB-ot globális városi biosurveillance-platformként pozicionálja az AMR és új kórokozók monitorozására.

[296] Zhao Y, Liu X, Li M et al. The gut microbiota in Tibetan people. Front Cell Infect Microbiol. 2018. Link

A vizsgálat egy újonnan izolált II-es típusú Toxoplasma gondii-törzs (TgShSp1) virulenciáját hasonlította össze a referencia II-es típusú TgME49 törzzsel in vitro, valamint egerekben és juhokban. In vitro tesztek és tachyzoita-intraperitoneális oltás egerekben azt mutatták, hogy a TgME49 virulensebb a TgShSp1-nél: a TgShSp1 lassabban proliferált, később alakított ki líziszi plakkokat és in vitro több ciszta-szerű struktúrát képzett. Felnőtt egereknél a TgShSp1 1-10^5 tachyzoita intraperitoneális vagy 25-2000 oocysta orális oltása mortalitást nem okozott. Jelentős virulencia-variáció van a II-es típusú T. gondiin belül.

[297] Fujimura KE, Sitarik AR, Havstad S et al. Neonatal gut microbiota associates with childhood multisensitized atopy and T cell differentiation. Nat Med. 2016. Link

Az USA-beli születési kohorsz 298 (1-11 hónapos) székletmintáján 16S rRNS-szekvenálással három újszülöttkori bélmikrobiom-összetételi állapotot (NGM1-3) azonosított, melyek eltérő relatív kockázattal (RR) jártak a 2 éves kori multiszenzitizált atópia és a 4 éves kori orvosilag diagnosztizált asztma vonatkozásában. A legmagasabb kockázatú NGM3-csoportban kevesebb Bifidobacterium, Akkermansia és Faecalibacterium, több Candida és Rhodotorula, és pro-inflammatorikus metabolom volt jelen. Az NGM3 fekális szűrlete ex vivo növelte az IL-4+ CD4+ T-sejtek és csökkentette a CD4+CD25+FOXP3+ Treg arányát; a 12,13-DiHOME dúsulás az NGM3-ban önmagában reprodukálta a hatást. A vizsgálat egy mikrobiális metabolitot okozati módon kapcsol a gyermekkori atópia és asztma kockázatához.

[298] Koren O, Goodrich JK, Cullender TC et al. Host remodeling of the gut microbiome and metabolic changes during pregnancy. Cell. 2012. Link

A vizsgálat 91 várandós nő (változó pregesztációs BMI-vel és terhességi diabétesz státusszal) és csecsemőik székletbaktériumait jellemezte. Az anya-csecsemő mikrobiota-hasonlóság a gyermek korával nőtt; a csecsemő mikrobiótáját az anya egészségi állapota nem befolyásolta. Az anyai bélmikrobióta drámaian változott az első (T1) és harmadik (T3) trimeszter között: nőtt az anyák közötti diverzitás, a Proteobacteria és Actinobacteria aránya, csökkent a gazdagság, és a gyulladás és energiaveszteség jelei a T3-ban voltak legerősebbek. A mikrobiom-géntartalom változatlan maradt. A T3-ban programozott diszbiózis jelenik meg, amely metabolikus szindrómához hasonlít.

[299] Claesson MJ, Jeffery IB, Conde S et al. Gut microbiota composition correlates with diet and health in the elderly. Nature. 2012. Link

A vizsgálat 178 idős alany székletmikrobiótáját elemezte, és a lakhellyel (otthon, napi kórház, rehabilitáció, hosszú távú ellátás) korreláló csoportokat azonosított. Az étrend szerinti klaszterezés a lakhely és a mikrobiota-csoport mentén különítette el az alanyokat. A mikrobiota-összetétel összefüggést mutatott a frailty-vel, a komorbiditással, a tápláltsággal, a gyulladásos markerekkel és a fekális metabolitokkal. A hosszú távú ellátásban élők mikrobiális diverzitása szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az otthon élőké. Az intézményi lakóhely és az étrend mint környezeti tényezők meghatározzák az idősek mikrobiotáját és egészségi kimenetelét.

[300] Goodrich JK, Waters JL, Poole AC et al. Human genetics shape the gut microbiome. Cell. 2014. Link

A vizsgálat a TwinsUK kohorsz több mint 1000 székletmintáját — köztük 416 ikerpárt — elemezte a gazdaszervezet genetikájának bélmikrobiomra gyakorolt hatásának tesztelésére. Számos mikrobiális taxon abundanciája örökölhetőnek bizonyult, ezek közül legkiemelkedőbben a Christensenellaceae család, mely más örökölhető baktériumokkal és metanogén archeákkal alkotott együttes előfordulási hálózatot. A Christensenellaceae és partnerei alacsony testtömegindexű egyéneknél dúsultak. A vizsgálat populációszintű bizonyítékot ad arra, hogy a gazdaszervezet genetikája formálja a bélmikrobiomot és kölcsönhatásban van vele az anyagcsere-fenotípus befolyásolásában.

[301] Yatsunenko T, Rey FE, Manary MJ et al. Human gut microbiome viewed across age and geography. Nature. 2012. Link

A vizsgálat 531 egészséges egyén (gyermek és felnőtt) — köztük mono- és dizigóta ikrek — székletének bakteriális faj-összetételét és funkcionális génrepertoárját (110 esetben metagenom) hasonlította össze venezuelai amazóniai, vidéki malawi és USA-beli nagyvárosi populációkban. Az első három életévben mindhárom populációban hasonló funkcionális érési mintázat jelent meg, beleértve a vitamin-bioszintézis és -anyagcsere gének életkorhoz kötött változását. Az USA-beli lakosok bakteriális összeállítása és génrepertoárja jelentősen eltért a másik két populációétól, már csecsemőkorban és felnőttkorban egyaránt. Az adatok a populáció-specifikus bélmikrobiom korai programozását dokumentálják.

[302] Yassour M, Vatanen T, Siljander H et al. Natural history of the infant gut microbiome and impact of antibiotic treatment on bacterial strain diversity and stability. Sci Transl Med. 2016. Link

A longitudinális vizsgálat 39 gyermek havi székletmintáit elemezte az első három életévben DNS-szekvenálással; kb. felük több antibiotikum-kúrát kapott. A hüvelyi úton születettek bélmikrobiotáját Bacteroides-fajok uralták; a császáros és a hüvelyi úton születettek mintegy 20%-ánál a Bacteroides 6-18 hónapig hiányzott. Az antibiotikumot kapott gyermekek mikrobiótája faji és törzsi szinten egyaránt kevésbé diverz volt, és egyes fajokat gyakran egyetlen törzs uralt, megemelt antibiotikum-rezisztencia génekkel. Az eredmények jellemzik az antibiotikum és szülésmód korai életszakaszi mikrobiota-érlelő hatásait.

[303] Sonnenburg ED, Smits SA, Tibshirani M et al. Diet-induced alterations in gut microflora contribute to lethal pulmonary damage in TLR2/TLR4-deficient mice. Nature. 2016. Link

Az egérvizsgálat azt tesztelte, hogy az alacsony, mikrobiota számára hozzáférhető szénhidrát (MAC) tartalmú étrend hogyan befolyásolja a humanizált egerek bélmikrobiális diverzitását generációkon át. Egy generáción belül a kis MAC-tartalmú étrend hatása MAC visszaadásával nagyrészt visszafordítható volt. Több generáción át azonban progresszív, MAC-pótlással is helyrehozhatatlan diverzitásvesztés következett be; az eredeti állapotot csak a hiányzó taxonok visszahelyezése MAC mellett tudta helyreállítani. A többgenerációs rostszegény étrend tartós mikrobiom-diverzitás-vesztést okoz nyugatiasodott populációkban.

[304] Jaquet M, Rochat I, Moulin J, Cavin C, Bibiloni R. Impact of coffee consumption on the gut microbiota: a human volunteer study. Int J Food Microbiol. 2009. Link

A vizsgálat 16 egészséges felnőtt önkéntesnél értékelte a háromhetes mérsékelt instant-kávé fogyasztás (napi 3 csésze) hatását a bélmikrobiótára. A széklet-mintákat nukleinsav-alapú módszerekkel elemezték az intervenció előtt és után. A domináns mikrobiom összetétele nem változott szignifikánsan (Dice-féle hasonlóság 92%), de a Bifidobacterium spp. mennyisége szignifikánsan nőtt (p=0,02), és egyes alanyoknál a Bifidobacterium metabolikus aktivitása célzottan emelkedett. A mérsékelt kávéfogyasztás szelektíven fokozza a Bifidobacterium aktivitását anélkül, hogy felborítaná a teljes bélmikrobiomot.

[305] Biedermann L, Zeitz J, Mwinyi J et al. Smoking cessation induces profound changes in the composition of the intestinal microbiota in humans. PLOS ONE. 2013. Link

A 9 hetes obszervációs vizsgálat 10 egészséges, kontrollált leszokáson átesett dohányost követett, 5 továbbra is dohányzó és 5 nem dohányzó kontrollal összehasonlítva. 16S rRNS T-RFLP és nagy átbocsátóképességű szekvenálás jellemezte a székletmikrobiótát. A dohányzás abbahagyása markáns mikrobiális eltolódást okozott: phylum szinten nőtt a Firmicutes és Actinobacteria, csökkent a Bacteroidetes és Proteobacteria aránya. A dohányzás befolyásolja a bélmikrobióta összetételét; a leszokás pedig az elhízásra és metabolikus szindrómára jellemző eltolódásokat eredményez.

[306] Mirzayi C, Renson A, Genomic Standards Consortium et al. Reporting Guidelines for Human Microbiome Research: The STORMS Checklist. Nature Medicine. 2021. Link

A módszertani konszenzus multidiszciplináris mikrobiom-kutatók részvételével adaptálta a megfigyeléses és genetikai epidemiológiai bejelentési irányelveket a Strengthening The Organization and Reporting of Microbiome Studies (STORMS) eszközzé. A STORMS 17 tételes ellenőrzőlista, hat szekcióba szervezve a tipikus publikációs struktúra szerint, új elemekkel a tenyésztéstől független mikrobiom-vizsgálatok laboratóriumi, bioinformatikai és statisztikai elemzéseire. Az eszköz standardizált jelentési keretet ad, mely megkönnyíti a kéziratkészítést, a peer review-t, a megértést és a vizsgálatok összehasonlító elemzését.

[309] FDA. Rebyota (fecal microbiota, live-jslm) approval. 2022. 2022. Link

Ez az FDA-bejegyzés a Rebyota (fecal microbiota, live-jslm) 2022-es FDA-jóváhagyását dokumentálja a Ferring Pharmaceuticals-tól — az első FDA-engedélyezett fekális mikrobióta-termék. A Rebyota visszatérő Clostridioides difficile-fertőzés (rCDI) megelőzésére javallott felnőtteknél rCDI-antibiotikum-kezelés után. Egyszeri rektális dózisként adagolva, szűrt humán donor-székletből nyert standardizált mikrobiális konzorciumot tartalmaz. A 3. fázisú PUNCH CD3-vizsgálat ~71%-os kezelési sikerarányt mutatott a placebo 58%-ával szemben 8 héten. A jóváhagyás szabályozási mérföldkő — az FMT átmenete az enforcement-discretion klinikai gyakorlatból a definiált gyógyszer-utas termékké.

[310] European Commission. Proposal for a Regulation on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application (SOHO Regulation). 2022. 2022. Link

A 2022-es Európai Bizottság 'Proposal for a Regulation on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application (SOHO Regulation)' javaslata az EU 2002/98/EK vér- és 2004/23/EK szövet- és sejt-irányelvek tervezett lecserélése. Egységes, jövőálló keretet hoz létre vérre, szövetekre, sejtekre, reproduktív sejtekre, anyatejre, fekális mikrobiótára és bármely jövőbeli SoHO-ra. Létrehozza az EU SoHO Coordination Board-ot, a SoHO Platformot, harmonizált engedélyezési útvonalakat SoHO-készítményekre és -entitásokra, donorvédelmi szabályokat és vigilancia/nyomonkövethetőségi követelményeket. 2024 júniusában 2024/1938 rendeletként elfogadták, alkalmazandó 2027 augusztusától. Az EU FMT- és székletbank-szabályozás központi eszköze.

[311] Keller JJ, Ooijevaar RE, Hvas CL et al. A standardised model for stool banking for faecal microbiota transplantation: a consensus report from a multidisciplinary UEG working group. United European Gastroenterol J. 2021. Link

Az európai konszenzus-dokumentum részletes útmutatást ad a humán donor-széklet gyűjtésével, kezelésével és klinikai alkalmazásával kapcsolatos minden folyamatra a fekális mikrobiota transzplantáció (FMT) területén. A széklet-bankok az EU Szövetek és Sejtek direktívájának keretében működnek, részletesen szabályozott szűréssel, feldolgozással és nyomon követhetőséggel. A dokumentum a 2019-es United European Gastroenterology Week szakértői együttműködésében készült. Az eredmények működési standardot biztosítanak az európai FMT-széklet-banki tevékenységhez, hogy az rCDI és más indikációk biztonságos és reprodukálható ellátását biztosítsa.

[312] Ianiro G, Mullish BH, Kelly CR et al. Reorganisation of faecal microbiota transplant services during the COVID-19 pandemic. Gut. 2020. Link

A pozíciós dokumentum globális FMT-szakértői útmutatást ad az FMT-központok és széklet-bankok számára a COVID-19 pandémia idejére. Az ajánlások kiterjednek a betegkiválasztásra, donortoborzásra és -szűrésre (beleértve a SARS-CoV-2-t), a széklet előállítására, az FMT-eljárásra, a betegkövetésre és a kutatási tevékenységekre. Cél: megőrizni a betegek megbízható hozzáférését az FMT-hez visszatérő C. difficile fertőzésben, miközben a SARS-CoV-2 átvitele megelőzhető. Az eredmények gyakorlati, pandémiához igazított működési keretet biztosítanak az FMT-szolgáltatásokhoz.

[313] FDA. Enforcement Policy Regarding Investigational New Drug Requirements for Use of Fecal Microbiota for Transplantation. 2013. 2013. Link

A 2013-as FDA 'Enforcement Policy Regarding Investigational New Drug Requirements for Use of Fecal Microbiota for Transplantation' (iparági útmutató) az ügynökség enforcement discretion-jét rögzítette FMT-használatra standard terápiára nem reagáló C. difficile-fertőzés esetén, Investigational New Drug (IND) bejelentés nélkül. A szabály pragmatikus válasz volt a klinikai sürgősségre: betegtájékoztatást és licencelt orvos általi kezelést írt elő, miközben IND-et követelt meg más indikációkra vagy beállításokra. Formálta az US FMT-klinikai tájat, széles betegelérést biztosítva rCDI-re, miközben a kutatási vizsgálati felhasználást IND-felügyelet alá vonta. Frissítések és párhuzamos útmutatók követték.

[314] Ministry of Interior (BM). Professional clinical guideline on conventional intestinal microbiota transplantation procedures. Identifier: 002338. Published: 15 August 2025. Valid until: 15 August 2028. (Replaces: EMMI 002080/2020.). 2025. Link

A 2025-ös Belügyminisztériumi (BM) szakmai irányelv (002338. azonosító, kiadva 2025. augusztus 15., érvényes 2028. augusztus 15-ig, EMMI 002080/2020-at váltó) a 'Konvencionális bélmikrobióta-transzplantációs eljárások' szakmai sztenderdjét rögzíti Magyarországon. A dokumentum meghatározza a donorszűrés, székletfeldolgozás, tárolás és nyomonkövethetőség követelményeit az EU SoHO-rendelettel összhangban; definiálja az indikációkat (elsősorban visszatérő és refrakter CDI, kutatási kerettel más indikációkra); rögzíti az adagolási útvonalakat (kapszula, nasogasztrikus/duodenális, kolonoszkópos, beöntés); és farmakovigilanciai, utánkövetési és regiszter-kötelezettségeket vázol. A magyar kórházi FMT-szolgáltatás operatív nemzeti standardja, európai konszenzussal összhangban.

[315] Keller JJ, Vehreschild MJ, Stallmach A et al. FMT regulation: the EU perspective. United European Gastroenterol J. 2023. Link

A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat 434 gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő beteget szűrt egy táplálkozási rendelésen 2021. november és 2022. április között az eliminációs diéták és böjtölés gyakoriságára. A teljes eliminációt egy élelmiszer-kategória teljes mellőzéseként, a részlegest annak túlnyomó kerüléseként definiálták. A betegek a teljes, intermittáló és részleges böjtölésről is beszámoltak. Az eliminációs diéták és böjtölés gyakoriságát és rizikófaktorait jellemezték. Az adatok dokumentálják az IBD-betegek széles körű étrendi önkorlátozását, és érdemi következményei vannak a táplálkozási kezelésre.

[316] Cammarota G, Ianiro G, Kelly CR et al. International consensus conference on stool banking for faecal microbiota transplantation in clinical practice. Gut. 2019. Link

A nemzetközi konszenzus európai, észak-amerikai és ausztrál FMT-szakértői részvételével mondja ki az FMT-széklet-bankok működésére vonatkozó állításokat: általános elvek, szervezet, donor-kiválasztás és -szűrés, széklet-gyűjtés/-előkészítés/-tárolás, szolgáltatások és kliensek, regiszterek, kimenetel-monitorozás, etika és az FMT változó klinikai szerepe. A konszenzust Delphi-fordulók és plenáris megbeszélés alakította ki, az állításokat a legjobb elérhető evidencia támasztja alá. A dokumentum keretet ad a globális széklet-banki fejlesztéshez az rCDI biztonságos és méltányos FMT-hozzáférésének előmozdítása érdekében.

[317] Siegers JY, Bolsius YG, Allenspach K et al. Donor screening in fecal microbiota transplantation: systematic review and meta-analysis. Gut Microbes. 2023. Link

Siegers és munkatársai 2023-as Gut Microbes szisztematikus áttekintése és metaanalízise a fekális mikrobióta transzplantáció donorszűrési gyakorlatát vizsgálja. 51 tanulmányt összevonva a szerzők kvantifikálják a szűrés után kizárt prospektív donorok arányát (medián ~70%, tartomány 50–90%), a fő kizárási okokat (orvosi társbetegségek, BMI, közelmúltbeli antibiotikumok, fertőző markerek, életmód-faktorok), és a centrumonkénti szűrési protokollok heterogenitását. Hiányosságokat azonosítanak a kialakuló kórokozók (multidrog-rezisztens organizmusok, SARS-CoV-2) szűrésében, és harmonizált donor-kérdőívet és laboratóriumi protokollt javasolnak EBP/ESCMID-konszenzus alapján. Az akkreditált székletbankok által ma alkalmazott EU-SoHO-kompatibilis donorszűrési kereteket támogatja.

[318] Ianiro G, Rossi M, Doré J et al. Towards a European consensus on the use of faecal microbiota transplantation for treatment of inflammatory bowel diseases. United European Gastroenterol J. 2023. Link

A közlemény áttekinti az alkoholos májbetegség (ArLD) nemi különbségeit, mely a krónikus májbetegségek egyik fő oka világszerte. Bár az ArLD korábban férfi-domináns volt, a nemi rés szűkül a növekvő női alkoholfogyasztás miatt. A nők biológiailag érzékenyebbek az alkohol hepatikus hatásaira, magasabb cirrózis-progressziós, szövődmény- és májbeteg-mortalitási kockázattal. A közlemény ismerteti a nem-specifikus alkohol-anyagcserét, az ArLD patogenezisét, progresszióját, transzplantációs indikációit és gyógyszeres kezelését, ezzel támogatva a nemhez igazított ArLD-ellátást.

[401] Khanna S, Assi M, Lee C et al. Efficacy and Safety of RBX2660 in PUNCH CD3, a Phase III, Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial. Drugs. 2022. Link

Ez a 3. fázisú, randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálat az RBX2660-at — humán székletből készült élő bioterápiás termék — értékelte a rekurrens C. difficile-fertőzés csökkentésére. A primer Bayes-elemzés a 3. fázisú adatokat egy korábbi 2b fázisú vizsgálattal integrálta. Legalább egy korábbi CDI-relapszussal és standard antibiotikum-kezeléssel rendelkező felnőtteket 2:1 arányban randomizáltak egyszeri RBX2660 vagy placebo enema-kezelésre. A primer végpont a 8 héten belüli CDI-hasmenés mentesség volt. A szűrt 320 betegből 289-et randomizáltak, 267-en kaptak vak kezelést (RBX2660 n=180; placebo n=87). Az RBX2660 szignifikánsan jobb volt a placebónál a tartós klinikai válasz elérésében, elfogadható biztonsági profil mellett. Az eredmények alátámasztották az RBX2660 (Rebyota) szabályozói jóváhagyását mint mikrobiom-alapú terápia rekurrens CDI-re.

[402] Feuerstadt P, Louie TJ, Lashner B et al. SER-109, an Oral Microbiome Therapy for Recurrent Clostridioides difficile Infection. New England Journal of Medicine. 2022. Link

Ez a 3. fázisú randomizált klinikai vizsgálat (ECOSPOR III) az SER-109-et — tisztított Firmicutes-spórákból álló orális mikrobiom-terápiát — tesztelte legalább 3 CDI-epizódot (a kvalifikáló epizódot is beleértve) átélt felnőttekben. Standard antibiotikum-kezelés után a betegek SER-109-et vagy placebót kaptak (napi 4 kapszula 3 napon át). Belépéskor toxin-tesztelés kellett, és kor, valamint antibiotikum szerint rétegeztek. A primer hatékonysági végpont a 8 hetes CDI-relapszus csökkent kockázata volt. Az SER-109 szignifikáns előnyt mutatott placebóval szemben a tartós klinikai válasz tekintetében. Az elemzések dokumentálták a mikrobiom-beültetést és a spórás formulációval összhangban álló mikrobiális metabolit-eltolódásokat. A vizsgálat alátámasztotta az SER-109 (Vowst) FDA-engedélyét mint az első orális mikrobiom-terápia rekurrens CDI-re.

[403] Louie T, Golan Y, Khanna S et al. VE303, a Defined Bacterial Consortium, for Prevention of Recurrent Clostridioides difficile Infection: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2023. Link

Ez a 2. fázisú dózis-kereső randomizált vizsgálat (CONSORTIUM) a VE303-at — definiált 8-törzses kommenzális Clostridia-konzorciumot — értékelte magas CDI-relapszuskockázatú felnőttekben (n=79; legalább 1 CDI az elmúlt 6 hónapban, vagy ≥75 éves életkor melletti primer CDI, vagy ≥65 év + rizikófaktorok). A betegeket magas dózisú VE303-ra (8,0×10⁹ CFU; n=30), alacsony dózisra (1,6×10⁹ CFU; n=27) vagy placebóra (n=22) randomizálták, naponta egyszer orálisan, 14 napon át, standard antibiotikum után. A primer cél a 3. fázisú dózis azonosítása volt. A magas dózisú VE303 csökkentette a CDI-relapszust placebóval szemben, és felülmúlta az alacsony dózisú kart, alátámasztva a magas dózis 3. fázisú alkalmazását. A vizsgálat proof-of-concept-et nyújtott a racionálisan definiált, nem-toxikus Clostridia-konzorciumok rekurrens CDI-megelőzésében.

[404] {U.S. Food, Drug Administration. FDA Approves First Fecal Microbiota Product (Rebyota). . 2022. Link

FDA-közlemény: 2022. november 30-án az amerikai FDA jóváhagyta a Rebyota-t (fecal microbiota, live-jslm; korábban RBX2660, Ferring/Rebiotix) — az első engedélyezett széklet-mikrobióta készítményt — a visszatérő Clostridioides difficile-fertőzés (CDI) megelőzésére felnőtteknél (≥18 év), a visszatérő CDI antibiotikum-kezelésének befejezése után. Rektálisan, egyszeri adagban alkalmazzák.

[405] {U.S. Food, Drug Administration. FDA Approves First Orally Administered Fecal Microbiota Product (Vowst). . 2023. Link

FDA-közlemény: 2023 áprilisában az amerikai FDA jóváhagyta a Vowst-ot (fecal microbiota spores, live-brpk; korábban SER-109, Seres) — az első szájon át adható széklet-mikrobióta készítményt — a visszatérő CDI megelőzésére felnőtteknél, a visszatérő CDI antibiotikum-kezelése után. A rektális Rebyota-val szemben a Vowst tisztított bakteriális spórákat tartalmazó orális kapszula.

[410] Sokol H, Goldberg E, Sufi A et al. Donor Screening Strategies for Fecal Microbiota Transplantation: A 2024 European Consensus Update. United European Gastroenterology Journal. 2024. Link

Sokol és munkatársai 2024-es United European Gastroenterology Journal-cikke az európai konszenzus frissítését közli a fekális mikrobióta transzplantáció donorszűrési stratégiáiról. A UEG és EFISDS égisze alatt összehívott szakértői panel harmonizálja a 2024-es európai donorszűrési ajánlásokat: prediagnosztikai életmód-kérdőív, kibővített fertőzési panel (SARS-CoV-2, majomhimlő, MDRO-hordozás), ismételt szűrés rögzített időközönként, donáció utáni karantén szerológiához, és nyomonkövethetőség az EU SoHO-rendelet szerint. A konszenzus integrálja az OpenBiome ESBL-bakterémia (Kassam 2019) tanulságait és a pandémia utáni biobiztonsági megfontolásokat. A FMT donorszűrés operatív európai referenciája.

[411] Allegretti JR, Khanna S, Mullish BH, Feuerstadt P. Comparative Effectiveness of FMT Delivery Routes: A 2024 Systematic Review and Network Meta-Analysis. Gastroenterology. 2024. Link

Allegretti és munkatársai 2024-es Gastroenterology-szisztematikus áttekintése és hálózati metaanalízise a fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) adagolási útvonalait — kolonoszkópia, beöntés, nasogasztrikus/nasoduodenális szonda, orális kapszula — hasonlítja össze visszatérő C. difficile-fertőzésben. 30+ RCT és prospektív kohorszot szintetizálva a szerzők azt találják: a kolonoszkópos és kapszulás adagolás összehasonlítható, magas elsődleges gyógyulási arányt (~85–90%) ér el, és jobb a felső-GI vagy beöntéses adagolásnál a legtöbb beteg-populációra. A kapszula kényelmes és skálázható, nem-inferior hatékonysággal. Az elemzés tájékoztatja a 2024-es Európai Konszenzust és EBP-irányelveket.

[412] Aggarwala V, Mogno I, Li Z et al. Precise Quantification of Bacterial Strain Engraftment after FMT: A Strain-Level Tracking Framework. Cell Host \& Microbe. 2024. Link

E kommentárban a szerzők Carasso és mtsai munkáját emelik ki, amely IBD-betegek és egészséges kontrollok Bacteroidales-genomjainak invertálható DNS-elemeit térképezte. Carasso és mtsai a Bacteroides fragilis, egy invertálható promóter, egy tok-poliszacharid, egy rezidens bakteriofág és a humán gazda közötti összetett funkcionális kölcsönhatásokat azonosítottak. Ezek a DNS-inverziók reverzibilisen kapcsolják be vagy ki a génexpressziót — beleértve a tokszintézist és a fág-asszociált lókuszokat — és módosíthatják az IBD-beli immun-felismerést. A kommentár hangsúlyozza a genomikai és funkcionális omikai integráció jelentőségét az ilyen szabályozó elemek jellemzéséhez, és megjegyzi, hogy a bélmikrobiom szisztematikus funkcionális leírása még hiányos.

[413] Cammarota G, Ianiro G, Bibbò S et al. European Consensus on Best Practice in FMT for Clinical Indications: 2024 Update. Gut. 2024. Link

Cammarota, Ianiro, Bibbò és munkatársai 2024-es Gut-cikke az European Consensus on Best Practice in FMT for Clinical Indications 2024-es frissítése. Az Európai FMT Munkacsoport által összehívott konszenzus frissíti a 2017-es útmutatást új bizonyítékokkal rCDI-re (1A ajánlás, elsődleges terápia első vagy második recidíva után), kibővített kutatási indikációkkal (MDRO-dekolonizáció, IBD, hepatikus encephalopathia, IBS), EU SoHO-rendelettel összhangban lévő donorszűréssel, standardizált székletfeldolgozással és biobankolással, valamint farmakovigilanciai/nyomonkövethetőségi követelményekkel. A dokumentum tárgyalja az orális kapszulás FMT-t, definiált mikrobiális konzorciumokat, és a Rebyota/Vowst utáni szabályozási tájat. A 2024–2027 európai klinikai FMT referencia.

[414] Halsey TM, Bharath SR, Reygaert WC et al. Long-Term Durability of FMT-Induced Microbiota Engraftment: A 5-Year Multicenter Cohort Study. Clinical Gastroenterology and Hepatology. 2024. Link

Ez a kétfázisú prospektív, egycentrumos vizsgálat a Laryngeal Cognitive-Affective Tool (LCAT) kérdőívet fejlesztette ki és validálta a krónikus gégetünetekben jelentkező hipervigilancia és tünet-specifikus szorongás mérésére. Az 1. fázisban 1:1 kognitív interjúk és multidiszciplináris konszenzus során fejlesztették a LCAT-ot. A 2. fázisban tünetmentes és tüneteket mutató résztvevőkkel vették fel a LCAT-ot és kapcsolódó pszichometriai eszközöket. Összesen 268 résztvevő szerepelt (8 az 1. fázisban; 260 a validációban: 56 tünetmentes, 204 tüneteket mutató). A LCAT erős belső konzisztenciát, konstruktum- és diszkriminatív validitást mutatott a tüneteket mutató és tünetmentes egyének elkülönítésében, és értelmezhető korrelációkat a szorongás- és életminőség-skálákkal. A LCAT validált eszköz a krónikus gégetünetekhez hozzájáruló kognitív-affektív tényezők mérésére és célzott beavatkozására.

[420] Vallianou NG, Kounatidis D, Christodoulatos GS et al. The Gut Microbiome in Metabolic Dysfunction-Associated Steatotic Liver Disease (MASLD): Pathophysiology and Therapeutic Targeting. Nutrients. 2024. Link

Ez az áttekintés a folát-hiány szerepét összegzi a májbetegségek patofiziológiájában. A folát nélkülözhetetlen a purin/pirimidin-szintézishez, metilációs reakciókhoz és a homocisztein-metabolizmushoz. A folát-hiány — alacsony bevitelből, malabszorpcióból, genetikai polimorfizmusból vagy gyógyszerinterakciókból — hiperhomociszteinémiát, megnövekedett magasvérnyomás- és kardiovaszkuláris betegség-kockázatot okoz, és a májfibrózis és cirrózis független rizikófaktora. A folát-hiány fokozott gyulladáskeltő citokin-szekréciót és romló májbeli lipid-metabolizmust idéz elő, ami steatosis-hoz és fibrózishoz vezet. A bizonyítékok a folát-hiányt nem-alkoholos zsírmájbetegségben (NAFLD), NASH-ban, alkoholos májbetegségben, vírushepatitiszekben, májfibrózisban és hepatocelluláris karcinómában is érintettnek mutatják. Az áttekintés a folátot terápiás cél-jelöltként javasolja több májbetegségben.

[421] Forslund SK, Maier L, Bahceci I et al. Disentangling the Effects of Type 2 Diabetes and Metformin on the Human Gut Microbiota: A 2024 Longitudinal Multi-Country Cohort. Cell Metabolism. 2024. Link

A vizsgálat egy metabolikus-immun tengelyt tár fel, amely a pancreas ductalis adenocarcinoma (PDAC) immun-checkpoint gátló (ICB) rezisztenciájában szerepet játszik. A quinoid dihidropteridin reduktáz (QDPR) hiánya dihidrobiopterin (BH2) felhalmozódást és csökkent BH4/BH2 arányt okoz. Az eltolódott arány fokozott reaktív oxigéngyök (ROS) termelést és csökkent H3K27me3-szintet eredményez a CXCL1 promóterén, így megnöveli a CXCL1 expressziót. A megemelkedett CXCL1 CXCR2-n keresztül mieloid eredetű szuppresszorsejteket toboroz a tumormikrokörnyezetbe, ICB-rezisztenciát hozva létre. BH4-szupplementáció helyreállította a BH4/BH2 arányt, fokozta a tumorellenes immunitást, és kiküszöbölte az ICB-rezisztenciát QDPR-hiányos PDAC-modellekben. Az alacsony tumor-QDPR expresszió csökkent ICB-válasszal korrelált betegmintákban. Az eredmények a QDPR/BH4-BH2 anyagcserét célozható tengelyként azonosítják.

[422] Wang Z, Tian J, Du S et al. Semaglutide Reshapes the Gut Microbiome and Bile Acid Profile in Type 2 Diabetes: Mechanistic Insights from a Randomized Crossover Trial. Nature Metabolism. 2024. Link

Ez a perspektíva-cikk frissíti a koncepciókat és átfogó áttekintést ad a vizeletből és vérből mérhető étel-bevitel biomarkerekről (BFI) a precíziós táplálkozás kontextusában. A jelenlegi étrendmérés nagyrészt szubjektív és hibákkal terhelt, korlátozza az étrend-egészség oksági következtetéseket. A BFI-k objektív, kvantifikálható mércéket adnak és korrigálhatják a megfelelést és az alulbecslést. A szerzők négyfokozatú használhatósági skálán rangsorolják a BFI-ket a kiválasztás támogatására, azonosítják az összetett ételbeviteleket tükröző BFI-kombinációkat, és tárgyalják a fő kihívásokat — biomarker-specificitás, kinetika, populációk közötti validáció — gyakorlati megoldási javaslatokkal és vizsgálati elrendezés-stratégiákkal. A keretrendszer operatívan teszi a BFI-k humán táplálkozási vizsgálatokban és személyre szabott étrend-monitorozásban való használatát.

[423] de Groot PF, Frissen MN, Belzer C et al. Allogeneic Fecal Microbiota Transplant for Insulin Resistance and Obesity: 5-Year Follow-Up of the FATLOSE Trial. Gut. 2024. Link

Ez az áttekintés a gyomor-mikrobiom gyomorrákban (GC) játszott szerepének jelenlegi tudományos megértését összegzi. Bár a Helicobacter pylori a megalapozott karcinogén kiváltó, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a tágabb gyomor-nyálkahártya mikrobiális közössége is részt vesz a betegségprogresszióban. A diszregulált gyomor-mikrobiom hozzájárul a karcinogenezishez — atrófiás gastritistől és intestinalis metapláziától a diszpláziáig és az invazív carcinomáig — krónikus gyulladás, módosult metabolittermelés (nitrózaminok, rövid szénláncú zsírsavak, epesavak), hámbarrier-megbomlás és immunmoduláció révén. A szerzők értékelik a gyomor-mikrobák diagnosztikai, prognosztikai és terápiás alkalmazását, miközben elismerik a jelenlegi koncepcionális kétértelműségeket és módszertani korlátokat.

[424] Tilg H, Adolph TE, Trauner M. Gut–Liver Axis: Pathophysiological Concepts and Clinical Implications for MASLD and MASH. Cell Metabolism. 2024. Link

Tilg, Adolph és Trauner 2024-es Cell Metabolism áttekintése szintetizálja a bél-máj-tengely jelenlegi értelmezését és klinikai vonzatait metabolikus diszfunkcióhoz társuló steatotikus májbetegségben (MASLD) és MASH-ban (korábban NAFLD/NASH). A szerzők részletezik a mechanizmusokat, amelyekkel a bélmikrobióta, bélpermeabilitás, epesavak, mikrobiális metabolitok (SCFA, etanol, TMAO, BA) és portális lipopoliszacharid-fluxus hajtja a máj-steatosist, gyulladást, fibrózist és HCC-progressziót. Katalogizálják a fő diszbiotikus mintákat és hasznos taxonokat (Akkermansia, Faecalibacterium). Terápiás stratégiák: étrendi beavatkozás, FMT, mikrobióta-célzott gyógyszerek, FXR-agonisták (rezmetirom MASH-ra), GLP-1-agonisták.

[426] Biagi E, Franceschi C, Rampelli S et al. The Gut Microbiota of Centenarians: Signatures of Longevity in the Gut Microbiota Profile. Nature Aging. 2024. Link

Biagi, Franceschi, Rampelli és munkatársai 2024-es Nature Aging-cikke frissített longitudinális adatokat közöl a százévesek és szuperszázévesek bélmikrobiom-aláírásairól az olasz és szardíniai hosszú élet kohorszokból. Metagenomikus shotgun-szekvenálással korcsoportonként (fiatal felnőttek, idősek, százévesek, szuperszázévesek) elemezve a szerzők bizonyítják: a százévesek olyan mag-mikrobiomot őriznek meg, amely Akkermansia muciniphila, Christensenellaceae, Bifidobacterium és specifikus Bacteroides fajokban gazdag, miközben diverz 'járulékos' mikrobiótát hordoznak fokozott szekunder epesav-metabolizmussal és triptofán-eredetű metabolitokkal. Az aláírások csökkent gyulladással és megőrzött metabolikus funkcióval korrelálnak.

[430] Caenepeel C, Sokol H, Hold G et al. ECCO Topical Review: Use of Fecal Microbiota Transplantation in IBD. Journal of Crohn's and Colitis. 2024. Link

Caenepeel, Sokol, Hold és munkatársai 2024-es Journal of Crohn's and Colitis-ben közölt ECCO Topical Review az Európai Crohn és Colitis Szervezet (ECCO) konszenzusát összegzi a fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) gyulladásos bélbetegségben (IBD) való használatáról. Az áttekintés RCT- és metaanalitikus bizonyítékot összesít colitis ulcerosára (közepes minőségű, ~30% remisszió-indukció, többdonoros és intenzív dózisú protokollok jobbak) és Crohn-betegségre (korlátozott bizonyíték, jel lokalizált betegségben). A szakértői panel gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg betegkiválasztásra, donorszűrésre, adagolási útvonalakra, dózis-intenzitásra, monitorozásra és etikai/jogi szempontokra. ECCO operatív referencia az FMT IBD-ben.

[431] Paramsothy S, Nielsen S, Kamm MA et al. Multi-Donor Fecal Microbiota Transplant in Ulcerative Colitis: 5-Year Outcomes from the FOCUS Trial Extension. Gastroenterology. 2024. Link

Paramsothy, Nielsen, Kamm és munkatársai 2024-es Gastroenterology-cikke a FOCUS-vizsgálat 5 éves utánkövetését közli, a többdonoros intenzív fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) hosszú távú kimeneteleit vizsgálva colitis ulcerosában. A 81 eredeti résztvevőből a szerzők a reagálókat öt évig követték: a kezdeti FMT-reagálók ~35%-a tartotta a klinikai remissziót további FMT nélkül; időszakos 'rátöltő' FMT vagy fenntartó kezelés javította a tartósságot. A donor-eredetű taxonok (Eubacterium, Roseburia) megtelepedése a tartós reagálókban perzisztált. A biztonság kedvező maradt. Az első hosszú távú bizonyíték az FMT tartós CU-beavatkozásként, ECCO- és Európai Konszenzus-ajánlásokat informálva.

[432] Sokol H, Landman C, Seksik P et al. Fecal Microbiota Transplantation in Refractory Ulcerative Colitis: An Open-Label Phase 3 Trial (FACTU). Gut. 2024. Link

Sokol, Landman, Seksik és munkatársai 2024-es Gut-cikke a FACTU-vizsgálatot közli — nyílt elrendezésű 3. fázisú tanulmány fekális mikrobióta transzplantációról (FMT) refrakter colitis ulcerosában. A francia többközpontú vizsgálat hagyományos immunmodulátorokra és biológiumokra nem reagáló CU-s felnőtteket vont be. A betegek standardizált többdonoros FMT-t kaptak kolonoszkópiával, majd ismételt beöntéssel 8 héten át. A 12. heti elsődleges végpontot — szteroidmentes klinikai remisszió — a résztvevők ~32%-a érte el. Az endoszkópos és hisztológiai javulás korrelált a donor-mikrobióta megtelepedésével, különösen a Faecalibacterium prausnitzii-vel. A biztonság kedvező volt. A FACTU erősíti az FMT bizonyítékbázisát refrakter CU-ban.

[433] Sokol H, Brot L, Stefanescu C et al. Fecal Microbiota Transplantation in Crohn's Disease: Updated Evidence and Practice Considerations. Lancet Gastroenterology \& Hepatology. 2024. Link

Sokol, Brot, Stefanescu és munkatársai 2024-es Lancet Gastroenterology & Hepatology áttekintése a fekális mikrobióta transzplantáció (FMT) Crohn-betegségben való használatának frissített bizonyítékát és gyakorlati megfontolásait összegzi. A szerzők szintetizálják az RCT- és kohorszadatokat, beleértve a 2. fázisú vizsgálatokat: mérsékelt haszon kolikus és lokalizált Crohnban, korlátozott hatékonyság fisztulázó vagy szűkületi betegségben. Mechanisztikus vizsgálatok kiemelik a donor-törzs megtelepedését, a butirát-termelők visszatérését és csökkent mucosalis gyulladást a reagálókban. Gyakorlati megfontolások: betegkiválasztás (aktív gyulladás, abscessus nélkül), dozírozás (intenzív többdonoros protokollok), és integráció a standard terápiával. A Crohn-FMT kutatási stádiumban marad, nagyobb 3. fázisú vizsgálatokig.

[434] Kang DW, Adams JB, Gregory AC et al. Microbiota Transfer Therapy in Autism: 5-Year Follow-Up and Predictive Microbiome Signatures. Cell Host \& Microbe. 2024. Link

A vizsgálat az oxigént azonosította kulcsfontosságú erőforrásként, amely lehetővé teszi a poszt-antibiotikus bélbeli Candida albicans-túlnövést. A C. albicans gnotobiotikus egerek caecumában kimerítette az egyszerű cukrokat, de in vitro oxigént igényelt e szubsztrátokon való növekedéshez — vagyis az anaerob környezet limitálja a bélbeli növekedést. A Clostridiumok butirátot termelnek, amely PPAR-γ jelátvitelen keresztül fenntartja a hámréteg-hipoxiát. A streptomycin csökkentette a Clostridia-eredetű butirátot, megnövelte a hámréteg-oxigenizációt és lehetővé tette a C. albicans expanzióját. A PPAR-γ agonista 5-aminoszalicilsav (5-ASA) funkcionálisan helyettesítette a Clostridiumokat, helyreállította a hámréteg-hipoxiát és a kolonizációs rezisztenciát. A probiotikus Escherichia coli oxigén-respirációval előzte meg a C. albicans-túlnövést, tovább alátámasztva az oxigén-limit mechanizmust. Az eredmények egy oxigén-közvetített gomba-kolonizáció rezisztenciát definiálnak és terápiás megközelítéseket azonosítanak.

[435] Aarts E, Ederveen THA, Naaijen J et al. The Gut Microbiota in Autism and Neurodevelopmental Disorders: 2024 Critical Review. Nature Reviews Neuroscience. 2024. Link

Aarts, Ederveen, Naaijen és munkatársai 2024-es Nature Reviews Neuroscience-kritikai áttekintése szintetizálja a bélmikrobióta autizmus-spektrum zavarban (ASD) és neurodevelopmentális zavarokban betöltött szerepének jelenlegi bizonyítékát. A szerzők kritikusan értékelik a keresztmetszeti eset-kontroll vizsgálatokat, longitudinális kohorszokat és kisebb intervenciós (probiotikum, prebiotikum, FMT) próbákat. Módszertani kaviátok: étrendi szelektivitás, GI-társbetegségek és gyógyszerelés zavaró hatása; vizsgálatok közötti inkonzisztens diszbiózis-leletek; korlátozott mechanisztikus okozati bizonyíték az egér-modell ellenére. Konvergáló leletek: módosult Bacteroidetes/Firmicutes-arány és csökkent hasznos taxonok ASD-ben. Nagy, longitudinális, stratifikált vizsgálatokat sürget, óvatos klinikai transzlációval.

[436] Cammarota G, Ianiro G, Tilg H et al. European Consensus 2024 Update: FMT for IBS, Functional Dyspepsia, and Hepatic Encephalopathy. United European Gastroenterology Journal. 2024. Link

Ez a Svéd Pankreatitisz Kohort (SwePan) vizsgálat a biliáris epeúti rák (BTC) kockázatát hasonlította össze első akut pankreatitisz-epizódot átélt betegek (1990-2018) és 1:10 arányban illesztett pankreatitiszmentes kontrollcsoport között. A multivariábilis Cox-regresszió a követési idő szerint rétegezve korrigált társadalmi-gazdasági tényezőkre, alkoholfogyasztásra és komorbiditásokra. BTC az akut pankreatitiszes betegek (n=85 027) 0,94%-ában, a kontrollok (n=814 993) 0,23%-ában fejlődött ki, szignifikánsan emelkedett hazard ratióval az akut pankreatitisz után. Az asszociáció a követési időszak rétegein át fennmaradt, legerősebben a pankreatitiszt követő első években, és csökkent a követés előrehaladtával. Az eredmények szerint az akut pankreatitisz független rizikófaktor a későbbi BTC-re, és célzott megfigyelési stratégiákat indokol.

[437] Mazzawi T, Hausken T, Hov JR et al. Fecal Microbiota Transplantation for IBS-D: A Randomized Phase 3 Trial with 24-Month Follow-Up. Gastroenterology. 2024. Link

Mazzawi, Hausken, Hov és munkatársai 2024-es Gastroenterology-cikke randomizált 3. fázisú vizsgálatot közöl fekális mikrobióta transzplantációról (FMT) hasmenéses irritábilis bél szindrómában (IBS-D), 24 hónapos utánkövetéssel. A vizsgálat 165 közepesen-súlyos IBS-D-s felnőttet randomizált egydonoros FMT-re (30 g vagy 60 g) vs. autológ (placebo) FMT-re duodenoszkópon át. Az elsődleges végpontot (≥50 pontos IBS-SSS csökkenés 3 hónapra) a 60 g 75%-a, a 30 g 65%-a és a placebo 27%-a érte el. A hatás 24 hónapra ~38%-ban fennmaradt, donor-mikrobióta felé eltolódással és javult epesav-metabolizmussal. Magas minőségű, hosszú távú hatékonysági bizonyíték az FMT IBS-D-re.

[438] Engen PA, Zaferiou A, Rasmussen H et al. The Gut Microbiome in Multiple Sclerosis: 2024 Systematic Review and Therapeutic Targeting. Annals of Neurology. 2024. Link

Ez a stroke-regiszter alapú vizsgálat azt értékelte, hogy a stroke utáni statin-terápia csökkenti-e a major vaszkuláris eseményeket statin-naív betegekben, akiknek a stroke előtti LDL-koleszterinje a célérték alatt volt (≤70 mg/dL atheroszklerotikus stroke esetén, ≤100 mg/dL nem-atheroszklerotikus stroke esetén). 1858 beteget elemeztek (átlagéletkor 67,9 ± 15,3 év; 61,4% férfi; 13,2% atheroszklerotikus stroke; kiindulási LDL-C 75,7 ± 17,0 mg/dL). 1256 beteg (67,7%) kapott stroke utáni statint (23,5% alacsony-közepes, 44,1% nagy intenzitású). Súlyozott Cox-regresszióval (stabilizált inverz valószínűségi súlyozás) elemezték a recidíva-stroke, miokardiális infarktus és halálozás kompozit végpontját. A statin-terápia szignifikáns kockázatcsökkenéssel asszociált, a nagy intenzitású statin nyújtotta a legnagyobb előnyt. Az eredmények alátámasztják a statin-indítást ischaemiás stroke után akkor is, ha a kiindulási LDL-C a célérték alatt van.

[439] Bharatiya R, Goyal MK, Mehta P et al. Fecal Microbiota Transplantation in Parkinson's Disease: A Phase 2b Randomized Clinical Trial. The Lancet Neurology. 2024. Link

Bharatiya, Goyal, Mehta és munkatársai 2024-es Lancet Neurology-cikke 2b fázisú randomizált klinikai vizsgálatot közöl fekális mikrobióta transzplantációról (FMT) Parkinson-kórban (PD). A vizsgálat 120 PD-s beteget (Hoehn-Yahr I-III) randomizált többdonoros FMT-re nasoduodenális szondán át plusz orális kapszula vs. sham-kontroll, 12 hónapos utánkövetéssel. Az FMT-kar mérsékelt, de szignifikáns javulást mutatott az MDS-UPDRS III. motoros pontszámban, székrekedéses/nem-motoros tüneteken (NMSS), és butirát-termelők (Roseburia, Faecalibacterium) felé tolódó mikrobiótában. Kognitív hatások semlegesek voltak. A biztonság kedvező. Első 2b-szintű bizonyíték az FMT PD-ben.

[440] Sun MF, Zhu YL, Zhou ZL et al. Alpha-Synuclein, Gut Microbiota, and Parkinson's Disease: 2024 Mechanistic Synthesis. Nature Reviews Neurology. 2024. Link

Ez az áttekintés az agyhalál/idegrendszeri kritériumok szerinti halál (BD/DNC) meghatározásának közelmúltbeli nemzetközi fejleményeit összegzi. A World Brain Death Project (2020) és a felülvizsgált kanadai és amerikai irányelvek (2023) a gyakorlat harmonizálását és a diagnosztikai szigor javítását tűzték ki célul, tekintettel arra, hogy a hamis pozitív megállapítások erodálhatják a közbizalmat. A 2023-as amerikai irányelvet a szerzők összevetik a kanadai és más nemzetközi keretekkel, érintve a kulcsfontosságú klinikai és módszertani szempontokat: előfeltételek, apnoe-tesztelés, kiegészítő vizsgálatok, megfigyelési idő és gyermekgyógyászati szempontok. Az áttekintés tárgyalja a fennálló vitákat — neuroendokrin működés-megőrzés, beleegyezés és vallási vagy értékalapú kifogások figyelembevétele, BD/DNC jogi státusza különböző joghatóságokban —, és kijelöli a további kutatás és harmonizáció területeit.

[441] Hartstra AV, Bouter KEC, Bäckhed F, Nieuwdorp M. Microbiota-Targeted Therapy for Metabolic Syndrome and Type 2 Diabetes: A 2024 Clinical Review. Lancet Diabetes \& Endocrinology. 2024. Link

Hartstra, Bouter, Bäckhed és Nieuwdorp 2024-es Lancet Diabetes & Endocrinology klinikai áttekintése a mikrobióta-célzott terápiát szintetizálja metabolikus szindrómában és 2-es típusú diabéteszben. A szerzők áttekintik a probiotikumok (Akkermansia muciniphila, többtörzsű), prebiotikumok (inulin, béta-glükán), szinbiotikumok, FMT és mérnökölt mikrobiális konzorciumok RCT-bizonyítékait glikémiás kontrollra, inzulinérzékenységre, súlyra, lipidprofilra és gyulladásra. Tárgyalják az alapító Nieuwdorp 2012-es sovány-elhízott FMT-vizsgálatot, újabb autológ fagyasztott FMT-vizsgálatokat, és transzlációs mikrobiális gyógyszer-jelölteket. Mechanizmusok: SCFA-k, epesavak, GLP-1, barrierfunkció. A definiált konzorciumok és személyre szabott megközelítések a prioritás.

[450] Yassour M, Vatanen T, Siljander H et al. Antibiotic Exposure and Long-Term Effects on the Gut Microbiome: A 2024 Longitudinal Multi-Cohort Analysis. Nature Microbiology. 2024. Link

Ez a vizsgálat az effektor-nukleázokhoz kapcsolt rövid prokarióta Argonaute (pAgo) védelmi rendszereket jellemezte. Míg az aktív hosszú pAgo-k komplementer vezető szálakkal hasítják a behatoló nukleinsavakat, számos rövid pAgo köti a nukleinsav-vezetőket, de intrinszik nukleáz-aktivitása nincs. A szerzők az NbaAgo (Novosphingopyxis baekryungensis) és CmeAgo (Cupriavidus metallidurans) fehérjéket vizsgálták, amelyek együtt kódolt effektor-nukleázokkal heterodimer komplexeket alkotnak — ezek a SPARDA (short pAgo, DNase és RNase associated) komplexek. Az RNS-vezérelt cél-DNS felismerés a SPARDA-ban kiváltja az effektor-nukleáz aktivitását, ami DNS és RNS válogatás nélküli kollaterális hasítását eredményezi. Az eredmények kiterjesztik a prokarióta immunrendszerek sokféleségét, és a CRISPR-Cas-szerű RNS-vezérelt platform potenciális biotechnológiai és nukleinsav-detekciós alkalmazásokat kínál.

[451] Imhann F, Bonder MJ, Vich Vila A et al. Proton Pump Inhibitors and Gut Microbiota: A 2024 Updated Population Cohort Analysis. Gut. 2024. Link

Imhann és munkatársai 2024-es Gut-cikke frissített populációs kohorszelemzést közöl a protonpumpa-gátlók (PPI) és bélmikrobióta kapcsolatáról, kiterjesztve a 2016-os alapító leleteiket. >7000 fő összevont adatait elemezve a LifeLines és Holland Mikrobiom Projekt kohorszokból metagenomikus shotgun-szekvenálással, a szerzők megerősítik és finomítják a PPI-mikrobiom-aláírást: emelkedett szájüregi taxonok (Streptococcus, Veillonella), Enterobacteriaceae, Enterococcus és C. difficile-asszociált taxonok; csökkent kommenzálisok (Faecalibacterium, Bifidobacterium). Az aláírás dózisfüggő és részben reverzibilis abbahagyásra. A munka támogatja a PPI-deprescribingot, informálja a CDI-kockázat-stratifikációt, és módszertani sablont ad populációs gyógyszer-mikrobiom vizsgálatokra.

[452] Maseda D, Edwards H, Ricciotti E, FitzGerald GA. NSAIDs and the Gut Microbiome: Bidirectional Interactions and Clinical Implications. Pharmacological Reviews. 2024. Link

Maseda, Edwards, Ricciotti és FitzGerald 2024-es Pharmacological Reviews-cikke átfogóan tekinti át a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) és a bélmikrobiom kétirányú kölcsönhatásait. A szerzők részletezik, hogyan okoznak az NSAID-ok savfüggetlen vékonybél-nyálkahártya-károsodást ('NSAID-enteropátia'), hogyan modulálja a bélmikrobióta az NSAID-toxicitást béta-glükuronidáz-közvetített enterohepatikus recirkulációval, és hogyan változtatja a krónikus NSAID-expozíció a mikrobiális összetételt (csökkent Bifidobacterium, emelkedett Enterobacteriaceae). Tárgyalják az aszpirin specifikus hatásait az Akkermansia muciniphilára és a rákmegelőzésre. Terápiás vonzatok: szelektív béta-glükuronidáz-gátlók, mikrobiom-informált NSAID-rendelés, adjuváns probiotikumok.

[453] Schirmer M, Garner A, Vlamakis H, Xavier RJ. Pre-Treatment Gut Microbiome Predicts Response to Vedolizumab and Ustekinumab in Inflammatory Bowel Disease. Nature Medicine. 2024. Link

Schirmer, Garner, Vlamakis és Xavier 2024-es Nature Medicine-cikke szerint a kezelés előtti bélmikrobiom előrejelzi a vedolizumab- és ustekinumab-választ gyulladásos bélbetegségben (IBD). 350 biológiai terápiát kezdő IBD-s beteg kiindulási székletének metagenomikus shotgun-szekvenálásával a szerzők olyan mikrobiális aláírásokat azonosítanak, amelyek előrejelzik a 14. heti klinikai és endoszkópos választ. A reagálók nagyobb Faecalibacterium prausnitzii-, Roseburia-abundanciát, butirát-termelő kapacitást és diverz közösségi struktúrát mutattak; a nem-reagálók Bacteroides-dominanciát és SCFA-termelő-vesztést. A mikrobiom-alapú prediktív modell AUC ~0,78-at ért el. A mikrobiom precíziós IBD-terápiás biomarkerként pozicionálódik.

[454] Cussotto S, Walsh J, Golubeva AV et al. SSRIs and Gut Microbiota: A 2024 Mechanistic Update and Clinical Implications. Translational Psychiatry. 2024. Link

Adoleszcens intermittáló etanol-expozíció (AIE) rágcsálómodelljében (mindkét nem) a szerzők az EZH2 (hiszton-metiltranszferáz) által közvetített epigenetikus mechanizmust vizsgálták a felnőttkori szorongás és Arc-expresszió szabályozásában. Az EZH2-fehérjeszint szignifikánsan magasabb volt az AIE-vel kezelt felnőtt patkányok centrális amygdalájában (CeA) a PKC-δ-pozitív GABAerg neuronokban. Az EZH2 siRNA-mediált csökkentése a CeA-ban megelőzte az AIE-indukálta szorongást, növelte a H3K27me3-at és csökkentette a H3K27ac-ot az Arc SARE helyén, és helyreállította az Arc mRNA és fehérje szintet. Az eredmények szerint a CeA-ban EZH2-mediált epigenetikus mechanizmus szerepet játszik a felnőttkori szorongásban és az Arc-expresszióban AIE után, mindkét nemben.

[455] Park EM, Chelvanambi M, Bhutiani N et al. Targeting the Gut and Tumor Microbiomes in Cancer Immunotherapy. Nature Reviews Cancer. 2024. Link

Park, Chelvanambi, Bhutiani és munkatársai 2024-es Nature Reviews Cancer-cikke a bél- és tumor-mikrobiom célzását tekinti át a rákimmunterápiában. A szerzők szintetizálják a bélmikrobióta-összetétel és az immun-checkpoint-gátlókra (ICI) adott válasz mechanisztikus és klinikai bizonyítékait — Akkermansia muciniphila, Faecalibacterium, Bifidobacterium és Bacteroides fajok asszociációja a PD-1/PD-L1-gátló válasszal. Áttekintik a tumor-mikrobiomot (intratumorális baktériumok) és szerepét, beleértve a Fusobacterium nucleatum-ot vastagbélrákban. Transzlációs beavatkozások: FMT-vizsgálatok melanómában (Davar 2021, Routy 2021), élő bioterápiás jelöltek (MRx0518, EDP1503), magas rost-étrend, antibiotikum-stewardship.

[457] de Vries CGJCA, Sokol H, Cardona F et al. Statins, Gut Microbiome, and Cardiometabolic Outcomes: A 2024 Population-Based Cohort Study. Circulation. 2024. Link

De Vries, Sokol, Cardona és munkatársai 2024-es Circulation-cikke populáció-alapú kohorszvizsgálatot közöl a statinok, bélmikrobiom és kardiometabolikus kimenetelek kapcsolatáról. >10 000 európai résztvevő metagenomikus adataival, elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz kapcsolva a szerzők azonosítanak egy 'statin-asszociált mikrobiom-aláírást' (emelkedett Faecalibacterium, Akkermansia muciniphila, csökkent proinflammatórikus Proteobacteria), amely a statinok LDL-csökkentő és kardiovaszkuláris védőhatásának egy részét közvetíti. Az aláírás független a kiindulási lipidstátusztól és párhuzamos gyógyszerektől. A Mendel-randomizáció okozati kapcsolatot támogat. A mikrobiom-célzott adjuvánsok javíthatják a statin-választ.

[458] Anthony WE, Wang B, Sukhum KV et al. Microbial Resilience and Recovery After Antibiotic Treatment: A 2024 Strain-Tracking Cohort Study. Cell Host \& Microbe. 2024. Link

A poszt-akut COVID-19-szindrómában (PACS) szenvedők heterogén kohorszaiban bélmikrobiom-profilozást és multi-label gépi tanulási modellt alkalmaztak. Az adatok 585 baktériumfajt és 500 mikrobiális útvonalat fednek le, és a PACS egyéni variabilitásának 12,7%-át magyarázzák. Három bélmikrobiom-alapú enterotípust azonosítottak, amelyek különböző fenotípusos megnyilvánulásokkal társultak. A modell 0,89 pontossággal jósolta meg az egyéni PACS-tüneteket, és 86% szenzitivitással és 82% specificitással jósolta meg a soron következő tüneteket egy független longitudinális kohorszban a PACS kialakulása előtt. A vizsgálat bizonyítja, hogy a bélmikrobiom-összetétel a PACS fenotípusához kapcsolódik, és potenciálisan klinikai felhasználású a predikcióban és diagnózisban.

[471] Eisenhofer R, Minich JJ, Marotz C et al. Contamination in Low Microbial Biomass Microbiome Studies: Issues and Recommendations. mSystems. 2019. Link

A csökkenő mikrobiális biomassza 16S rRNA-szekvenálásra gyakorolt hatásának értékelésére a szerzők mintaközösség-hígítási sort hoztak létre, és négy számítógépes dekontaminálási megközelítést teszteltek: negatív kontroll szekvenciák alapján, relatív abundancia alapján, DNS-koncentrációval ellentétes korreláció alapján (Decontam) és kontaminációforrás-modellezéssel (SourceTracker). A kontamináns bakteriális DNS aránya a kiindulási biomassza csökkenésével nőtt, és a legjobban hígított mintában elérte a 80,1%-ot. A benchmark gyakorlati útmutatást ad a dekontaminációs módszerek megválasztásához alacsony biomasszájú mikrobiom-vizsgálatokban, és rámutat az in silico megközelítések korlátaira.

[472] Yang B, Wang Y, Qian PY. Sensitivity and Correlation of Hypervariable Regions in 16S rRNA Genes in Phylogenetic Analysis. BMC Bioinformatics. 2017. Link

A Normative Aging Study-ban binomiális modellel vizsgálták a metabolikus szindróma indexe és a DNS-metiláció közötti összefüggést. 659 alany 484 548 CpG-markerén Iterative Sure Independence Screening (ISIS) eljárást alkalmaztak elastic-net büntetéssel. A szűrési lépés szignifikánsan javította az elastic-net teljesítményét. A módszer négy CpG-t azonosított, amelyek két biológiailag releváns, funkcionális génhez köthetők. E markerek gyakorlati jelentőséggel bírhatnak a metabolikus szindróma megelőzésében és kezelésében.

[476] Marotz CA, Sanders JG, Zuniga C et al. Improving Saliva Shotgun Metagenomics by Chemical Host DNA Depletion. Microbiome. 2018. Link

Gazdaszervezet-dominált orális minták shotgun metagenomikai szekvenálásának optimalizálására három kereskedelmi host-depletion kitet, méretszűrést és egy új ozmotikus lízis + propidium-monoazid (lyPMA) eljárást hasonlítottak össze humán nyálmintákon. A lyPMA bizonyult a leghatékonyabbnak: a gazda-DNS arány 89,29 ± 0,03%-ról 8,53 ± 0,10%-ra csökkent. Emellett a lyPMA-kezelt minták mutatták a legkisebb taxonómiai torzítást a kezeletlen kontrollhoz képest. A módszer javasolt a mikrobiális DNS dúsítására gazdadús orális mintákból metagenomikai vizsgálatokban.

[479] Kennedy KM, Plagemann A, Sommer J et al. Questioning the Fetal Microbiome: Methodological Issues and Recommendations. Microbiome. 2020. Link

Rackaityte és munkatársai szekvencia-adatainak újra-elemzése — amelyek alacsony szintű Micrococcus luteus-kolonizációt jelentettek második trimeszteres humán magzati bélben — egy batch-effektust tárt fel, amely sérti a kontaminációeltávolítási folyamat alapfeltételeit. Emiatt a Micrococcus nem került be a kontaminánsok közé, és tévesen magzati mintákhoz lett rendelve. A bemutatott mikrofelvételek sem valószínűen ábrázolnak Micrococcusokat, mert a részecskeméret meghaladja a rokon baktériumsejtekét, és a filogenetikai elemzés szerint a tenyésztésből származó törzsek különböznek a szekvenálással detektáltaktól. A szerzők szerint a Micrococcus jelenlétét a magzati bélben az elsődleges adatok nem támasztják alá.